https://wiki.archlinux.org/api.php?action=feedcontributions&user=Admh&feedformat=atomArchWiki - User contributions [en]2024-03-29T11:44:35ZUser contributionsMediaWiki 1.41.0https://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=801852ArchWiki:About (Magyar)2024-03-02T04:54:10Z<p>Admh: /* Ötletelés ("Brainstorming") */ASCII idézőjelet magyar idézőjellé cseréltem.</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[ca:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[fi:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
== Célok ==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az „egyszerűséget”, ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
=== Átfogó ===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
=== Elérhető ===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az információt közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
== Hogyan működik? ==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
== Hogyan segíthetek? ==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Improve this wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]], ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat:<br />
<br />
=== Technikai karbantartás ===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
=== Tartalomkezelés ===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
=== Tartalom szerkesztése ===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél, akkor regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
=== Tartalom létrehozása ===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
=== Ötletelés („Brainstorming”) ===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
== Kapcsolat ==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
== Köszönet ==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [https://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=801851ArchWiki:About (Magyar)2024-03-02T04:26:55Z<p>Admh: /* Célok */ASCII idézőjelent magyar idézőjellé cseréltem.</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[ca:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[fi:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
== Célok ==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az „egyszerűséget”, ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
=== Átfogó ===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
=== Elérhető ===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az információt közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
== Hogyan működik? ==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
== Hogyan segíthetek? ==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Improve this wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]], ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat:<br />
<br />
=== Technikai karbantartás ===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
=== Tartalomkezelés ===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
=== Tartalom szerkesztése ===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél, akkor regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
=== Tartalom létrehozása ===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
=== Ötletelés ("Brainstorming") ===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
== Kapcsolat ==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
== Köszönet ==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [https://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&diff=656584Talk:Installation guide2021-03-28T21:14:42Z<p>Admh: /* Edit installation guide: lynx, boot loader */</p>
<hr />
<div>== Read this first before adding new suggestions ==<br />
<br />
* systemd tools such as ''hostnamectl'', ''timedatectl'' and ''localectl'' [https://github.com/systemd/systemd/issues/798#issuecomment-126568596 do not work] in the installation chroot environment, so please do not propose to use them in the guide unless you can prove that they have been made to work also in that case. See [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=388727#General_problems], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=404695#Replace_commands_with_their_systemd_equivalents], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=418662#Utilizing_systemd_tools] and [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=434985#change_configuration_system_from_old_way_to_new_way.28using_systemd_commands.29] for some past discussions about this issue.<br />
* {{ic|localectl list-keymaps}} does not work due to bug {{Bug|46725}}. For the chosen replacement command, see [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=435044#localectl].<br />
* {{ic|localhost}} must be set explicitely in {{ic|/etc/hosts}}, as it is otherwise resolved over the network. See {{Bug|56684}}.<br />
-- [[ArchWiki:Administrators|The ArchWiki Administrators]] 22:17, 2 September 2016 (UTC)<br />
__TOC__<br />
<br />
== Link to the German version ==<br />
<br />
Instead of [[de:Arch Install Scripts]] you could choose [[de:Anleitung für Einsteiger]] it means "Beginner's Guid" and is a very <br />
detailed artikel for very new arch users and the future experts.<br />
<br />
:Thank you, [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&type=revision&diff=509961&oldid=508505 done]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 16:31, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
::This was already proposed last year and rejected: [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=466950#Suggesting_different_page_for_German_translation]. I don't see what has changed since then. If someone adds me as admin to the german wiki or changes the protection settings, I can update [[de:Arch Install Scripts]] as required. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 18:13, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
:::I see, I didn't remember that discussion so I've reverted the change, hopefully you'll make it to update the translation, let's leave this open until the problem is solved, otherwise this kind of suggestion will keep appearing recurrently. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:53, 7 February 2018 (UTC)<br />
<br />
== Why should a static IP be preferred over 127.0.1.1 in /etc/hosts? ==<br />
<br />
"If the system has a permanent IP address, it should be used instead of 127.0.1.1."<br />
<br />
I think the ArchWiki should not just say do X but also why. [[User:Alad|Alad]] as you added this, perhaps you can explain?--[[User:Larivact|Larivact]] ([[User talk:Larivact|talk]]) 15:14, 21 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:In [[Network_configuration#Local hostname resolution]]: "For a system with a permanent IP address, that permanent IP address should be used instead of 127.0.1.1." -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 06:48, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
::[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Network_configuration&diff=340138&oldid=333485 First] appearance in our wiki, cited [https://www.debian.org/doc/manuals/debian-reference/ch05.en.html#_the_hostname_resolution source], also [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Network_configuration&oldid=360328#Hostname_resolution discussion]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 10:26, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:::Clear enough, close. -- [[User:Blackteahamburger|Blackteahamburger]] ([[User talk:Blackteahamburger|talk]]) 01:58, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::This should be explained in the guide or at least in [[Network_configuration#Local hostname resolution]]. Explaining stuff in the edit summary or on talk pages is not enough. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:43, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Wording in example layout table and size of EFI partition ==<br />
<br />
=== Formatting the ESP ===<br />
<br />
I believe myself that the partition table should be modified. When Going through the install, it was confusing how swap was the last partition, usually suppose to be the partition before Root, as if the computer loads up swap before user login. Didn't realize that a GPT disk needed to be formatted until reading this guide: https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition . Would recommend at least linking to this section of the document or even input Format partition section within the Wiki. [[User:Shaggy|Shaggy]] ([[User talk:Shaggy|talk]]) 20:15, 29 June 2020 (UTC)Shaggy<br />
<br />
:The order of partitions is irrelevant and it has (mostly) no effect on booting. The fact that the [[ESP]] needs to formatted after its creation cannot be simply stated, as it could be misinterpreted as requiring to always format it, even if is an existing partition that already has a file system.<br />
:After reading [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?pid=1912222#p1912222 an anecdote], I think moving swap before root should be considered :D<br />
: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 09:39, 1 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:I've been thinking, how about placing the {{ic|mkfs.fat -F32 /dev/sdxY}} command in [[Installation guide#Format the partitions]]. [[EFI system partition#Format the partition]] could instead be modified to omit the FAT type (i.e {{ic|mkfs.fat /dev/sdxY}}). FAT32 is a recommendation, but not mandatory, thus it's more appropriate for the [[Installation guide]], and this would allow to document the 2 MiB FAT12 formatted ESP, used by [[User:Eschwartz]] and others, in the [[EFI system partition]] article. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:14, 13 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== HiDPI on the console ==<br />
<br />
With an ever increasing number of [[HiDPI]] displays, including at the begging of the article a section about adjusting the scaling factor or changing the font can be helpful, see [[HiDPI#Linux_console]]. [[User:Goetzc|Goetzc]] ([[User talk:Goetzc|talk]]) 02:21, 8 August 2019 (UTC)<br />
<br />
:It could be added as an example for {{ic|setfont}} in [[Installation_guide#Set_the_keyboard_layout]]. The issue I have is that [[HiDPI#Linux_console]] mentions that {{ic|tty2-6}} may be unusable, while the Installation guide specifically instructs to change ttys as required in [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:07, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::May be as an example for the line "See README.bootparams for a list of boot parameters" [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]], it could be specified to hit {{ic|e}} button to edit the boot entry and add the following parameters to the boot line, like {{ic|1=video=1920x1080}} if you have HiDPI display. -- [[User:Xzorg6|Xzorg6]] ([[User talk:Xzorg6|talk]]) 22:41, 15 December 2019 (UTC)<br />
<br />
:::{{ic|1=video=}} will just change the resolution. To get a bigger font on the console, you need {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} in the kernel config and {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} in the kernel command line. Since the official kernels don't enable {{ic|CONFIG_FONT_TER16x32}}, someone will need to open a bug report asking for it. After that, the instructions for setting the {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} [[kernel parameter]] could be added to the wiki. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 16 December 2019 (UTC)<br />
<br />
::::{{Pkg|linux}} 5.5.6.arch1-1 <s>(currently in testing)</s> has {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} ({{Bug|64861}}). <s>If if gets move to core before March, then</s> the March iso will have it. It's probably a good idea to start drafting a [[Template:Tip|tip]] to place in [[Installation guide#Boot the live environment]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:12, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
::::And just after I wrote this, the package was moved to core. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:27, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::I'm seeing multiple claims[https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=253319][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fbi4vx/text_size_during_boot_changed_since_my_last/][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fgct3t/how_to_get_currently_loaded_console_font_of_the/] that people with HiDPI screens are getting the TER16x32 font. I was not aware that the kernel chooses a font depending on screen size. Can anyone confirm that this really is the case? If it really works that way and unless {{Bug|65680}} messes this up, then there's nothing to add to the Installation guide about this topic. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:02, 11 March 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::As per https://lkml.org/lkml/2019/6/18/966 the decision to use ter16x32 is not based on screen size but only resolution.So even though a 1080p screen may be hidpi it does not use ter16x32 [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 10:17, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::At least that part is now clear, thanks. The first step should be to get [[HiDPI#Linux console]] up to date. After that, as I've said before, a tip for the installation guide can be drafted. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:04, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::: I fixed the page and removed the template [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 12:25, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== First mention of /mnt in example partition layout ==<br />
<br />
{{ic|/mnt}} is mentioned at mount point in [[Installation_guide#Partition_the_disks]], while {{ic|/mnt}} is made explicit two sections later in [[Installation_guide#Mount_the_file_systems]]. As I recall it, this was changed because some users blindly copy pasted commands and mounted /boot on the live system, instead of /mnt/boot. Some options:<br />
<br />
* Introduce another column describing the mount point on the installed system. <br />
* Actually explain /mnt early.<br />
* Revert the "mount point" to not include /mnt.<br />
<br />
-- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:03, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:I don't understand what's the actual problem here... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:36, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::From what I read on [[ArchWiki:IRC|#archlinux-wiki]], this comes from https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/d0v0j3/is_it_just_me_or_is_the_prospect_of_installing/ where the user was confused by the lack of root mountpoint (i.e. {{ic|/mnt}} vs {{ic|/}}). A question could be raised, if we should concern ourselves with users who have strong opinions about the wiki content yet can't be bothered to propose improvements in the talk pages...<br />
::About Alad's proposed options: I disagree with the first option, I think it will just complicate things even further. I support the third option and maybe adjusting the column header like in [[Special:Diff/581800]].<br />
::I'd actually would like to go even further and change the commands run from outside chroot to be visually distinct, e.g.: {{bc|1=<span style="color: #ff0000;">root@archiso #</span> mount /dev/sd''X1'' /mnt}}<br />
::I think it would better solve the underlying issue. <br />
:: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 15:26, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::I'm not overly fond of the longer column name. For the last proposed option, I may agree if this is formalized in [[Help:Style]], so that it is not specfic to the [[Installation guide]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 11:20, 10 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::Adding it [[Help:Style]] was my intention, since other articles, too, will need to use that style for some commands. I'm thinking of creating a template for it: [[Special:Permalink/581945]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:19, 11 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::Sounds good to me, I'd just prefer the regular (non-bold) font for the prompt as above. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 21:54, 13 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::[[Special:Permalink/582327]]. Are there any other opinions about creating such a template? Or should I take this discussion to [[Help talk:Template]] per [[Help:Template#Creation]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 18:31, 14 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::# How are you going to call the template? This template would probably add to the [[Help:Template#Code formatting templates]] series, should it be named in a consistent fashion?<br />
:::::::# Should this template support custom prompts, and if so, should it be called "pc" (from "(custom) prompted" code)?<br />
:::::::# I don't like the red color too much, if bold is not an option maybe we can go green|purple|blue, something that recalls less a warning of some kind? Or can we just leave it with the default font color? Or a slightly fainter black?<br />
:::::::# I haven't looked well into it, but maybe we can instead add an optional argument to [[Template:bc]] and [[Template:hc]] that prefixes a custom (colored) prompt? I wouldn't see a problem with repeating "root@archiso #" in every instance, or we may derive the new template from those two at that point.<br />
:::::::# The template should probably be derived from [[Template:bc]] in any case, for simpler code, see [[User:Kynikos/Template:Sandbox2]].<br />
:::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:36, 16 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::# Initially I was going to call it [[Template:Archiso]] since it would be [[Archiso]]-specific, but I'm starting to think that creating a more general-purpose template would be better. It could then be used in [[PostgreSQL]] and the {{ic|[postgres]$}} convention would get formalized in [[Help:Style]]. Now the issue is the {{ic|[user@peer-a]#}} in [[Template:hc]] used in [[WireGuard]]. I'd rather not create two new templates, but I'm having trouble getting [[Template:Sandbox]] to work :(<br />
::::::::# I like your "[[Template:pc]]" suggestion.<br />
::::::::# Be glad I didn't post my first draft that was ''slightly more'' colorful. From your offered colors, I'd choose purple.<br />
::::::::# I'd rather not mess with the established templates just for this change, so I'd prefer creating a new template.<br />
::::::::# I didn't even think about using [[Template:bc]]. Is it a good idea to do that? The new template might need to be updated if [[Template:bc]] is ever changed in an incompatible way.<br />
:::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:33, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::Yeah, after viewing your attempts and looking into it myself, I think modifying bc/hc is out of discussion, it would add too much code/style for so little use.<br />
:::::::::Thinking about this again one day after, I feel I'm realizing that my concerns in general may descend from the fact that we're going to create a template to represent (block) code, even though we already have 2 which basically do the same thing, including allowing to include a prompt; the only addition of this "Archiso" or "pc" template would be the formatting around the prompt, so why not keep it simple (I know, "simplicity" is often subjective and controversial) and instead either make a [[Template:Archiso]] to be used like {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or [[Template:ps]] (or [[Template:PS]]) to be used like {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}? They also work with [[Template:hc]] and space-prefixed code blocks!<br />
:::::::::Putting the choice of color aside, if the above idea of a standalone prompt template isn't welcome, I think my second choice would be to make two [[Template:pbc]] and [[Template:phc]] that work like {{ic|<nowiki>{{pbc|$|ls}}</nowiki>}} and {{ic|<nowiki>{{phc|$|ls|...}}</nowiki>}}, with the style rule to use them only in case of complex prompts. I'd still derive them from bc/hc to inherit any changes that we'd decide to make to them, and avoid repeating that ugly &lt;pre> hack even more.<br />
:::::::::Otherwise I give up and accept the [[Template:Archiso]] that works like {{ic|<nowiki>{{Archiso|mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}, in the hope that one day we won't need an analogous "hc" version.<br />
:::::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 14:24, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::I can't say I really like the idea of {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}. I'd prefer creating [[Template:pbc]] and [[Template:phc]].<br />
::::::::::I still don't get what's wrong with [[Template:Sandbox]]. It should just work:<br />
<br />
<pre<noinclude></noinclude> {{#if: code|style="margin-bottom: 0; border-bottom:none; padding-bottom:0.8em;"}}>prompt # command</pre<noinclude></noinclude>><noinclude><!-- The &lt;noinclude>&lt;/noinclude> hack is needed to allow wiki markup inside the pre tags; reference: http://www.gossamer-threads.com/lists/wiki/mediawiki/118688#118688 --><br />
{{#if: code|<pre<noinclude></noinclude> style="margin-top: 0; border-top-style:dashed; padding-top: 0.8em;">code</pre<noinclude></noinclude>>}}<br />
<br />
:::::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 04:43, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::::FWIW (and a bit of fun) I've fixed [[Template:Sandbox]], although I'm not sure if we really need that level of automation ^^ I stick to my position above, is there a third (or more) opinion? -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 15:48, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::I think you like the [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=User_talk:Nl6720&diff=447834&oldid=447833 #800080] shade of purple, right? ;-) [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 11:39, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::Yes, I do like that one :D but I think it would be too bright for this template. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:52, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
== Changes for the base package ==<br />
<br />
=== Installations without base ===<br />
<br />
The base group was replaced with the base package: [https://www.archlinux.org/news/base-group-replaced-by-mandatory-base-package-manual-intervention-required/] This change was reflected in [[Installation_guide#Install_the_base_packages]] with [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584504&oldid=582205] <br />
<br />
With [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584505&oldid=584504], I removed the sentence "We only officially support installations that have the {{Pkg|base}} package installed." because it opens a new rabbit-hole when something is "officially supported" in the installation guide, is not. With this sentence included, pretty much anything (including "installations" that are not, or only partially, followed from the [[Installation guide]]) may be supported merely from having the {{Pkg|base}} package installed.<br />
<br />
On the other hand, some notion that removing the {{Pkg|base}} package results in an installation that is "not Arch" makes sense, but we should discuss on the best approach on doing this. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 10:22, 6 October 2019 (UTC)<br />
<br />
=== <s>Emphasize necessity of a text editor</s> ===<br />
<br />
The other suggested essential applications are all fine and good, but an editor is actually required for anyone to complete the rest of the installation guide following the chroot. As such it probably deserves a more prominent position than even the kernel. [[User:Rcf|Rcf]] ([[User talk:Rcf|talk]]) 05:00, 16 March 2021 (UTC)<br />
:And networking tools are usually required after the installation. That should be highlighted. And raid/lvm is necessary for some people to even boot, so that should be highlighted. And the firmware is necessary for most people to do much with their installation, so that should probably be highlighted, too.<br />
:If people skip the list, they're going to have problems, the text editor is just one part of the puzzle.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 05:06, 16 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Buggy graphics driver ==<br />
<br />
Can there be a hint that nomodeset parameter could be used if the graphics driver is buggy (I've heard nouveau may be buggy sometimes)<br />
[[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 04:47, 12 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== Add a reference to btrfs snapshots in <#Partition the disks>==<br />
<br />
new users may be unfamiliar with subvolumes, providing links to [[ btrfs ]] and [[snapper]] will point them in the right direction. <br />
<br />
this is important because moving to btrfs snapshots afterwards will involve reformatting. <br />
<br />
https://wiki.archlinux.org/index.php/Installation_guide#Partition_the_disks<br />
<br />
{{unsigned|02:12, 4 July 2020|Edgeworth}}<br />
<br />
:All file systems, including [[btrfs]] and its subvolumes, are unrelated to partitioning. The example layouts in the installation guide cover only swap [+ ESP] + the root partition, so if you decide later that you want to use a btrfs subvolume for e.g. {{ic|/var}}, there is no need to change the partitions. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:39, 4 July 2020 (UTC)<br />
<br />
but what if you wanted to have <tt>/</tt> be a subvolume? So a use case i could envision is:<br />
<br />
* creating a snapshot called <tt>@</tt> and mounting it at <tt>/</tt><br />
* another called <tt>@home</tt> and mounting that at <tt>/home</tt> <br />
* Another called <tt>@snapshots</tt> and mounting that at <tt>/.snapshots</tt><br />
<br />
this way you could use ‘’Timeshift’’ and ‘’Snapper’’<br />
<br />
but, I may be mistaken, wouldn’t this be significantly easier to do before hand rather than after the fact? Maybe just a little bubble pointing users in the right direction, I say this because I only recently discovered btrfs and timeshift and I just never stumbled accross it, so making it more visible would have been very helpful.<br />
<br />
[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:38, 5 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:Btrfs subvolumes are created after formatting the file system not during disk partitioning. "[[Installation guide#Format the partitions]]" links to "[[File systems]]" which has a link to "[[Btrfs]]". If you want to recommend using subvolumes, add a tip to [[Btrfs#File system creation]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:09, 5 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:: ok that stands to reason, but the example in "[[Installation guide#Format the partitions]]" is <tt>ext4</tt> and if a new user just has no idea about COW file systems like btrfs/zfs there’s a good chance that they will never discover it, atleast until after they’ve installed the system. <br />
::Perhaps a tip box near that example to suggest researching btrfs subvolumes and snapshots could be helpful? ideally with a link to [[Snapper#Suggested_filesystem_layout]].<br />
::Snapshots are really helpful with a rolling release so i’d argue they should be encouraged.<br />
::[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:02, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:::If the new user has no idea about COW file systems, there is a good chance that they have no idea about any type of file systems, so they should review the [[File systems]] page (which is linked from the section before showing the example with ext4) and select the file system they like. Adding file system-specific notes or even recommendations to the installation guide does not make sense - they should be placed in sections related to the subject, so that users of other file systems are not bothered with them. As noted, that's [[Btrfs#File system creation]] in this case - everybody who had initially no idea about COW file systems and who decides to use [[Btrfs]] must go through that section before installing their system. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:27, 6 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:::: I agree that the bulk of the material should be on a dedicated page but there are many pages to read and only so much time in the day, perhaps a stronger recommendation to review the file system page then? perhaps saying something to the effect of “file systems such as ext4, btrfs, zfs and so on have various strengths and weaknesses, users are advised to read the [[file systems]] page before proceeding.”<br />
<br />
:::: the idea being that users new to linux, or just arch, get exposed to as many helpful things as possible just by going through the installation guide<br />
<br />
:::: Im sure there are users who know enough to get going that simply don’t realise that snapshots are a thing (i.e. there not on windows), but I wouldn’t say it’s fair to suggest they don’t know anything about file systems either. <br />
<br />
::::: anecdotally ive been using linux for nearly 10 years (arch for 3) and btrfs just never really came up on my radar until last year, i’m not a computer scientist so i never really went looking because I didn’t know it bought anything to the table and so if the installation guide pushed me in that direction I could have avoided a lot of grief by using snapshots.<br />
<br />
:::: [[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 07:41, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
== GitLab blobs in Lynx ==<br />
<br />
Links to files (blobs) on gitlab.archlinux.org are not readable in Lynx (or any other console web browser); see https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/26567.<br />
<br />
Should the Installation guide link to raw files instead?<br />
<br />
-- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 12:29, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:Maybe you could ask svenstaro to add it to https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 12:36, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::It has been filed under [https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073#nice-to-have nice to have]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 17:19, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== RAM usage ==<br />
<br />
Attempting to boot the ISO with 532MB RAM (VM) and it hangs at attempting to mount the ISO.<br />
Changing RAM to 544MB allows the Arch ISO to boot, so I suspect the amount of RAM needed on the page isn't accurate. [[User:Beepboo|Beepboo]] ([[User talk:Beepboo|talk]]) 14:11, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
<br />
:[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=632251&oldid=631819 Updated again]. Note that after installation the system can still easily get under 512 MB. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 14:05, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:: Lahwaacz, it's missing fullstop "{{ic|.}}" in the end of this sentence. -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:49, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::: Actually not missing (found it just now), but should it be after the reference link? -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:51, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::It's used the same way also in [[Installation guide#Select the mirrors]]. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:01, 18 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::From what I've seen, most wiki pages use it the same way. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:52, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::There is actually an open discussion about this: [[Help talk:Style/Formatting and punctuation#Reference links before or after punctuation marks?]] -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:05, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Boot issues faced when installing on modern machines. ==<br />
<br />
One may encounter "Invalid signature" when trying to boot from the installation media on a machine with secure boot on and keys not cleared. <br />
<br />
Also, after installing on a NVME SSD, one need to set the drive to AHCI mode instead of Intel Optimized (in bios configuring panel), otherwise you just can't boot into the system.<br />
<br />
[[User:Sffred|Sffred]] ([[User talk:Sffred|talk]]) 00:05, 24 September 2020 (UTC) Sffred 1600905886<br />
<br />
:AHCI is a SATA controller operation mode, it shouldn't have anything to do with NVMe. You can add a section to [[Partitioning#Troubleshooting]] about changing the SATA mode if Linux doesn't see SATA disks, but make sure you're using the correct terms. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:27, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::Some motherboards support SATA over the [[w:M.2|M.2]] port, which may be the source of this confusion. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::[[w:M.2#Storage interfaces]] lists "PCI Express using AHCI" as an option, but it's unclear if such a mode is actually implemented by any firmware, and even if it was, it should not be recommended as it would drastically reduce the drive's speed. From what I could find[https://forums.anandtech.com/threads/nvme-drive-booting-in-ahci-mode.2500796/post-39852218][https://lore.kernel.org/linux-pci/20190620061038.GA20564@lst.de/T/][https://git.kernel.org/pub/scm/linux/kernel/git/torvalds/linux.git/commit/?id=aecec8b60422118b52e3347430ba9382e57d6d76], it looks like manufacturers simply interpret "SATA mode" being set to "AHCI" on NVMe controllers to mean "use native operating mode without firmware RAID". -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::While on the topic of SATA (and non-SATA) operating modes, any thoughts about the backup GPT header corruption warning in [[GPT fdisk#Convert between MBR and GPT]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:37, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Sorry, I have no idea... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 10:57, 26 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:I added a note about [[Secure Boot]] to [[Installation guide#Boot the live environment]]. If anyone's wondering why it says "installation image'''s'''" then that's because of {{ic|ipxe.efi}} (the EFI binary for [[Netboot]]). -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 28 September 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand Boot loader section ==<br />
<br />
All commands in this article are simple and self-explanatory, they can be followed one by one from this one page. However, a more difficult process of creating a boot loader is not documented here. The details are scattered (I needed to use at least https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition#Typical_mount_points and https://wiki.archlinux.org/index.php/EFISTUB#efibootmgr). <br />
<br />
I propose to expand this section and write an 'official' or 'most used' example of the configuration. If there are two such variants (say ''grub2'' and ''efibootmgr''), write for both of them. Content duplication is not good, but on this page we can give the basic options for boot loader creation (as for other commands), while on the dedicated pages there are more details.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 17:51, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:There is no 'official' or 'most used' example. You make your choice and follow the directions on the page for that setup.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 21:54, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::Well, it seems there is some. On the first link I mentioned there are exactly two '''Typical mount points'''. On the second link in the beginning it's said that "Using a boot loader is recommended if you have multiple kernel/initramfs pairs and your motherboard's UEFI boot menu is not easy to use. " Some installations are more or less connected to the whole system. On the ESP page there is a phrase "This allows pacman to update the kernel directly". Even if one really needs to follow another page for the boot, it would be useful to present the basic choices on the installation page. The other pages are much bigger than the installation page and thus less productive to use (you have to carefully read lot of text, which is not necessary, because only small pieces of that are relevant to most users). [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 08:31, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Even on the mount points there have been large discussions in the past on which should be the "typical" choice. With a complex, user-facing software such as the boot loader I'd say finding any agreement on the "typical" choice (even amongst editors) is highly unlikely. Besides that pointing out which pieces are "relevant to most users" is anything but trival. <br />
:::That said, if you have a concrete wording in mind for the boat loader section feel free to write it here. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 17:08, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::I think the boot loader section appears too late in the guide, especially considering that if you're using GRUB (like most distros), you need to create a partition but the boot loader section is further down the guide, well after you've done some setup of the system. By that time, you're already chrooted into your drive. Of course, this requires you to have read ahead in the guide but you can't assume everyone will do this. Plus to me, the boot loader needs some consideration early on in the setup.<br />
::::The simplest solution would be to have a note before the "Example layouts" table here [[Installation guide#Partition the disks]]. The main thing to add is that if using GRUB as a boot loader, it's required to create a 1MB partition for it. In my case, by the time I reached the boot loader part, I'd already allocated all of my hard drive space across the EFI, swap and root partitions and would've had to start again knowing that I had to set up the partitions with the boot loader (GRUB) in mind. Maybe something like the below would work:<br />
::::{{Note|At this point, you might need to start thinking about the kind of [[boot loader]] you intend to use. If you intend to use [[GRUB]], you will need to create the partition for it. See the instructions in [[GRUB#GUID Partition Table (GPT) specific instructions]] on how to do so.}} -- [[User:Phanatik|Phanatik]] ([[User talk:Phanatik|talk]]) 21:35, 02 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::This only applies when the boot mode is BIOS, but UEFI is becoming more and more common. The [[Installation guide#Partition the disks]] section already includes the most common partition layouts and has a link to even more examples (including one with a so-called BIOS boot partition for GRUB). -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 22:58, 2 December 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I think this discussion is a separate one from what I started, and probably should be moved out for clarity. However, I can see that the "example layouts" here are incomplete and inconsistent. For example, ''/dev/swap_partition'' is included twice in BIOS and UEFI setups, though it's common to both of them. The partition for ''/'' is missing in both examples though. There is definitely some room for improvements. -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:19, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand the list in 'Install essential packages' ==<br />
<br />
I suggest adding as the first (or second) bullet item<br />
<br />
* [[Arch_boot_process#Boot_loader|boot loader]],<br />
<br />
Rationale: Arch installation doesn't include them by default (even the archiso doesn't include a 'grub' package). But it is no less important than a special file system or LVM/RAID in that list.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 15:35, 16 November 2020 (UTC)<br />
:That has it's own section already. [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 15:58, 16 November 2020 (UTC)<br />
::I think that it's more convenient to install all packages at once with pacman, and not call it several times disrupting the workflow (and I agree that in the section "Boot loader" it's written "Choose and install a Linux-capable boot loader."). For example, I had a long time of installing and selecting the boot loader (many people also report that to install Arch takes several days from them). I was a bit surprised that I had to install ''grub'' package when I reached that point. I didn't use internet at all at that time and it took a small time to start wifi to download one package. <br />
::Besides, I think that "install bootloader" in that section means a whole installation (the recipe for which we discussed in a previous talk section), while here I mean exclusively "install a bootloader package". [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:51, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Obviously "install a Linux-capable boot loader" includes installing a package for whatever boot loader the user chooses. If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. It is handled much better as it is now. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 19:03, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Maybe you are right that the current situation is better, but I think that the reasonment "If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. " is wrong, because <br />
::::a) Arch Linux potential users can distinguish between a package installation and a boot installation <br />
::::b) we can reword the second instruction as "Make system bootable" or similar, if there appears confusion. <br />
::::I proposed to expand the "Boot loader" section, so the exact wording there at the moment may not be essential, but still. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:20, 16 November 2020 (UTC)<br />
::::P.S. If we think about the wording, then the first section "Install essential packages" looks like we install all essential packages there, which is not the case. I think to add a line there would be more coherent and make no harm. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:23, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::There's no harm in installing packages while in chroot instead of the pacstrap step. In fact it makes it slightly easier to see the pacman output and catch any mentions of optional dependencies.<br />
:::::Regarding your "''a)''", it is not always true. The structure of boot loader articles have caused confusion in the past. IMHO all boot loader articles should follow what was done in [[rEFInd]] and split the installation of the package and boot loader into separate sections.<br />
::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:03, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I can't be sure now, but I think that internet was unavailable in ''arch-chroot'' (that's why there exists ''pacstrap'', which installs into the given directory). I'm not sure optional dependencies are important here. I remember well, however, that my installation involved several days, and when I got to 'install booloader', I had to reconnect to the internet (which took some minutes more), and also it surprised me (I thought that "essential packages" are all installed, as it's worded in this guide).<br />
::::::"split the installation of the package and boot loader into separate sections" - this is what I propose in this wiki. If there remains a slight confusion - add several words to explain. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 13:04, 18 November 2020 (UTC)<br />
:::::::You're wrong about having to reconnect to the network.<br />
:::::::Essential packages *were* all installed, the kernel already includes a bootloader that can be used. If you chose something else, that's fine, but it's not essential.<br />
:::::::They were talking about the individual bootloader pages being split more, not any changes here.<br />
:::::::[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 13:44, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::::"the kernel already includes a bootloader that can be used" - if that were the major case, this page would reference just [[EFISTUB]], not all possible boot loaders. However, I already proposed to select one boot loader as the major case, and you objected there with the words "There is no 'official' or 'most used' example." Now you say that other boot loaders not in the kernel are optional, "not essential". IMHO, a boot loader is an essential thing for the system, because Linux won't be able to boot without that.<br />
::::::::Sure, after I rebooted and booted the archiso again, I had to re-enter my wifi credentials and run a handful of commands for that. Moreover, I connect to WiFi from a smartphone, and I initialize an access point every time there. "They were talking about the individual bootloader pages" - I think the same logic applies here. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 14:47, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
== Consider warning users about the additional steps required when selecting a partition other than /boot as their ESP ==<br />
<br />
I understand that I have a responsibility to read through documentation other than just the install page, but the example layouts section implies that /efi and /boot can be used interchangeably. This is not the case and I think users would benefit from a more explicit statement of the importance of /boot:<br />
* the built kernel always goes there unless you build the kernel yourself<br />
* the microcode goes there<br />
* all (?) bootloaders can access these files if the ESP is set as /boot, not necessarily true when selecting a different ESP<br />
<br />
I chose systemd-boot and, from the outside looking in, it was not clear that <i>[https://wiki.archlinux.org/index.php/Arch_boot_process#Feature_comparison|"Cannot launch binaries from partitions other than the ESP or the Extended Boot Loader Partition (XBOOTLDR partition)"]</i> would be a problem until I had to chroot back in from a failed boot and copy the files from /boot. <br />
<br />
I think other users would benefit from being told explicitly to be careful about which bootloader to choose if they choose an ESP other than /boot right there on the install page.<br />
<br />
Thoughts?<br />
<br />
[[User:Dedushka|Dedushka]] ([[User talk:Dedushka|talk]]) 20:19, 15 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:What about the warning was unclear? [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 14:36, 16 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:Thanks for the notice. My thought about that was to propose a "default" way or two to install boot loaders on this page (I did that in a separate talk section above). -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:24, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Swap partition vs swap file ==<br />
<br />
Would it be reasonable to stop suggesting using swap partitions and instead recommend creating a swap file? Will genfstab work in a chroot environment to create a correct fstab?<br />
[[User:Managor|Managor]] ([[User talk:Managor|talk]]) 12:50, 3 February 2021 (UTC)<br />
<br />
:There's no reason why swap files should be given preference over swap volumes, using one or the other (or both) is a choice left to the user. [[Installation guide#Example layouts]] already mentions swap files, although, maybe some reference to them could also be added to [[Installation guide#Format the partitions]] and [[Installation guide#Mount the file systems]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:51, 4 February 2021 (UTC)<br />
<br />
== /etc/hosts: dual ip4/ip6 localhost prevents ip4 from working ==<br />
<br />
I recently set up a new system with /etc/hosts copied from the guide:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
I found localhost did not resolve to {{ic|127.0.0.1}} which caused some docker comms to fail etc.<br />
<br />
Removing or renaming the ip6 binding allowed ip4 localhost to work again, so perhaps the following should be used in the guide instead:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 ip6-localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
{{unsigned|09:18, 19 February 2021|Alexheretic}}<br />
<br />
== <s>Dead link</s> ==<br />
<br />
Footnote 2, which links to https://gitlab.archlinux.org/archlinux/archiso/-/blob/master/configs/releng/airootfs/etc/systemd/system/reflector.service, redirects to the repository where the notice is given that the target file does not exist.<br />
<br />
[[User:PrinzVogelfrei|PrinzVogelfrei]] ([[User talk:PrinzVogelfrei|talk]]) 17:09, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
:Fixed. Thanks! -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 19:42, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Explain howto adjust the size of root partition ==<br />
<br />
It would be useful to add a note, under "Install essential packages", on how to extend the size of root partition e.g. `mount -o remount,size=1G /run/archiso/cowspace`. The reason is that depending on what one considers "essential" for their system, they may run out of airootfs COW space when running `pacstrap`. Examples: installing ZFS alongside with kernel; installing more than one version of kernel (e.g. linux and linux-lts), installing a non-base text editor.<br />
{{Unsigned|10:43, 28 March 2021 (UTC)|Bronekk}}<br />
<br />
:''pacstrap'' places the package cache on the target (i.e. the mounted future root file system). Why would you run out of space? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:56, 28 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Edit [[installation guide]]: lynx, boot loader ==<br />
<br />
In the section software to install with pacstrap, add [[lynx]] to the documentation subsection.<br />
And add [[boot loader]] to a separate subsection.<br />
These are more important packages, than LLVM (what's this?) and RAID, and are used in personal laptops.<br />
If one forgets to install them with the base system, then one has to install grub in arch-chroot;<br />
and lynx after booting the installed system.<br />
[[User:Admh|Admh]] ([[User talk:Admh|talk]]) 21:08, 28 March 2021 (UTC)</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&diff=656582Talk:Installation guide2021-03-28T21:08:29Z<p>Admh: /* Edit installation guide: lynx, boot loader */</p>
<hr />
<div>== Read this first before adding new suggestions ==<br />
<br />
* systemd tools such as ''hostnamectl'', ''timedatectl'' and ''localectl'' [https://github.com/systemd/systemd/issues/798#issuecomment-126568596 do not work] in the installation chroot environment, so please do not propose to use them in the guide unless you can prove that they have been made to work also in that case. See [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=388727#General_problems], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=404695#Replace_commands_with_their_systemd_equivalents], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=418662#Utilizing_systemd_tools] and [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=434985#change_configuration_system_from_old_way_to_new_way.28using_systemd_commands.29] for some past discussions about this issue.<br />
* {{ic|localectl list-keymaps}} does not work due to bug {{Bug|46725}}. For the chosen replacement command, see [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=435044#localectl].<br />
* {{ic|localhost}} must be set explicitely in {{ic|/etc/hosts}}, as it is otherwise resolved over the network. See {{Bug|56684}}.<br />
-- [[ArchWiki:Administrators|The ArchWiki Administrators]] 22:17, 2 September 2016 (UTC)<br />
__TOC__<br />
<br />
== Link to the German version ==<br />
<br />
Instead of [[de:Arch Install Scripts]] you could choose [[de:Anleitung für Einsteiger]] it means "Beginner's Guid" and is a very <br />
detailed artikel for very new arch users and the future experts.<br />
<br />
:Thank you, [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&type=revision&diff=509961&oldid=508505 done]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 16:31, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
::This was already proposed last year and rejected: [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=466950#Suggesting_different_page_for_German_translation]. I don't see what has changed since then. If someone adds me as admin to the german wiki or changes the protection settings, I can update [[de:Arch Install Scripts]] as required. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 18:13, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
:::I see, I didn't remember that discussion so I've reverted the change, hopefully you'll make it to update the translation, let's leave this open until the problem is solved, otherwise this kind of suggestion will keep appearing recurrently. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:53, 7 February 2018 (UTC)<br />
<br />
== Why should a static IP be preferred over 127.0.1.1 in /etc/hosts? ==<br />
<br />
"If the system has a permanent IP address, it should be used instead of 127.0.1.1."<br />
<br />
I think the ArchWiki should not just say do X but also why. [[User:Alad|Alad]] as you added this, perhaps you can explain?--[[User:Larivact|Larivact]] ([[User talk:Larivact|talk]]) 15:14, 21 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:In [[Network_configuration#Local hostname resolution]]: "For a system with a permanent IP address, that permanent IP address should be used instead of 127.0.1.1." -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 06:48, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
::[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Network_configuration&diff=340138&oldid=333485 First] appearance in our wiki, cited [https://www.debian.org/doc/manuals/debian-reference/ch05.en.html#_the_hostname_resolution source], also [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Network_configuration&oldid=360328#Hostname_resolution discussion]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 10:26, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:::Clear enough, close. -- [[User:Blackteahamburger|Blackteahamburger]] ([[User talk:Blackteahamburger|talk]]) 01:58, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::This should be explained in the guide or at least in [[Network_configuration#Local hostname resolution]]. Explaining stuff in the edit summary or on talk pages is not enough. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:43, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Wording in example layout table and size of EFI partition ==<br />
<br />
=== Formatting the ESP ===<br />
<br />
I believe myself that the partition table should be modified. When Going through the install, it was confusing how swap was the last partition, usually suppose to be the partition before Root, as if the computer loads up swap before user login. Didn't realize that a GPT disk needed to be formatted until reading this guide: https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition . Would recommend at least linking to this section of the document or even input Format partition section within the Wiki. [[User:Shaggy|Shaggy]] ([[User talk:Shaggy|talk]]) 20:15, 29 June 2020 (UTC)Shaggy<br />
<br />
:The order of partitions is irrelevant and it has (mostly) no effect on booting. The fact that the [[ESP]] needs to formatted after its creation cannot be simply stated, as it could be misinterpreted as requiring to always format it, even if is an existing partition that already has a file system.<br />
:After reading [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?pid=1912222#p1912222 an anecdote], I think moving swap before root should be considered :D<br />
: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 09:39, 1 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:I've been thinking, how about placing the {{ic|mkfs.fat -F32 /dev/sdxY}} command in [[Installation guide#Format the partitions]]. [[EFI system partition#Format the partition]] could instead be modified to omit the FAT type (i.e {{ic|mkfs.fat /dev/sdxY}}). FAT32 is a recommendation, but not mandatory, thus it's more appropriate for the [[Installation guide]], and this would allow to document the 2 MiB FAT12 formatted ESP, used by [[User:Eschwartz]] and others, in the [[EFI system partition]] article. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:14, 13 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== HiDPI on the console ==<br />
<br />
With an ever increasing number of [[HiDPI]] displays, including at the begging of the article a section about adjusting the scaling factor or changing the font can be helpful, see [[HiDPI#Linux_console]]. [[User:Goetzc|Goetzc]] ([[User talk:Goetzc|talk]]) 02:21, 8 August 2019 (UTC)<br />
<br />
:It could be added as an example for {{ic|setfont}} in [[Installation_guide#Set_the_keyboard_layout]]. The issue I have is that [[HiDPI#Linux_console]] mentions that {{ic|tty2-6}} may be unusable, while the Installation guide specifically instructs to change ttys as required in [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:07, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::May be as an example for the line "See README.bootparams for a list of boot parameters" [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]], it could be specified to hit {{ic|e}} button to edit the boot entry and add the following parameters to the boot line, like {{ic|1=video=1920x1080}} if you have HiDPI display. -- [[User:Xzorg6|Xzorg6]] ([[User talk:Xzorg6|talk]]) 22:41, 15 December 2019 (UTC)<br />
<br />
:::{{ic|1=video=}} will just change the resolution. To get a bigger font on the console, you need {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} in the kernel config and {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} in the kernel command line. Since the official kernels don't enable {{ic|CONFIG_FONT_TER16x32}}, someone will need to open a bug report asking for it. After that, the instructions for setting the {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} [[kernel parameter]] could be added to the wiki. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 16 December 2019 (UTC)<br />
<br />
::::{{Pkg|linux}} 5.5.6.arch1-1 <s>(currently in testing)</s> has {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} ({{Bug|64861}}). <s>If if gets move to core before March, then</s> the March iso will have it. It's probably a good idea to start drafting a [[Template:Tip|tip]] to place in [[Installation guide#Boot the live environment]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:12, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
::::And just after I wrote this, the package was moved to core. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:27, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::I'm seeing multiple claims[https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=253319][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fbi4vx/text_size_during_boot_changed_since_my_last/][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fgct3t/how_to_get_currently_loaded_console_font_of_the/] that people with HiDPI screens are getting the TER16x32 font. I was not aware that the kernel chooses a font depending on screen size. Can anyone confirm that this really is the case? If it really works that way and unless {{Bug|65680}} messes this up, then there's nothing to add to the Installation guide about this topic. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:02, 11 March 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::As per https://lkml.org/lkml/2019/6/18/966 the decision to use ter16x32 is not based on screen size but only resolution.So even though a 1080p screen may be hidpi it does not use ter16x32 [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 10:17, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::At least that part is now clear, thanks. The first step should be to get [[HiDPI#Linux console]] up to date. After that, as I've said before, a tip for the installation guide can be drafted. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:04, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::: I fixed the page and removed the template [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 12:25, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== First mention of /mnt in example partition layout ==<br />
<br />
{{ic|/mnt}} is mentioned at mount point in [[Installation_guide#Partition_the_disks]], while {{ic|/mnt}} is made explicit two sections later in [[Installation_guide#Mount_the_file_systems]]. As I recall it, this was changed because some users blindly copy pasted commands and mounted /boot on the live system, instead of /mnt/boot. Some options:<br />
<br />
* Introduce another column describing the mount point on the installed system. <br />
* Actually explain /mnt early.<br />
* Revert the "mount point" to not include /mnt.<br />
<br />
-- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:03, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:I don't understand what's the actual problem here... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:36, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::From what I read on [[ArchWiki:IRC|#archlinux-wiki]], this comes from https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/d0v0j3/is_it_just_me_or_is_the_prospect_of_installing/ where the user was confused by the lack of root mountpoint (i.e. {{ic|/mnt}} vs {{ic|/}}). A question could be raised, if we should concern ourselves with users who have strong opinions about the wiki content yet can't be bothered to propose improvements in the talk pages...<br />
::About Alad's proposed options: I disagree with the first option, I think it will just complicate things even further. I support the third option and maybe adjusting the column header like in [[Special:Diff/581800]].<br />
::I'd actually would like to go even further and change the commands run from outside chroot to be visually distinct, e.g.: {{bc|1=<span style="color: #ff0000;">root@archiso #</span> mount /dev/sd''X1'' /mnt}}<br />
::I think it would better solve the underlying issue. <br />
:: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 15:26, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::I'm not overly fond of the longer column name. For the last proposed option, I may agree if this is formalized in [[Help:Style]], so that it is not specfic to the [[Installation guide]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 11:20, 10 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::Adding it [[Help:Style]] was my intention, since other articles, too, will need to use that style for some commands. I'm thinking of creating a template for it: [[Special:Permalink/581945]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:19, 11 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::Sounds good to me, I'd just prefer the regular (non-bold) font for the prompt as above. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 21:54, 13 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::[[Special:Permalink/582327]]. Are there any other opinions about creating such a template? Or should I take this discussion to [[Help talk:Template]] per [[Help:Template#Creation]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 18:31, 14 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::# How are you going to call the template? This template would probably add to the [[Help:Template#Code formatting templates]] series, should it be named in a consistent fashion?<br />
:::::::# Should this template support custom prompts, and if so, should it be called "pc" (from "(custom) prompted" code)?<br />
:::::::# I don't like the red color too much, if bold is not an option maybe we can go green|purple|blue, something that recalls less a warning of some kind? Or can we just leave it with the default font color? Or a slightly fainter black?<br />
:::::::# I haven't looked well into it, but maybe we can instead add an optional argument to [[Template:bc]] and [[Template:hc]] that prefixes a custom (colored) prompt? I wouldn't see a problem with repeating "root@archiso #" in every instance, or we may derive the new template from those two at that point.<br />
:::::::# The template should probably be derived from [[Template:bc]] in any case, for simpler code, see [[User:Kynikos/Template:Sandbox2]].<br />
:::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:36, 16 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::# Initially I was going to call it [[Template:Archiso]] since it would be [[Archiso]]-specific, but I'm starting to think that creating a more general-purpose template would be better. It could then be used in [[PostgreSQL]] and the {{ic|[postgres]$}} convention would get formalized in [[Help:Style]]. Now the issue is the {{ic|[user@peer-a]#}} in [[Template:hc]] used in [[WireGuard]]. I'd rather not create two new templates, but I'm having trouble getting [[Template:Sandbox]] to work :(<br />
::::::::# I like your "[[Template:pc]]" suggestion.<br />
::::::::# Be glad I didn't post my first draft that was ''slightly more'' colorful. From your offered colors, I'd choose purple.<br />
::::::::# I'd rather not mess with the established templates just for this change, so I'd prefer creating a new template.<br />
::::::::# I didn't even think about using [[Template:bc]]. Is it a good idea to do that? The new template might need to be updated if [[Template:bc]] is ever changed in an incompatible way.<br />
:::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:33, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::Yeah, after viewing your attempts and looking into it myself, I think modifying bc/hc is out of discussion, it would add too much code/style for so little use.<br />
:::::::::Thinking about this again one day after, I feel I'm realizing that my concerns in general may descend from the fact that we're going to create a template to represent (block) code, even though we already have 2 which basically do the same thing, including allowing to include a prompt; the only addition of this "Archiso" or "pc" template would be the formatting around the prompt, so why not keep it simple (I know, "simplicity" is often subjective and controversial) and instead either make a [[Template:Archiso]] to be used like {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or [[Template:ps]] (or [[Template:PS]]) to be used like {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}? They also work with [[Template:hc]] and space-prefixed code blocks!<br />
:::::::::Putting the choice of color aside, if the above idea of a standalone prompt template isn't welcome, I think my second choice would be to make two [[Template:pbc]] and [[Template:phc]] that work like {{ic|<nowiki>{{pbc|$|ls}}</nowiki>}} and {{ic|<nowiki>{{phc|$|ls|...}}</nowiki>}}, with the style rule to use them only in case of complex prompts. I'd still derive them from bc/hc to inherit any changes that we'd decide to make to them, and avoid repeating that ugly &lt;pre> hack even more.<br />
:::::::::Otherwise I give up and accept the [[Template:Archiso]] that works like {{ic|<nowiki>{{Archiso|mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}, in the hope that one day we won't need an analogous "hc" version.<br />
:::::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 14:24, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::I can't say I really like the idea of {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}. I'd prefer creating [[Template:pbc]] and [[Template:phc]].<br />
::::::::::I still don't get what's wrong with [[Template:Sandbox]]. It should just work:<br />
<br />
<pre<noinclude></noinclude> {{#if: code|style="margin-bottom: 0; border-bottom:none; padding-bottom:0.8em;"}}>prompt # command</pre<noinclude></noinclude>><noinclude><!-- The &lt;noinclude>&lt;/noinclude> hack is needed to allow wiki markup inside the pre tags; reference: http://www.gossamer-threads.com/lists/wiki/mediawiki/118688#118688 --><br />
{{#if: code|<pre<noinclude></noinclude> style="margin-top: 0; border-top-style:dashed; padding-top: 0.8em;">code</pre<noinclude></noinclude>>}}<br />
<br />
:::::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 04:43, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::::FWIW (and a bit of fun) I've fixed [[Template:Sandbox]], although I'm not sure if we really need that level of automation ^^ I stick to my position above, is there a third (or more) opinion? -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 15:48, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::I think you like the [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=User_talk:Nl6720&diff=447834&oldid=447833 #800080] shade of purple, right? ;-) [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 11:39, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::Yes, I do like that one :D but I think it would be too bright for this template. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:52, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
== Changes for the base package ==<br />
<br />
=== Installations without base ===<br />
<br />
The base group was replaced with the base package: [https://www.archlinux.org/news/base-group-replaced-by-mandatory-base-package-manual-intervention-required/] This change was reflected in [[Installation_guide#Install_the_base_packages]] with [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584504&oldid=582205] <br />
<br />
With [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584505&oldid=584504], I removed the sentence "We only officially support installations that have the {{Pkg|base}} package installed." because it opens a new rabbit-hole when something is "officially supported" in the installation guide, is not. With this sentence included, pretty much anything (including "installations" that are not, or only partially, followed from the [[Installation guide]]) may be supported merely from having the {{Pkg|base}} package installed.<br />
<br />
On the other hand, some notion that removing the {{Pkg|base}} package results in an installation that is "not Arch" makes sense, but we should discuss on the best approach on doing this. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 10:22, 6 October 2019 (UTC)<br />
<br />
=== <s>Emphasize necessity of a text editor</s> ===<br />
<br />
The other suggested essential applications are all fine and good, but an editor is actually required for anyone to complete the rest of the installation guide following the chroot. As such it probably deserves a more prominent position than even the kernel. [[User:Rcf|Rcf]] ([[User talk:Rcf|talk]]) 05:00, 16 March 2021 (UTC)<br />
:And networking tools are usually required after the installation. That should be highlighted. And raid/lvm is necessary for some people to even boot, so that should be highlighted. And the firmware is necessary for most people to do much with their installation, so that should probably be highlighted, too.<br />
:If people skip the list, they're going to have problems, the text editor is just one part of the puzzle.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 05:06, 16 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Buggy graphics driver ==<br />
<br />
Can there be a hint that nomodeset parameter could be used if the graphics driver is buggy (I've heard nouveau may be buggy sometimes)<br />
[[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 04:47, 12 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== Add a reference to btrfs snapshots in <#Partition the disks>==<br />
<br />
new users may be unfamiliar with subvolumes, providing links to [[ btrfs ]] and [[snapper]] will point them in the right direction. <br />
<br />
this is important because moving to btrfs snapshots afterwards will involve reformatting. <br />
<br />
https://wiki.archlinux.org/index.php/Installation_guide#Partition_the_disks<br />
<br />
{{unsigned|02:12, 4 July 2020|Edgeworth}}<br />
<br />
:All file systems, including [[btrfs]] and its subvolumes, are unrelated to partitioning. The example layouts in the installation guide cover only swap [+ ESP] + the root partition, so if you decide later that you want to use a btrfs subvolume for e.g. {{ic|/var}}, there is no need to change the partitions. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:39, 4 July 2020 (UTC)<br />
<br />
but what if you wanted to have <tt>/</tt> be a subvolume? So a use case i could envision is:<br />
<br />
* creating a snapshot called <tt>@</tt> and mounting it at <tt>/</tt><br />
* another called <tt>@home</tt> and mounting that at <tt>/home</tt> <br />
* Another called <tt>@snapshots</tt> and mounting that at <tt>/.snapshots</tt><br />
<br />
this way you could use ‘’Timeshift’’ and ‘’Snapper’’<br />
<br />
but, I may be mistaken, wouldn’t this be significantly easier to do before hand rather than after the fact? Maybe just a little bubble pointing users in the right direction, I say this because I only recently discovered btrfs and timeshift and I just never stumbled accross it, so making it more visible would have been very helpful.<br />
<br />
[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:38, 5 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:Btrfs subvolumes are created after formatting the file system not during disk partitioning. "[[Installation guide#Format the partitions]]" links to "[[File systems]]" which has a link to "[[Btrfs]]". If you want to recommend using subvolumes, add a tip to [[Btrfs#File system creation]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:09, 5 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:: ok that stands to reason, but the example in "[[Installation guide#Format the partitions]]" is <tt>ext4</tt> and if a new user just has no idea about COW file systems like btrfs/zfs there’s a good chance that they will never discover it, atleast until after they’ve installed the system. <br />
::Perhaps a tip box near that example to suggest researching btrfs subvolumes and snapshots could be helpful? ideally with a link to [[Snapper#Suggested_filesystem_layout]].<br />
::Snapshots are really helpful with a rolling release so i’d argue they should be encouraged.<br />
::[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:02, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:::If the new user has no idea about COW file systems, there is a good chance that they have no idea about any type of file systems, so they should review the [[File systems]] page (which is linked from the section before showing the example with ext4) and select the file system they like. Adding file system-specific notes or even recommendations to the installation guide does not make sense - they should be placed in sections related to the subject, so that users of other file systems are not bothered with them. As noted, that's [[Btrfs#File system creation]] in this case - everybody who had initially no idea about COW file systems and who decides to use [[Btrfs]] must go through that section before installing their system. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:27, 6 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:::: I agree that the bulk of the material should be on a dedicated page but there are many pages to read and only so much time in the day, perhaps a stronger recommendation to review the file system page then? perhaps saying something to the effect of “file systems such as ext4, btrfs, zfs and so on have various strengths and weaknesses, users are advised to read the [[file systems]] page before proceeding.”<br />
<br />
:::: the idea being that users new to linux, or just arch, get exposed to as many helpful things as possible just by going through the installation guide<br />
<br />
:::: Im sure there are users who know enough to get going that simply don’t realise that snapshots are a thing (i.e. there not on windows), but I wouldn’t say it’s fair to suggest they don’t know anything about file systems either. <br />
<br />
::::: anecdotally ive been using linux for nearly 10 years (arch for 3) and btrfs just never really came up on my radar until last year, i’m not a computer scientist so i never really went looking because I didn’t know it bought anything to the table and so if the installation guide pushed me in that direction I could have avoided a lot of grief by using snapshots.<br />
<br />
:::: [[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 07:41, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
== GitLab blobs in Lynx ==<br />
<br />
Links to files (blobs) on gitlab.archlinux.org are not readable in Lynx (or any other console web browser); see https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/26567.<br />
<br />
Should the Installation guide link to raw files instead?<br />
<br />
-- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 12:29, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:Maybe you could ask svenstaro to add it to https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 12:36, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::It has been filed under [https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073#nice-to-have nice to have]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 17:19, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== RAM usage ==<br />
<br />
Attempting to boot the ISO with 532MB RAM (VM) and it hangs at attempting to mount the ISO.<br />
Changing RAM to 544MB allows the Arch ISO to boot, so I suspect the amount of RAM needed on the page isn't accurate. [[User:Beepboo|Beepboo]] ([[User talk:Beepboo|talk]]) 14:11, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
<br />
:[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=632251&oldid=631819 Updated again]. Note that after installation the system can still easily get under 512 MB. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 14:05, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:: Lahwaacz, it's missing fullstop "{{ic|.}}" in the end of this sentence. -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:49, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::: Actually not missing (found it just now), but should it be after the reference link? -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:51, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::It's used the same way also in [[Installation guide#Select the mirrors]]. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:01, 18 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::From what I've seen, most wiki pages use it the same way. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:52, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::There is actually an open discussion about this: [[Help talk:Style/Formatting and punctuation#Reference links before or after punctuation marks?]] -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:05, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Boot issues faced when installing on modern machines. ==<br />
<br />
One may encounter "Invalid signature" when trying to boot from the installation media on a machine with secure boot on and keys not cleared. <br />
<br />
Also, after installing on a NVME SSD, one need to set the drive to AHCI mode instead of Intel Optimized (in bios configuring panel), otherwise you just can't boot into the system.<br />
<br />
[[User:Sffred|Sffred]] ([[User talk:Sffred|talk]]) 00:05, 24 September 2020 (UTC) Sffred 1600905886<br />
<br />
:AHCI is a SATA controller operation mode, it shouldn't have anything to do with NVMe. You can add a section to [[Partitioning#Troubleshooting]] about changing the SATA mode if Linux doesn't see SATA disks, but make sure you're using the correct terms. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:27, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::Some motherboards support SATA over the [[w:M.2|M.2]] port, which may be the source of this confusion. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::[[w:M.2#Storage interfaces]] lists "PCI Express using AHCI" as an option, but it's unclear if such a mode is actually implemented by any firmware, and even if it was, it should not be recommended as it would drastically reduce the drive's speed. From what I could find[https://forums.anandtech.com/threads/nvme-drive-booting-in-ahci-mode.2500796/post-39852218][https://lore.kernel.org/linux-pci/20190620061038.GA20564@lst.de/T/][https://git.kernel.org/pub/scm/linux/kernel/git/torvalds/linux.git/commit/?id=aecec8b60422118b52e3347430ba9382e57d6d76], it looks like manufacturers simply interpret "SATA mode" being set to "AHCI" on NVMe controllers to mean "use native operating mode without firmware RAID". -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::While on the topic of SATA (and non-SATA) operating modes, any thoughts about the backup GPT header corruption warning in [[GPT fdisk#Convert between MBR and GPT]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:37, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Sorry, I have no idea... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 10:57, 26 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:I added a note about [[Secure Boot]] to [[Installation guide#Boot the live environment]]. If anyone's wondering why it says "installation image'''s'''" then that's because of {{ic|ipxe.efi}} (the EFI binary for [[Netboot]]). -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 28 September 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand Boot loader section ==<br />
<br />
All commands in this article are simple and self-explanatory, they can be followed one by one from this one page. However, a more difficult process of creating a boot loader is not documented here. The details are scattered (I needed to use at least https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition#Typical_mount_points and https://wiki.archlinux.org/index.php/EFISTUB#efibootmgr). <br />
<br />
I propose to expand this section and write an 'official' or 'most used' example of the configuration. If there are two such variants (say ''grub2'' and ''efibootmgr''), write for both of them. Content duplication is not good, but on this page we can give the basic options for boot loader creation (as for other commands), while on the dedicated pages there are more details.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 17:51, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:There is no 'official' or 'most used' example. You make your choice and follow the directions on the page for that setup.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 21:54, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::Well, it seems there is some. On the first link I mentioned there are exactly two '''Typical mount points'''. On the second link in the beginning it's said that "Using a boot loader is recommended if you have multiple kernel/initramfs pairs and your motherboard's UEFI boot menu is not easy to use. " Some installations are more or less connected to the whole system. On the ESP page there is a phrase "This allows pacman to update the kernel directly". Even if one really needs to follow another page for the boot, it would be useful to present the basic choices on the installation page. The other pages are much bigger than the installation page and thus less productive to use (you have to carefully read lot of text, which is not necessary, because only small pieces of that are relevant to most users). [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 08:31, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Even on the mount points there have been large discussions in the past on which should be the "typical" choice. With a complex, user-facing software such as the boot loader I'd say finding any agreement on the "typical" choice (even amongst editors) is highly unlikely. Besides that pointing out which pieces are "relevant to most users" is anything but trival. <br />
:::That said, if you have a concrete wording in mind for the boat loader section feel free to write it here. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 17:08, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::I think the boot loader section appears too late in the guide, especially considering that if you're using GRUB (like most distros), you need to create a partition but the boot loader section is further down the guide, well after you've done some setup of the system. By that time, you're already chrooted into your drive. Of course, this requires you to have read ahead in the guide but you can't assume everyone will do this. Plus to me, the boot loader needs some consideration early on in the setup.<br />
::::The simplest solution would be to have a note before the "Example layouts" table here [[Installation guide#Partition the disks]]. The main thing to add is that if using GRUB as a boot loader, it's required to create a 1MB partition for it. In my case, by the time I reached the boot loader part, I'd already allocated all of my hard drive space across the EFI, swap and root partitions and would've had to start again knowing that I had to set up the partitions with the boot loader (GRUB) in mind. Maybe something like the below would work:<br />
::::{{Note|At this point, you might need to start thinking about the kind of [[boot loader]] you intend to use. If you intend to use [[GRUB]], you will need to create the partition for it. See the instructions in [[GRUB#GUID Partition Table (GPT) specific instructions]] on how to do so.}} -- [[User:Phanatik|Phanatik]] ([[User talk:Phanatik|talk]]) 21:35, 02 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::This only applies when the boot mode is BIOS, but UEFI is becoming more and more common. The [[Installation guide#Partition the disks]] section already includes the most common partition layouts and has a link to even more examples (including one with a so-called BIOS boot partition for GRUB). -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 22:58, 2 December 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I think this discussion is a separate one from what I started, and probably should be moved out for clarity. However, I can see that the "example layouts" here are incomplete and inconsistent. For example, ''/dev/swap_partition'' is included twice in BIOS and UEFI setups, though it's common to both of them. The partition for ''/'' is missing in both examples though. There is definitely some room for improvements. -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:19, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand the list in 'Install essential packages' ==<br />
<br />
I suggest adding as the first (or second) bullet item<br />
<br />
* [[Arch_boot_process#Boot_loader|boot loader]],<br />
<br />
Rationale: Arch installation doesn't include them by default (even the archiso doesn't include a 'grub' package). But it is no less important than a special file system or LVM/RAID in that list.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 15:35, 16 November 2020 (UTC)<br />
:That has it's own section already. [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 15:58, 16 November 2020 (UTC)<br />
::I think that it's more convenient to install all packages at once with pacman, and not call it several times disrupting the workflow (and I agree that in the section "Boot loader" it's written "Choose and install a Linux-capable boot loader."). For example, I had a long time of installing and selecting the boot loader (many people also report that to install Arch takes several days from them). I was a bit surprised that I had to install ''grub'' package when I reached that point. I didn't use internet at all at that time and it took a small time to start wifi to download one package. <br />
::Besides, I think that "install bootloader" in that section means a whole installation (the recipe for which we discussed in a previous talk section), while here I mean exclusively "install a bootloader package". [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:51, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Obviously "install a Linux-capable boot loader" includes installing a package for whatever boot loader the user chooses. If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. It is handled much better as it is now. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 19:03, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Maybe you are right that the current situation is better, but I think that the reasonment "If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. " is wrong, because <br />
::::a) Arch Linux potential users can distinguish between a package installation and a boot installation <br />
::::b) we can reword the second instruction as "Make system bootable" or similar, if there appears confusion. <br />
::::I proposed to expand the "Boot loader" section, so the exact wording there at the moment may not be essential, but still. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:20, 16 November 2020 (UTC)<br />
::::P.S. If we think about the wording, then the first section "Install essential packages" looks like we install all essential packages there, which is not the case. I think to add a line there would be more coherent and make no harm. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:23, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::There's no harm in installing packages while in chroot instead of the pacstrap step. In fact it makes it slightly easier to see the pacman output and catch any mentions of optional dependencies.<br />
:::::Regarding your "''a)''", it is not always true. The structure of boot loader articles have caused confusion in the past. IMHO all boot loader articles should follow what was done in [[rEFInd]] and split the installation of the package and boot loader into separate sections.<br />
::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:03, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I can't be sure now, but I think that internet was unavailable in ''arch-chroot'' (that's why there exists ''pacstrap'', which installs into the given directory). I'm not sure optional dependencies are important here. I remember well, however, that my installation involved several days, and when I got to 'install booloader', I had to reconnect to the internet (which took some minutes more), and also it surprised me (I thought that "essential packages" are all installed, as it's worded in this guide).<br />
::::::"split the installation of the package and boot loader into separate sections" - this is what I propose in this wiki. If there remains a slight confusion - add several words to explain. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 13:04, 18 November 2020 (UTC)<br />
:::::::You're wrong about having to reconnect to the network.<br />
:::::::Essential packages *were* all installed, the kernel already includes a bootloader that can be used. If you chose something else, that's fine, but it's not essential.<br />
:::::::They were talking about the individual bootloader pages being split more, not any changes here.<br />
:::::::[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 13:44, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::::"the kernel already includes a bootloader that can be used" - if that were the major case, this page would reference just [[EFISTUB]], not all possible boot loaders. However, I already proposed to select one boot loader as the major case, and you objected there with the words "There is no 'official' or 'most used' example." Now you say that other boot loaders not in the kernel are optional, "not essential". IMHO, a boot loader is an essential thing for the system, because Linux won't be able to boot without that.<br />
::::::::Sure, after I rebooted and booted the archiso again, I had to re-enter my wifi credentials and run a handful of commands for that. Moreover, I connect to WiFi from a smartphone, and I initialize an access point every time there. "They were talking about the individual bootloader pages" - I think the same logic applies here. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 14:47, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
== Consider warning users about the additional steps required when selecting a partition other than /boot as their ESP ==<br />
<br />
I understand that I have a responsibility to read through documentation other than just the install page, but the example layouts section implies that /efi and /boot can be used interchangeably. This is not the case and I think users would benefit from a more explicit statement of the importance of /boot:<br />
* the built kernel always goes there unless you build the kernel yourself<br />
* the microcode goes there<br />
* all (?) bootloaders can access these files if the ESP is set as /boot, not necessarily true when selecting a different ESP<br />
<br />
I chose systemd-boot and, from the outside looking in, it was not clear that <i>[https://wiki.archlinux.org/index.php/Arch_boot_process#Feature_comparison|"Cannot launch binaries from partitions other than the ESP or the Extended Boot Loader Partition (XBOOTLDR partition)"]</i> would be a problem until I had to chroot back in from a failed boot and copy the files from /boot. <br />
<br />
I think other users would benefit from being told explicitly to be careful about which bootloader to choose if they choose an ESP other than /boot right there on the install page.<br />
<br />
Thoughts?<br />
<br />
[[User:Dedushka|Dedushka]] ([[User talk:Dedushka|talk]]) 20:19, 15 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:What about the warning was unclear? [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 14:36, 16 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:Thanks for the notice. My thought about that was to propose a "default" way or two to install boot loaders on this page (I did that in a separate talk section above). -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:24, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Swap partition vs swap file ==<br />
<br />
Would it be reasonable to stop suggesting using swap partitions and instead recommend creating a swap file? Will genfstab work in a chroot environment to create a correct fstab?<br />
[[User:Managor|Managor]] ([[User talk:Managor|talk]]) 12:50, 3 February 2021 (UTC)<br />
<br />
:There's no reason why swap files should be given preference over swap volumes, using one or the other (or both) is a choice left to the user. [[Installation guide#Example layouts]] already mentions swap files, although, maybe some reference to them could also be added to [[Installation guide#Format the partitions]] and [[Installation guide#Mount the file systems]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:51, 4 February 2021 (UTC)<br />
<br />
== /etc/hosts: dual ip4/ip6 localhost prevents ip4 from working ==<br />
<br />
I recently set up a new system with /etc/hosts copied from the guide:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
I found localhost did not resolve to {{ic|127.0.0.1}} which caused some docker comms to fail etc.<br />
<br />
Removing or renaming the ip6 binding allowed ip4 localhost to work again, so perhaps the following should be used in the guide instead:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 ip6-localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
{{unsigned|09:18, 19 February 2021|Alexheretic}}<br />
<br />
== <s>Dead link</s> ==<br />
<br />
Footnote 2, which links to https://gitlab.archlinux.org/archlinux/archiso/-/blob/master/configs/releng/airootfs/etc/systemd/system/reflector.service, redirects to the repository where the notice is given that the target file does not exist.<br />
<br />
[[User:PrinzVogelfrei|PrinzVogelfrei]] ([[User talk:PrinzVogelfrei|talk]]) 17:09, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
:Fixed. Thanks! -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 19:42, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Explain howto adjust the size of root partition ==<br />
<br />
It would be useful to add a note, under "Install essential packages", on how to extend the size of root partition e.g. `mount -o remount,size=1G /run/archiso/cowspace`. The reason is that depending on what one considers "essential" for their system, they may run out of airootfs COW space when running `pacstrap`. Examples: installing ZFS alongside with kernel; installing more than one version of kernel (e.g. linux and linux-lts), installing a non-base text editor.<br />
{{Unsigned|10:43, 28 March 2021 (UTC)|Bronekk}}<br />
<br />
:''pacstrap'' places the package cache on the target (i.e. the mounted future root file system). Why would you run out of space? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:56, 28 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Edit [[installation guide]]: lynx, boot loader ==<br />
<br />
In the section software to install with pacstrap, add [[lynx]] to the documentation section.<br />
And add [[boot loader]].<br />
These are more important packages, than LLVM (what's this?) and RAID, and are used in personal laptops.<br />
If one forgets to install them with the base system, then one has to install grub in arch-chroot;<br />
and lynx after booting the installed system.<br />
[[User:Admh|Admh]] ([[User talk:Admh|talk]]) 21:08, 28 March 2021 (UTC)</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&diff=656581Talk:Installation guide2021-03-28T21:07:29Z<p>Admh: /* Edit installation guide: lynx, boot loader */ new section</p>
<hr />
<div>== Read this first before adding new suggestions ==<br />
<br />
* systemd tools such as ''hostnamectl'', ''timedatectl'' and ''localectl'' [https://github.com/systemd/systemd/issues/798#issuecomment-126568596 do not work] in the installation chroot environment, so please do not propose to use them in the guide unless you can prove that they have been made to work also in that case. See [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=388727#General_problems], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=404695#Replace_commands_with_their_systemd_equivalents], [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=418662#Utilizing_systemd_tools] and [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=434985#change_configuration_system_from_old_way_to_new_way.28using_systemd_commands.29] for some past discussions about this issue.<br />
* {{ic|localectl list-keymaps}} does not work due to bug {{Bug|46725}}. For the chosen replacement command, see [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Beginners%27_guide&oldid=435044#localectl].<br />
* {{ic|localhost}} must be set explicitely in {{ic|/etc/hosts}}, as it is otherwise resolved over the network. See {{Bug|56684}}.<br />
-- [[ArchWiki:Administrators|The ArchWiki Administrators]] 22:17, 2 September 2016 (UTC)<br />
__TOC__<br />
<br />
== Link to the German version ==<br />
<br />
Instead of [[de:Arch Install Scripts]] you could choose [[de:Anleitung für Einsteiger]] it means "Beginner's Guid" and is a very <br />
detailed artikel for very new arch users and the future experts.<br />
<br />
:Thank you, [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&type=revision&diff=509961&oldid=508505 done]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 16:31, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
::This was already proposed last year and rejected: [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Installation_guide&oldid=466950#Suggesting_different_page_for_German_translation]. I don't see what has changed since then. If someone adds me as admin to the german wiki or changes the protection settings, I can update [[de:Arch Install Scripts]] as required. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 18:13, 6 February 2018 (UTC)<br />
<br />
:::I see, I didn't remember that discussion so I've reverted the change, hopefully you'll make it to update the translation, let's leave this open until the problem is solved, otherwise this kind of suggestion will keep appearing recurrently. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:53, 7 February 2018 (UTC)<br />
<br />
== Why should a static IP be preferred over 127.0.1.1 in /etc/hosts? ==<br />
<br />
"If the system has a permanent IP address, it should be used instead of 127.0.1.1."<br />
<br />
I think the ArchWiki should not just say do X but also why. [[User:Alad|Alad]] as you added this, perhaps you can explain?--[[User:Larivact|Larivact]] ([[User talk:Larivact|talk]]) 15:14, 21 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:In [[Network_configuration#Local hostname resolution]]: "For a system with a permanent IP address, that permanent IP address should be used instead of 127.0.1.1." -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 06:48, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
::[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Network_configuration&diff=340138&oldid=333485 First] appearance in our wiki, cited [https://www.debian.org/doc/manuals/debian-reference/ch05.en.html#_the_hostname_resolution source], also [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Talk:Network_configuration&oldid=360328#Hostname_resolution discussion]. -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 10:26, 22 May 2018 (UTC)<br />
<br />
:::Clear enough, close. -- [[User:Blackteahamburger|Blackteahamburger]] ([[User talk:Blackteahamburger|talk]]) 01:58, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::This should be explained in the guide or at least in [[Network_configuration#Local hostname resolution]]. Explaining stuff in the edit summary or on talk pages is not enough. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:43, 10 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Wording in example layout table and size of EFI partition ==<br />
<br />
=== Formatting the ESP ===<br />
<br />
I believe myself that the partition table should be modified. When Going through the install, it was confusing how swap was the last partition, usually suppose to be the partition before Root, as if the computer loads up swap before user login. Didn't realize that a GPT disk needed to be formatted until reading this guide: https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition . Would recommend at least linking to this section of the document or even input Format partition section within the Wiki. [[User:Shaggy|Shaggy]] ([[User talk:Shaggy|talk]]) 20:15, 29 June 2020 (UTC)Shaggy<br />
<br />
:The order of partitions is irrelevant and it has (mostly) no effect on booting. The fact that the [[ESP]] needs to formatted after its creation cannot be simply stated, as it could be misinterpreted as requiring to always format it, even if is an existing partition that already has a file system.<br />
:After reading [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?pid=1912222#p1912222 an anecdote], I think moving swap before root should be considered :D<br />
: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 09:39, 1 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:I've been thinking, how about placing the {{ic|mkfs.fat -F32 /dev/sdxY}} command in [[Installation guide#Format the partitions]]. [[EFI system partition#Format the partition]] could instead be modified to omit the FAT type (i.e {{ic|mkfs.fat /dev/sdxY}}). FAT32 is a recommendation, but not mandatory, thus it's more appropriate for the [[Installation guide]], and this would allow to document the 2 MiB FAT12 formatted ESP, used by [[User:Eschwartz]] and others, in the [[EFI system partition]] article. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:14, 13 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== HiDPI on the console ==<br />
<br />
With an ever increasing number of [[HiDPI]] displays, including at the begging of the article a section about adjusting the scaling factor or changing the font can be helpful, see [[HiDPI#Linux_console]]. [[User:Goetzc|Goetzc]] ([[User talk:Goetzc|talk]]) 02:21, 8 August 2019 (UTC)<br />
<br />
:It could be added as an example for {{ic|setfont}} in [[Installation_guide#Set_the_keyboard_layout]]. The issue I have is that [[HiDPI#Linux_console]] mentions that {{ic|tty2-6}} may be unusable, while the Installation guide specifically instructs to change ttys as required in [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:07, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::May be as an example for the line "See README.bootparams for a list of boot parameters" [[Installation_guide#Boot_the_live_environment]], it could be specified to hit {{ic|e}} button to edit the boot entry and add the following parameters to the boot line, like {{ic|1=video=1920x1080}} if you have HiDPI display. -- [[User:Xzorg6|Xzorg6]] ([[User talk:Xzorg6|talk]]) 22:41, 15 December 2019 (UTC)<br />
<br />
:::{{ic|1=video=}} will just change the resolution. To get a bigger font on the console, you need {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} in the kernel config and {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} in the kernel command line. Since the official kernels don't enable {{ic|CONFIG_FONT_TER16x32}}, someone will need to open a bug report asking for it. After that, the instructions for setting the {{ic|1=fbcon=font:TER16x32}} [[kernel parameter]] could be added to the wiki. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 16 December 2019 (UTC)<br />
<br />
::::{{Pkg|linux}} 5.5.6.arch1-1 <s>(currently in testing)</s> has {{ic|1=CONFIG_FONT_TER16x32=y}} ({{Bug|64861}}). <s>If if gets move to core before March, then</s> the March iso will have it. It's probably a good idea to start drafting a [[Template:Tip|tip]] to place in [[Installation guide#Boot the live environment]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:12, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
::::And just after I wrote this, the package was moved to core. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:27, 26 February 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::I'm seeing multiple claims[https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=253319][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fbi4vx/text_size_during_boot_changed_since_my_last/][https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/fgct3t/how_to_get_currently_loaded_console_font_of_the/] that people with HiDPI screens are getting the TER16x32 font. I was not aware that the kernel chooses a font depending on screen size. Can anyone confirm that this really is the case? If it really works that way and unless {{Bug|65680}} messes this up, then there's nothing to add to the Installation guide about this topic. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:02, 11 March 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::As per https://lkml.org/lkml/2019/6/18/966 the decision to use ter16x32 is not based on screen size but only resolution.So even though a 1080p screen may be hidpi it does not use ter16x32 [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 10:17, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::At least that part is now clear, thanks. The first step should be to get [[HiDPI#Linux console]] up to date. After that, as I've said before, a tip for the installation guide can be drafted. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:04, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::::: I fixed the page and removed the template [[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 12:25, 11 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== First mention of /mnt in example partition layout ==<br />
<br />
{{ic|/mnt}} is mentioned at mount point in [[Installation_guide#Partition_the_disks]], while {{ic|/mnt}} is made explicit two sections later in [[Installation_guide#Mount_the_file_systems]]. As I recall it, this was changed because some users blindly copy pasted commands and mounted /boot on the live system, instead of /mnt/boot. Some options:<br />
<br />
* Introduce another column describing the mount point on the installed system. <br />
* Actually explain /mnt early.<br />
* Revert the "mount point" to not include /mnt.<br />
<br />
-- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 13:03, 7 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:I don't understand what's the actual problem here... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 09:36, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::From what I read on [[ArchWiki:IRC|#archlinux-wiki]], this comes from https://www.reddit.com/r/archlinux/comments/d0v0j3/is_it_just_me_or_is_the_prospect_of_installing/ where the user was confused by the lack of root mountpoint (i.e. {{ic|/mnt}} vs {{ic|/}}). A question could be raised, if we should concern ourselves with users who have strong opinions about the wiki content yet can't be bothered to propose improvements in the talk pages...<br />
::About Alad's proposed options: I disagree with the first option, I think it will just complicate things even further. I support the third option and maybe adjusting the column header like in [[Special:Diff/581800]].<br />
::I'd actually would like to go even further and change the commands run from outside chroot to be visually distinct, e.g.: {{bc|1=<span style="color: #ff0000;">root@archiso #</span> mount /dev/sd''X1'' /mnt}}<br />
::I think it would better solve the underlying issue. <br />
:: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 15:26, 8 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::I'm not overly fond of the longer column name. For the last proposed option, I may agree if this is formalized in [[Help:Style]], so that it is not specfic to the [[Installation guide]]. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 11:20, 10 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::Adding it [[Help:Style]] was my intention, since other articles, too, will need to use that style for some commands. I'm thinking of creating a template for it: [[Special:Permalink/581945]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:19, 11 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::Sounds good to me, I'd just prefer the regular (non-bold) font for the prompt as above. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 21:54, 13 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::[[Special:Permalink/582327]]. Are there any other opinions about creating such a template? Or should I take this discussion to [[Help talk:Template]] per [[Help:Template#Creation]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 18:31, 14 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::# How are you going to call the template? This template would probably add to the [[Help:Template#Code formatting templates]] series, should it be named in a consistent fashion?<br />
:::::::# Should this template support custom prompts, and if so, should it be called "pc" (from "(custom) prompted" code)?<br />
:::::::# I don't like the red color too much, if bold is not an option maybe we can go green|purple|blue, something that recalls less a warning of some kind? Or can we just leave it with the default font color? Or a slightly fainter black?<br />
:::::::# I haven't looked well into it, but maybe we can instead add an optional argument to [[Template:bc]] and [[Template:hc]] that prefixes a custom (colored) prompt? I wouldn't see a problem with repeating "root@archiso #" in every instance, or we may derive the new template from those two at that point.<br />
:::::::# The template should probably be derived from [[Template:bc]] in any case, for simpler code, see [[User:Kynikos/Template:Sandbox2]].<br />
:::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 17:36, 16 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::# Initially I was going to call it [[Template:Archiso]] since it would be [[Archiso]]-specific, but I'm starting to think that creating a more general-purpose template would be better. It could then be used in [[PostgreSQL]] and the {{ic|[postgres]$}} convention would get formalized in [[Help:Style]]. Now the issue is the {{ic|[user@peer-a]#}} in [[Template:hc]] used in [[WireGuard]]. I'd rather not create two new templates, but I'm having trouble getting [[Template:Sandbox]] to work :(<br />
::::::::# I like your "[[Template:pc]]" suggestion.<br />
::::::::# Be glad I didn't post my first draft that was ''slightly more'' colorful. From your offered colors, I'd choose purple.<br />
::::::::# I'd rather not mess with the established templates just for this change, so I'd prefer creating a new template.<br />
::::::::# I didn't even think about using [[Template:bc]]. Is it a good idea to do that? The new template might need to be updated if [[Template:bc]] is ever changed in an incompatible way.<br />
:::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:33, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::Yeah, after viewing your attempts and looking into it myself, I think modifying bc/hc is out of discussion, it would add too much code/style for so little use.<br />
:::::::::Thinking about this again one day after, I feel I'm realizing that my concerns in general may descend from the fact that we're going to create a template to represent (block) code, even though we already have 2 which basically do the same thing, including allowing to include a prompt; the only addition of this "Archiso" or "pc" template would be the formatting around the prompt, so why not keep it simple (I know, "simplicity" is often subjective and controversial) and instead either make a [[Template:Archiso]] to be used like {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or [[Template:ps]] (or [[Template:PS]]) to be used like {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}? They also work with [[Template:hc]] and space-prefixed code blocks!<br />
:::::::::Putting the choice of color aside, if the above idea of a standalone prompt template isn't welcome, I think my second choice would be to make two [[Template:pbc]] and [[Template:phc]] that work like {{ic|<nowiki>{{pbc|$|ls}}</nowiki>}} and {{ic|<nowiki>{{phc|$|ls|...}}</nowiki>}}, with the style rule to use them only in case of complex prompts. I'd still derive them from bc/hc to inherit any changes that we'd decide to make to them, and avoid repeating that ugly &lt;pre> hack even more.<br />
:::::::::Otherwise I give up and accept the [[Template:Archiso]] that works like {{ic|<nowiki>{{Archiso|mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}, in the hope that one day we won't need an analogous "hc" version.<br />
:::::::::-- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 14:24, 17 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::I can't say I really like the idea of {{ic|<nowiki>{{bc|{{Archiso}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}} or {{ic|<nowiki>{{hc|{{ps|root@archiso #}} mount /dev/sdX1 /mnt}}</nowiki>}}. I'd prefer creating [[Template:pbc]] and [[Template:phc]].<br />
::::::::::I still don't get what's wrong with [[Template:Sandbox]]. It should just work:<br />
<br />
<pre<noinclude></noinclude> {{#if: code|style="margin-bottom: 0; border-bottom:none; padding-bottom:0.8em;"}}>prompt # command</pre<noinclude></noinclude>><noinclude><!-- The &lt;noinclude>&lt;/noinclude> hack is needed to allow wiki markup inside the pre tags; reference: http://www.gossamer-threads.com/lists/wiki/mediawiki/118688#118688 --><br />
{{#if: code|<pre<noinclude></noinclude> style="margin-top: 0; border-top-style:dashed; padding-top: 0.8em;">code</pre<noinclude></noinclude>>}}<br />
<br />
:::::::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 04:43, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::::FWIW (and a bit of fun) I've fixed [[Template:Sandbox]], although I'm not sure if we really need that level of automation ^^ I stick to my position above, is there a third (or more) opinion? -- [[User:Kynikos|Kynikos]] ([[User talk:Kynikos|talk]]) 15:48, 18 September 2019 (UTC)<br />
<br />
:::::::::I think you like the [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=User_talk:Nl6720&diff=447834&oldid=447833 #800080] shade of purple, right? ;-) [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 11:39, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
::::::::::Yes, I do like that one :D but I think it would be too bright for this template. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:52, 21 September 2019 (UTC)<br />
<br />
== Changes for the base package ==<br />
<br />
=== Installations without base ===<br />
<br />
The base group was replaced with the base package: [https://www.archlinux.org/news/base-group-replaced-by-mandatory-base-package-manual-intervention-required/] This change was reflected in [[Installation_guide#Install_the_base_packages]] with [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584504&oldid=582205] <br />
<br />
With [https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=584505&oldid=584504], I removed the sentence "We only officially support installations that have the {{Pkg|base}} package installed." because it opens a new rabbit-hole when something is "officially supported" in the installation guide, is not. With this sentence included, pretty much anything (including "installations" that are not, or only partially, followed from the [[Installation guide]]) may be supported merely from having the {{Pkg|base}} package installed.<br />
<br />
On the other hand, some notion that removing the {{Pkg|base}} package results in an installation that is "not Arch" makes sense, but we should discuss on the best approach on doing this. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 10:22, 6 October 2019 (UTC)<br />
<br />
=== <s>Emphasize necessity of a text editor</s> ===<br />
<br />
The other suggested essential applications are all fine and good, but an editor is actually required for anyone to complete the rest of the installation guide following the chroot. As such it probably deserves a more prominent position than even the kernel. [[User:Rcf|Rcf]] ([[User talk:Rcf|talk]]) 05:00, 16 March 2021 (UTC)<br />
:And networking tools are usually required after the installation. That should be highlighted. And raid/lvm is necessary for some people to even boot, so that should be highlighted. And the firmware is necessary for most people to do much with their installation, so that should probably be highlighted, too.<br />
:If people skip the list, they're going to have problems, the text editor is just one part of the puzzle.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 05:06, 16 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Buggy graphics driver ==<br />
<br />
Can there be a hint that nomodeset parameter could be used if the graphics driver is buggy (I've heard nouveau may be buggy sometimes)<br />
[[User:M.Srikanth|M.Srikanth]] ([[User talk:M.Srikanth|talk]]) 04:47, 12 May 2020 (UTC)<br />
<br />
== Add a reference to btrfs snapshots in <#Partition the disks>==<br />
<br />
new users may be unfamiliar with subvolumes, providing links to [[ btrfs ]] and [[snapper]] will point them in the right direction. <br />
<br />
this is important because moving to btrfs snapshots afterwards will involve reformatting. <br />
<br />
https://wiki.archlinux.org/index.php/Installation_guide#Partition_the_disks<br />
<br />
{{unsigned|02:12, 4 July 2020|Edgeworth}}<br />
<br />
:All file systems, including [[btrfs]] and its subvolumes, are unrelated to partitioning. The example layouts in the installation guide cover only swap [+ ESP] + the root partition, so if you decide later that you want to use a btrfs subvolume for e.g. {{ic|/var}}, there is no need to change the partitions. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:39, 4 July 2020 (UTC)<br />
<br />
but what if you wanted to have <tt>/</tt> be a subvolume? So a use case i could envision is:<br />
<br />
* creating a snapshot called <tt>@</tt> and mounting it at <tt>/</tt><br />
* another called <tt>@home</tt> and mounting that at <tt>/home</tt> <br />
* Another called <tt>@snapshots</tt> and mounting that at <tt>/.snapshots</tt><br />
<br />
this way you could use ‘’Timeshift’’ and ‘’Snapper’’<br />
<br />
but, I may be mistaken, wouldn’t this be significantly easier to do before hand rather than after the fact? Maybe just a little bubble pointing users in the right direction, I say this because I only recently discovered btrfs and timeshift and I just never stumbled accross it, so making it more visible would have been very helpful.<br />
<br />
[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:38, 5 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:Btrfs subvolumes are created after formatting the file system not during disk partitioning. "[[Installation guide#Format the partitions]]" links to "[[File systems]]" which has a link to "[[Btrfs]]". If you want to recommend using subvolumes, add a tip to [[Btrfs#File system creation]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:09, 5 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:: ok that stands to reason, but the example in "[[Installation guide#Format the partitions]]" is <tt>ext4</tt> and if a new user just has no idea about COW file systems like btrfs/zfs there’s a good chance that they will never discover it, atleast until after they’ve installed the system. <br />
::Perhaps a tip box near that example to suggest researching btrfs subvolumes and snapshots could be helpful? ideally with a link to [[Snapper#Suggested_filesystem_layout]].<br />
::Snapshots are really helpful with a rolling release so i’d argue they should be encouraged.<br />
::[[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 01:02, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
:::If the new user has no idea about COW file systems, there is a good chance that they have no idea about any type of file systems, so they should review the [[File systems]] page (which is linked from the section before showing the example with ext4) and select the file system they like. Adding file system-specific notes or even recommendations to the installation guide does not make sense - they should be placed in sections related to the subject, so that users of other file systems are not bothered with them. As noted, that's [[Btrfs#File system creation]] in this case - everybody who had initially no idea about COW file systems and who decides to use [[Btrfs]] must go through that section before installing their system. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:27, 6 July 2020 (UTC)<br />
<br />
:::: I agree that the bulk of the material should be on a dedicated page but there are many pages to read and only so much time in the day, perhaps a stronger recommendation to review the file system page then? perhaps saying something to the effect of “file systems such as ext4, btrfs, zfs and so on have various strengths and weaknesses, users are advised to read the [[file systems]] page before proceeding.”<br />
<br />
:::: the idea being that users new to linux, or just arch, get exposed to as many helpful things as possible just by going through the installation guide<br />
<br />
:::: Im sure there are users who know enough to get going that simply don’t realise that snapshots are a thing (i.e. there not on windows), but I wouldn’t say it’s fair to suggest they don’t know anything about file systems either. <br />
<br />
::::: anecdotally ive been using linux for nearly 10 years (arch for 3) and btrfs just never really came up on my radar until last year, i’m not a computer scientist so i never really went looking because I didn’t know it bought anything to the table and so if the installation guide pushed me in that direction I could have avoided a lot of grief by using snapshots.<br />
<br />
:::: [[User:Edgeworth|Edgeworth]] ([[User talk:Edgeworth|talk]]) 07:41, 6 July 2020 (UTC)Edgeworth<br />
<br />
== GitLab blobs in Lynx ==<br />
<br />
Links to files (blobs) on gitlab.archlinux.org are not readable in Lynx (or any other console web browser); see https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/26567.<br />
<br />
Should the Installation guide link to raw files instead?<br />
<br />
-- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 12:29, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:Maybe you could ask svenstaro to add it to https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 12:36, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::It has been filed under [https://gitlab.com/gitlab-org/gitlab/-/issues/232073#nice-to-have nice to have]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 17:19, 4 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== RAM usage ==<br />
<br />
Attempting to boot the ISO with 532MB RAM (VM) and it hangs at attempting to mount the ISO.<br />
Changing RAM to 544MB allows the Arch ISO to boot, so I suspect the amount of RAM needed on the page isn't accurate. [[User:Beepboo|Beepboo]] ([[User talk:Beepboo|talk]]) 14:11, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
<br />
:[https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide&diff=632251&oldid=631819 Updated again]. Note that after installation the system can still easily get under 512 MB. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 14:05, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:: Lahwaacz, it's missing fullstop "{{ic|.}}" in the end of this sentence. -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:49, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::: Actually not missing (found it just now), but should it be after the reference link? -- [[User:Josephgbr|Josephgbr]] ([[User talk:Josephgbr|talk]]) 23:51, 17 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::It's used the same way also in [[Installation guide#Select the mirrors]]. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:01, 18 August 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::From what I've seen, most wiki pages use it the same way. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 07:52, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::There is actually an open discussion about this: [[Help talk:Style/Formatting and punctuation#Reference links before or after punctuation marks?]] -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 08:05, 19 August 2020 (UTC)<br />
<br />
== Boot issues faced when installing on modern machines. ==<br />
<br />
One may encounter "Invalid signature" when trying to boot from the installation media on a machine with secure boot on and keys not cleared. <br />
<br />
Also, after installing on a NVME SSD, one need to set the drive to AHCI mode instead of Intel Optimized (in bios configuring panel), otherwise you just can't boot into the system.<br />
<br />
[[User:Sffred|Sffred]] ([[User talk:Sffred|talk]]) 00:05, 24 September 2020 (UTC) Sffred 1600905886<br />
<br />
:AHCI is a SATA controller operation mode, it shouldn't have anything to do with NVMe. You can add a section to [[Partitioning#Troubleshooting]] about changing the SATA mode if Linux doesn't see SATA disks, but make sure you're using the correct terms. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:27, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::Some motherboards support SATA over the [[w:M.2|M.2]] port, which may be the source of this confusion. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 07:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::[[w:M.2#Storage interfaces]] lists "PCI Express using AHCI" as an option, but it's unclear if such a mode is actually implemented by any firmware, and even if it was, it should not be recommended as it would drastically reduce the drive's speed. From what I could find[https://forums.anandtech.com/threads/nvme-drive-booting-in-ahci-mode.2500796/post-39852218][https://lore.kernel.org/linux-pci/20190620061038.GA20564@lst.de/T/][https://git.kernel.org/pub/scm/linux/kernel/git/torvalds/linux.git/commit/?id=aecec8b60422118b52e3347430ba9382e57d6d76], it looks like manufacturers simply interpret "SATA mode" being set to "AHCI" on NVMe controllers to mean "use native operating mode without firmware RAID". -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:33, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:::While on the topic of SATA (and non-SATA) operating modes, any thoughts about the backup GPT header corruption warning in [[GPT fdisk#Convert between MBR and GPT]]? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 08:37, 25 September 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Sorry, I have no idea... -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 10:57, 26 September 2020 (UTC)<br />
<br />
:I added a note about [[Secure Boot]] to [[Installation guide#Boot the live environment]]. If anyone's wondering why it says "installation image'''s'''" then that's because of {{ic|ipxe.efi}} (the EFI binary for [[Netboot]]). -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 06:52, 28 September 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand Boot loader section ==<br />
<br />
All commands in this article are simple and self-explanatory, they can be followed one by one from this one page. However, a more difficult process of creating a boot loader is not documented here. The details are scattered (I needed to use at least https://wiki.archlinux.org/index.php/EFI_system_partition#Typical_mount_points and https://wiki.archlinux.org/index.php/EFISTUB#efibootmgr). <br />
<br />
I propose to expand this section and write an 'official' or 'most used' example of the configuration. If there are two such variants (say ''grub2'' and ''efibootmgr''), write for both of them. Content duplication is not good, but on this page we can give the basic options for boot loader creation (as for other commands), while on the dedicated pages there are more details.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 17:51, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:There is no 'official' or 'most used' example. You make your choice and follow the directions on the page for that setup.<br />
:[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 21:54, 14 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::Well, it seems there is some. On the first link I mentioned there are exactly two '''Typical mount points'''. On the second link in the beginning it's said that "Using a boot loader is recommended if you have multiple kernel/initramfs pairs and your motherboard's UEFI boot menu is not easy to use. " Some installations are more or less connected to the whole system. On the ESP page there is a phrase "This allows pacman to update the kernel directly". Even if one really needs to follow another page for the boot, it would be useful to present the basic choices on the installation page. The other pages are much bigger than the installation page and thus less productive to use (you have to carefully read lot of text, which is not necessary, because only small pieces of that are relevant to most users). [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 08:31, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Even on the mount points there have been large discussions in the past on which should be the "typical" choice. With a complex, user-facing software such as the boot loader I'd say finding any agreement on the "typical" choice (even amongst editors) is highly unlikely. Besides that pointing out which pieces are "relevant to most users" is anything but trival. <br />
:::That said, if you have a concrete wording in mind for the boat loader section feel free to write it here. -- [[User:Alad|Alad]] ([[User talk:Alad|talk]]) 17:08, 15 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::I think the boot loader section appears too late in the guide, especially considering that if you're using GRUB (like most distros), you need to create a partition but the boot loader section is further down the guide, well after you've done some setup of the system. By that time, you're already chrooted into your drive. Of course, this requires you to have read ahead in the guide but you can't assume everyone will do this. Plus to me, the boot loader needs some consideration early on in the setup.<br />
::::The simplest solution would be to have a note before the "Example layouts" table here [[Installation guide#Partition the disks]]. The main thing to add is that if using GRUB as a boot loader, it's required to create a 1MB partition for it. In my case, by the time I reached the boot loader part, I'd already allocated all of my hard drive space across the EFI, swap and root partitions and would've had to start again knowing that I had to set up the partitions with the boot loader (GRUB) in mind. Maybe something like the below would work:<br />
::::{{Note|At this point, you might need to start thinking about the kind of [[boot loader]] you intend to use. If you intend to use [[GRUB]], you will need to create the partition for it. See the instructions in [[GRUB#GUID Partition Table (GPT) specific instructions]] on how to do so.}} -- [[User:Phanatik|Phanatik]] ([[User talk:Phanatik|talk]]) 21:35, 02 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::This only applies when the boot mode is BIOS, but UEFI is becoming more and more common. The [[Installation guide#Partition the disks]] section already includes the most common partition layouts and has a link to even more examples (including one with a so-called BIOS boot partition for GRUB). -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 22:58, 2 December 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I think this discussion is a separate one from what I started, and probably should be moved out for clarity. However, I can see that the "example layouts" here are incomplete and inconsistent. For example, ''/dev/swap_partition'' is included twice in BIOS and UEFI setups, though it's common to both of them. The partition for ''/'' is missing in both examples though. There is definitely some room for improvements. -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:19, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Expand the list in 'Install essential packages' ==<br />
<br />
I suggest adding as the first (or second) bullet item<br />
<br />
* [[Arch_boot_process#Boot_loader|boot loader]],<br />
<br />
Rationale: Arch installation doesn't include them by default (even the archiso doesn't include a 'grub' package). But it is no less important than a special file system or LVM/RAID in that list.<br />
<br />
[[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 15:35, 16 November 2020 (UTC)<br />
:That has it's own section already. [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 15:58, 16 November 2020 (UTC)<br />
::I think that it's more convenient to install all packages at once with pacman, and not call it several times disrupting the workflow (and I agree that in the section "Boot loader" it's written "Choose and install a Linux-capable boot loader."). For example, I had a long time of installing and selecting the boot loader (many people also report that to install Arch takes several days from them). I was a bit surprised that I had to install ''grub'' package when I reached that point. I didn't use internet at all at that time and it took a small time to start wifi to download one package. <br />
::Besides, I think that "install bootloader" in that section means a whole installation (the recipe for which we discussed in a previous talk section), while here I mean exclusively "install a bootloader package". [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:51, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::Obviously "install a Linux-capable boot loader" includes installing a package for whatever boot loader the user chooses. If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. It is handled much better as it is now. -- [[User:Lahwaacz|Lahwaacz]] ([[User talk:Lahwaacz|talk]]) 19:03, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::Maybe you are right that the current situation is better, but I think that the reasonment "If we included a statement like "install a boot loader package" close to the pacstrap command, many people would think that they have already installed a boot loader and don't have to do that later on. " is wrong, because <br />
::::a) Arch Linux potential users can distinguish between a package installation and a boot installation <br />
::::b) we can reword the second instruction as "Make system bootable" or similar, if there appears confusion. <br />
::::I proposed to expand the "Boot loader" section, so the exact wording there at the moment may not be essential, but still. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:20, 16 November 2020 (UTC)<br />
::::P.S. If we think about the wording, then the first section "Install essential packages" looks like we install all essential packages there, which is not the case. I think to add a line there would be more coherent and make no harm. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 19:23, 16 November 2020 (UTC)<br />
<br />
:::::There's no harm in installing packages while in chroot instead of the pacstrap step. In fact it makes it slightly easier to see the pacman output and catch any mentions of optional dependencies.<br />
:::::Regarding your "''a)''", it is not always true. The structure of boot loader articles have caused confusion in the past. IMHO all boot loader articles should follow what was done in [[rEFInd]] and split the installation of the package and boot loader into separate sections.<br />
::::: -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 11:03, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::I can't be sure now, but I think that internet was unavailable in ''arch-chroot'' (that's why there exists ''pacstrap'', which installs into the given directory). I'm not sure optional dependencies are important here. I remember well, however, that my installation involved several days, and when I got to 'install booloader', I had to reconnect to the internet (which took some minutes more), and also it surprised me (I thought that "essential packages" are all installed, as it's worded in this guide).<br />
::::::"split the installation of the package and boot loader into separate sections" - this is what I propose in this wiki. If there remains a slight confusion - add several words to explain. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 13:04, 18 November 2020 (UTC)<br />
:::::::You're wrong about having to reconnect to the network.<br />
:::::::Essential packages *were* all installed, the kernel already includes a bootloader that can be used. If you chose something else, that's fine, but it's not essential.<br />
:::::::They were talking about the individual bootloader pages being split more, not any changes here.<br />
:::::::[[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 13:44, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
::::::::"the kernel already includes a bootloader that can be used" - if that were the major case, this page would reference just [[EFISTUB]], not all possible boot loaders. However, I already proposed to select one boot loader as the major case, and you objected there with the words "There is no 'official' or 'most used' example." Now you say that other boot loaders not in the kernel are optional, "not essential". IMHO, a boot loader is an essential thing for the system, because Linux won't be able to boot without that.<br />
::::::::Sure, after I rebooted and booted the archiso again, I had to re-enter my wifi credentials and run a handful of commands for that. Moreover, I connect to WiFi from a smartphone, and I initialize an access point every time there. "They were talking about the individual bootloader pages" - I think the same logic applies here. [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 14:47, 18 November 2020 (UTC)<br />
<br />
== Consider warning users about the additional steps required when selecting a partition other than /boot as their ESP ==<br />
<br />
I understand that I have a responsibility to read through documentation other than just the install page, but the example layouts section implies that /efi and /boot can be used interchangeably. This is not the case and I think users would benefit from a more explicit statement of the importance of /boot:<br />
* the built kernel always goes there unless you build the kernel yourself<br />
* the microcode goes there<br />
* all (?) bootloaders can access these files if the ESP is set as /boot, not necessarily true when selecting a different ESP<br />
<br />
I chose systemd-boot and, from the outside looking in, it was not clear that <i>[https://wiki.archlinux.org/index.php/Arch_boot_process#Feature_comparison|"Cannot launch binaries from partitions other than the ESP or the Extended Boot Loader Partition (XBOOTLDR partition)"]</i> would be a problem until I had to chroot back in from a failed boot and copy the files from /boot. <br />
<br />
I think other users would benefit from being told explicitly to be careful about which bootloader to choose if they choose an ESP other than /boot right there on the install page.<br />
<br />
Thoughts?<br />
<br />
[[User:Dedushka|Dedushka]] ([[User talk:Dedushka|talk]]) 20:19, 15 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:What about the warning was unclear? [[User:Scimmia|Scimmia]] ([[User talk:Scimmia|talk]]) 14:36, 16 December 2020 (UTC)<br />
<br />
:Thanks for the notice. My thought about that was to propose a "default" way or two to install boot loaders on this page (I did that in a separate talk section above). -- [[User:Ynikitenko|Ynikitenko]] ([[User talk:Ynikitenko|talk]]) 16:24, 30 December 2020 (UTC)<br />
<br />
== Swap partition vs swap file ==<br />
<br />
Would it be reasonable to stop suggesting using swap partitions and instead recommend creating a swap file? Will genfstab work in a chroot environment to create a correct fstab?<br />
[[User:Managor|Managor]] ([[User talk:Managor|talk]]) 12:50, 3 February 2021 (UTC)<br />
<br />
:There's no reason why swap files should be given preference over swap volumes, using one or the other (or both) is a choice left to the user. [[Installation guide#Example layouts]] already mentions swap files, although, maybe some reference to them could also be added to [[Installation guide#Format the partitions]] and [[Installation guide#Mount the file systems]]. -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 14:51, 4 February 2021 (UTC)<br />
<br />
== /etc/hosts: dual ip4/ip6 localhost prevents ip4 from working ==<br />
<br />
I recently set up a new system with /etc/hosts copied from the guide:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
I found localhost did not resolve to {{ic|127.0.0.1}} which caused some docker comms to fail etc.<br />
<br />
Removing or renaming the ip6 binding allowed ip4 localhost to work again, so perhaps the following should be used in the guide instead:<br />
{{bc|<br />
127.0.0.1 localhost<br />
::1 ip6-localhost<br />
127.0.1.1 myhostname.localdomain myhostname<br />
}}<br />
<br />
{{unsigned|09:18, 19 February 2021|Alexheretic}}<br />
<br />
== <s>Dead link</s> ==<br />
<br />
Footnote 2, which links to https://gitlab.archlinux.org/archlinux/archiso/-/blob/master/configs/releng/airootfs/etc/systemd/system/reflector.service, redirects to the repository where the notice is given that the target file does not exist.<br />
<br />
[[User:PrinzVogelfrei|PrinzVogelfrei]] ([[User talk:PrinzVogelfrei|talk]]) 17:09, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
:Fixed. Thanks! -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 19:42, 23 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Explain howto adjust the size of root partition ==<br />
<br />
It would be useful to add a note, under "Install essential packages", on how to extend the size of root partition e.g. `mount -o remount,size=1G /run/archiso/cowspace`. The reason is that depending on what one considers "essential" for their system, they may run out of airootfs COW space when running `pacstrap`. Examples: installing ZFS alongside with kernel; installing more than one version of kernel (e.g. linux and linux-lts), installing a non-base text editor.<br />
{{Unsigned|10:43, 28 March 2021 (UTC)|Bronekk}}<br />
<br />
:''pacstrap'' places the package cache on the target (i.e. the mounted future root file system). Why would you run out of space? -- [[User:nl6720|nl6720]] ([[User talk:nl6720|talk]]) 10:56, 28 March 2021 (UTC)<br />
<br />
== Edit [[installation guide]]: lynx, boot loader ==<br />
<br />
In the section software to install with pacstrap, add lynx to the documentation section.<br />
And add [[boot loader]].<br />
These are more important packages, than LLVM (what's this?) and RAID, and are used in personal laptops.<br />
If one forgets to install them with the base system, then one has to install grub in arch-chroot;<br />
and lynx after booting the installed system.</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Italiano)&diff=596450ArchWiki:About (Italiano)2020-01-29T19:54:35Z<p>Admh: /* Creazione di nuovi contenuti */</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Italiano)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[hu:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Editing (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Style (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
Quest'articolo è una panoramica generale sull'ArchWiki, che risponde alle classiche domande "Chi?", "Cosa?", "Perchè?", e "Come?".<br />
<br />
==Obiettivi==<br />
<br />
L'obiettivo principale dell'Archwiki è quello di fornire alla comunità di utenti [[Arch Linux]] la più completa e accessibile documentazione sul web. E' un progetto di scala mondiale che vanta partecipanti provenienti da tutti gli angoli del mondo. Il wiki è assolutamente conforme alla [[The Arch Way (Italiano)|The Arch Way]] con particolare riferimento alla "semplicità". ArchWiki è constantemente in fase di evoluzione; inoltre, c'è sempre spazio per migliorare.<br />
<br />
===Documentazione Completa===<br />
<br />
Uno degli obiettivi primari dell'ArchWiki è quello di coprire "tutti" gli aspetti che si possano incontrare nell'uso di un computer tramite Arch Linux. Dai media center alla gestione di reti aziendali, qualsiasi cosa si possa fare con Arch Linux rientra nell'obiettivo di ArchWiki.<br />
<br />
===Documentazione Accessibile===<br />
<br />
L'obiettivo primario dell'ArchWiki è di proporzioni enormi, e migliaia di articoli potrebbero essere necessari a raggiungerlo; ArchWiki nonostante ciò deve fornire una strada semplice ed intuitiva per accedere a tutte queste informazioni. Non è un obiettivo facile da raggiungere, ma la tipica ingenuità e semplicità di Arch deve prevalere.<br />
<br />
==Come Funziona==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuta da molti [[ContactList|amministratori e operatori]] e da [[Special:ListUsers|migliaia di contributori]]. Gli utenti possono modificare e organizzare gli articoli in modo da offire agli utenti il meglio della documentazione Arch Linux. I contenuti sono creati dalla comunità per la comunità: la maggior parte degli articoli non sono scritti da una sola persona, ma rappresentano un contributo cumulativo di molte persone che hanno lavorato sull'impaginazione degli articoli, hanno corretto eventuali errori, hanno aggiornato le informazioni, e continuano a migliorare i contenuti dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Come contribuire==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuto da volontari. Questi non sono mai troppi e l'aiuto è sempre ben accetto. Se vi sentite in grado di modificare le pagine wiki, una donazione del vostro tempo e della vostra energia è sempre benvenuta. In particolare, per le pagine italiane sono ben accetti dei traduttori.<br />
Vedere [[Getting involved (Italiano)#Wiki|Come contribuire (wiki)]] per scoprire i modi in cui potete contribuire. I compiti sull'Archwiki si possono vagamente suddividere nei seguenti:<br />
<br />
===Manutenzione Tecnica===<br />
<br />
Attualmente stiamo affrontando alcune piccole difficoltà nella parte tecnica dell'ArchWiki. Siamo a corto di personale tecnico, e un aiuto in quest'area è particolarmente benvenuto. Chiedete a [[User:Rasat|Rasat]] od a [[User:Dusty|Dusty]] se volete ottenere privilegi amministrativi o se volete contribuire a risolvere queste magagne tecniche. Artisti grafici sono inoltre invitati a contattare gli amministratori.<br />
<br />
===Gestione dei contenuti===<br />
<br />
Ordinamento, categorizzazione, spostamento degli articoli nelle sezioni appropriate del wiki sono diventati alcuni dei compiti più importanti per i mantainer impegnati nella realizzazione e miglioramento dell'ArchWiki Category Tree (per vedere il nuovo albero delle categorie, vedere la sezione [[:Category:Italiano|Italiano]]).<br />
<br />
===Modifica dei contenuti===<br />
<br />
La modifica, il controllo, gli aggiornamenti dei contenuti sono dei compiti senza fine in qualsiasi wiki. Se volete aiutare, registratevi al wiki e iniziate a contribuire!<br />
<br />
===Creazione di nuovi contenuti===<br />
<br />
Parlate con uno degli [[ContactList|amministratori e operatori di sistema]] per coordinare la creazione di nuovi contenuti. Assicuratevi di capire la filosofia dell'ArchWiki e pensate a cosa gli altri vorrebbero trovare in una pagina del wiki stesso (vedere la pagina [[Requests]] per delle idee). Come anticipato, gli obiettivi del wiki sono piuttosto estesi. Controllate [[:Category:ArchWiki Help (Italiano)|la categoria d'aiuto]] per degli articoli guida su come creare nuovi contenuti.<br />
<br />
===Brainstorming===<br />
<br />
Se non siete sicuri da dove iniziare, o vi mette un po' a disagio modificare il lavoro degli altri, potete anche solo contribuire con nuove idee e suggerimenti nella sezione [http://www.archlinux.it/forum/viewforum.php?id=19 Wiki] del [http://www.archlinux.it/forum/ Forum Italiano di Arch Linux] o nella sezione [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] del [https://bbs.archlinux.org/ Forum Internazionale].<br />
<br />
==Contatti==<br />
<br />
Dare un'occhiata alla [[ContactList]] per una lista dei coordinatori dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Ringraziamenti==<br />
<br />
* L'Hosting è gentilmente fornito dal team di [https://www.archlinux.org/ Arch Linux]<br />
<br />
* Powered by [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki]<br />
<br />
* Un ringraziamento a tutti i [[Special:ListUsers|contributors ed ai supporters]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Italiano)&diff=596449ArchWiki:About (Italiano)2020-01-29T19:44:31Z<p>Admh: /* Documentazione Accessibile */fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Italiano)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[hu:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Editing (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Style (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
Quest'articolo è una panoramica generale sull'ArchWiki, che risponde alle classiche domande "Chi?", "Cosa?", "Perchè?", e "Come?".<br />
<br />
==Obiettivi==<br />
<br />
L'obiettivo principale dell'Archwiki è quello di fornire alla comunità di utenti [[Arch Linux]] la più completa e accessibile documentazione sul web. E' un progetto di scala mondiale che vanta partecipanti provenienti da tutti gli angoli del mondo. Il wiki è assolutamente conforme alla [[The Arch Way (Italiano)|The Arch Way]] con particolare riferimento alla "semplicità". ArchWiki è constantemente in fase di evoluzione; inoltre, c'è sempre spazio per migliorare.<br />
<br />
===Documentazione Completa===<br />
<br />
Uno degli obiettivi primari dell'ArchWiki è quello di coprire "tutti" gli aspetti che si possano incontrare nell'uso di un computer tramite Arch Linux. Dai media center alla gestione di reti aziendali, qualsiasi cosa si possa fare con Arch Linux rientra nell'obiettivo di ArchWiki.<br />
<br />
===Documentazione Accessibile===<br />
<br />
L'obiettivo primario dell'ArchWiki è di proporzioni enormi, e migliaia di articoli potrebbero essere necessari a raggiungerlo; ArchWiki nonostante ciò deve fornire una strada semplice ed intuitiva per accedere a tutte queste informazioni. Non è un obiettivo facile da raggiungere, ma la tipica ingenuità e semplicità di Arch deve prevalere.<br />
<br />
==Come Funziona==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuta da molti [[ContactList|amministratori e operatori]] e da [[Special:ListUsers|migliaia di contributori]]. Gli utenti possono modificare e organizzare gli articoli in modo da offire agli utenti il meglio della documentazione Arch Linux. I contenuti sono creati dalla comunità per la comunità: la maggior parte degli articoli non sono scritti da una sola persona, ma rappresentano un contributo cumulativo di molte persone che hanno lavorato sull'impaginazione degli articoli, hanno corretto eventuali errori, hanno aggiornato le informazioni, e continuano a migliorare i contenuti dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Come contribuire==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuto da volontari. Questi non sono mai troppi e l'aiuto è sempre ben accetto. Se vi sentite in grado di modificare le pagine wiki, una donazione del vostro tempo e della vostra energia è sempre benvenuta. In particolare, per le pagine italiane sono ben accetti dei traduttori.<br />
Vedere [[Getting involved (Italiano)#Wiki|Come contribuire (wiki)]] per scoprire i modi in cui potete contribuire. I compiti sull'Archwiki si possono vagamente suddividere nei seguenti:<br />
<br />
===Manutenzione Tecnica===<br />
<br />
Attualmente stiamo affrontando alcune piccole difficoltà nella parte tecnica dell'ArchWiki. Siamo a corto di personale tecnico, e un aiuto in quest'area è particolarmente benvenuto. Chiedete a [[User:Rasat|Rasat]] od a [[User:Dusty|Dusty]] se volete ottenere privilegi amministrativi o se volete contribuire a risolvere queste magagne tecniche. Artisti grafici sono inoltre invitati a contattare gli amministratori.<br />
<br />
===Gestione dei contenuti===<br />
<br />
Ordinamento, categorizzazione, spostamento degli articoli nelle sezioni appropriate del wiki sono diventati alcuni dei compiti più importanti per i mantainer impegnati nella realizzazione e miglioramento dell'ArchWiki Category Tree (per vedere il nuovo albero delle categorie, vedere la sezione [[:Category:Italiano|Italiano]]).<br />
<br />
===Modifica dei contenuti===<br />
<br />
La modifica, il controllo, gli aggiornamenti dei contenuti sono dei compiti senza fine in qualsiasi wiki. Se volete aiutare, registratevi al wiki e iniziate a contribuire!<br />
<br />
===Creazione di nuovi contenuti===<br />
<br />
Parlate con uno degli [[ContactList|amministratori e operatori di sistema]] per coordinare la creazione di nuovi contenuti. Assicuratevi di capire la filosofia dell'ArchWiki e pensate a cosa gli altri vorrebbero trovare un una pagina del wiki stesso (vedere la pagina [[Requests]] per delle idee). Come anticipato, gli obiettivi del wiki sono piuttosto estesi. Controllate [[:Category:ArchWiki Help (Italiano)|la categoria d'aiuto]] per degli articoli guida su come creare nuovi contenuti.<br />
<br />
===Brainstorming===<br />
<br />
Se non siete sicuri da dove iniziare, o vi mette un po' a disagio modificare il lavoro degli altri, potete anche solo contribuire con nuove idee e suggerimenti nella sezione [http://www.archlinux.it/forum/viewforum.php?id=19 Wiki] del [http://www.archlinux.it/forum/ Forum Italiano di Arch Linux] o nella sezione [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] del [https://bbs.archlinux.org/ Forum Internazionale].<br />
<br />
==Contatti==<br />
<br />
Dare un'occhiata alla [[ContactList]] per una lista dei coordinatori dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Ringraziamenti==<br />
<br />
* L'Hosting è gentilmente fornito dal team di [https://www.archlinux.org/ Arch Linux]<br />
<br />
* Powered by [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki]<br />
<br />
* Un ringraziamento a tutti i [[Special:ListUsers|contributors ed ai supporters]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Italiano)&diff=596448ArchWiki:About (Italiano)2020-01-29T19:37:59Z<p>Admh: /* Obiettivi */fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Italiano)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[hu:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Editing (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Style (Italiano)}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
Quest'articolo è una panoramica generale sull'ArchWiki, che risponde alle classiche domande "Chi?", "Cosa?", "Perchè?", e "Come?".<br />
<br />
==Obiettivi==<br />
<br />
L'obiettivo principale dell'Archwiki è quello di fornire alla comunità di utenti [[Arch Linux]] la più completa e accessibile documentazione sul web. E' un progetto di scala mondiale che vanta partecipanti provenienti da tutti gli angoli del mondo. Il wiki è assolutamente conforme alla [[The Arch Way (Italiano)|The Arch Way]] con particolare riferimento alla "semplicità". ArchWiki è constantemente in fase di evoluzione; inoltre, c'è sempre spazio per migliorare.<br />
<br />
===Documentazione Completa===<br />
<br />
Uno degli obiettivi primari dell'ArchWiki è quello di coprire "tutti" gli aspetti che si possano incontrare nell'uso di un computer tramite Arch Linux. Dai media center alla gestione di reti aziendali, qualsiasi cosa si possa fare con Arch Linux rientra nell'obiettivo di ArchWiki.<br />
<br />
===Documentazione Accessibile===<br />
<br />
L'obiettivo primario dell'ArchWiki è di proporzioni enormi, e migliaia di articoli potrebbero essere necessari a raggiungerlo; ArchWiki nonostante ciò deve fornire una strada semplice e intuitiva per accedere a tutte queste informazioni. Non è un obiettivo facile da raggiungere, ma la tipica ingenuità e semplicità di Arch deve prevalere.<br />
<br />
==Come Funziona==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuta da molti [[ContactList|amministratori e operatori]] e da [[Special:ListUsers|migliaia di contributori]]. Gli utenti possono modificare e organizzare gli articoli in modo da offire agli utenti il meglio della documentazione Arch Linux. I contenuti sono creati dalla comunità per la comunità: la maggior parte degli articoli non sono scritti da una sola persona, ma rappresentano un contributo cumulativo di molte persone che hanno lavorato sull'impaginazione degli articoli, hanno corretto eventuali errori, hanno aggiornato le informazioni, e continuano a migliorare i contenuti dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Come contribuire==<br />
<br />
ArchWiki è mantenuto da volontari. Questi non sono mai troppi e l'aiuto è sempre ben accetto. Se vi sentite in grado di modificare le pagine wiki, una donazione del vostro tempo e della vostra energia è sempre benvenuta. In particolare, per le pagine italiane sono ben accetti dei traduttori.<br />
Vedere [[Getting involved (Italiano)#Wiki|Come contribuire (wiki)]] per scoprire i modi in cui potete contribuire. I compiti sull'Archwiki si possono vagamente suddividere nei seguenti:<br />
<br />
===Manutenzione Tecnica===<br />
<br />
Attualmente stiamo affrontando alcune piccole difficoltà nella parte tecnica dell'ArchWiki. Siamo a corto di personale tecnico, e un aiuto in quest'area è particolarmente benvenuto. Chiedete a [[User:Rasat|Rasat]] od a [[User:Dusty|Dusty]] se volete ottenere privilegi amministrativi o se volete contribuire a risolvere queste magagne tecniche. Artisti grafici sono inoltre invitati a contattare gli amministratori.<br />
<br />
===Gestione dei contenuti===<br />
<br />
Ordinamento, categorizzazione, spostamento degli articoli nelle sezioni appropriate del wiki sono diventati alcuni dei compiti più importanti per i mantainer impegnati nella realizzazione e miglioramento dell'ArchWiki Category Tree (per vedere il nuovo albero delle categorie, vedere la sezione [[:Category:Italiano|Italiano]]).<br />
<br />
===Modifica dei contenuti===<br />
<br />
La modifica, il controllo, gli aggiornamenti dei contenuti sono dei compiti senza fine in qualsiasi wiki. Se volete aiutare, registratevi al wiki e iniziate a contribuire!<br />
<br />
===Creazione di nuovi contenuti===<br />
<br />
Parlate con uno degli [[ContactList|amministratori e operatori di sistema]] per coordinare la creazione di nuovi contenuti. Assicuratevi di capire la filosofia dell'ArchWiki e pensate a cosa gli altri vorrebbero trovare un una pagina del wiki stesso (vedere la pagina [[Requests]] per delle idee). Come anticipato, gli obiettivi del wiki sono piuttosto estesi. Controllate [[:Category:ArchWiki Help (Italiano)|la categoria d'aiuto]] per degli articoli guida su come creare nuovi contenuti.<br />
<br />
===Brainstorming===<br />
<br />
Se non siete sicuri da dove iniziare, o vi mette un po' a disagio modificare il lavoro degli altri, potete anche solo contribuire con nuove idee e suggerimenti nella sezione [http://www.archlinux.it/forum/viewforum.php?id=19 Wiki] del [http://www.archlinux.it/forum/ Forum Italiano di Arch Linux] o nella sezione [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] del [https://bbs.archlinux.org/ Forum Internazionale].<br />
<br />
==Contatti==<br />
<br />
Dare un'occhiata alla [[ContactList]] per una lista dei coordinatori dell'ArchWiki.<br />
<br />
==Ringraziamenti==<br />
<br />
* L'Hosting è gentilmente fornito dal team di [https://www.archlinux.org/ Arch Linux]<br />
<br />
* Powered by [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki]<br />
<br />
* Un ringraziamento a tutti i [[Special:ListUsers|contributors ed ai supporters]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=596438ArchWiki:About (Magyar)2020-01-29T18:11:48Z<p>Admh: /* Tartalom szerkesztése */Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[bs:ArchWiki:About]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[pt:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-hans:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az információt közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél, akkor regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=595734Arch compared to other distributions (Magyar)2020-01-20T17:05:22Z<p>Admh: /* Fedora */Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disztribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindezt i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepíteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonnan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább a minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=595733Arch compared to other distributions (Magyar)2020-01-20T17:00:47Z<p>Admh: /* Fedora */Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disztribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindezt i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepíteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonnan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=595122Arch compared to other distributions (Magyar)2020-01-15T16:29:00Z<p>Admh: /* LFS */Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disztribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindezt i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepíteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=595118Arch compared to other distributions (Magyar)2020-01-15T16:08:32Z<p>Admh: /* LFS */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disztribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepíteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=595116Arch compared to other distributions (Magyar)2020-01-15T16:02:37Z<p>Admh: /* Minimalista */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disztribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=584050Arch compared to other distributions (Magyar)2019-09-28T12:02:56Z<p>Admh: /* FreeBSD */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldogulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=584049Arch compared to other distributions (Magyar)2019-09-28T12:01:54Z<p>Admh: /* FreeBSD */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és méretét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=584048Arch compared to other distributions (Magyar)2019-09-28T11:59:49Z<p>Admh: /* FreeBSD */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[bs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntést hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579657Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T19:13:03Z<p>Admh: /* Ubuntu */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közösségeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579656Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T19:08:42Z<p>Admh: /* Ubuntu */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkább neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579655Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T18:48:29Z<p>Admh: /* Slackware */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezelő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579654Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T18:46:15Z<p>Admh: /* Slackware */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, hogy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579653Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T18:28:49Z<p>Admh: /* Slackware */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésüket, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579652Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T18:26:00Z<p>Admh: /* CRUX */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, amit kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579651Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T18:21:03Z<p>Admh: /* CRUX */ Nyelvhelyességi progbléma a határozott igeragozással.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan az x86-64 és az i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak az i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579649Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:53:44Z<p>Admh: /* CRUX */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függetlenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579648Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:39:41Z<p>Admh: /* LFS */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet is az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579646Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:35:46Z<p>Admh: /* LFS */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartalmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579644Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:31:20Z<p>Admh: /* LFS */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimalista Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579643Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:27:14Z<p>Admh: /* Minimalista */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-csal, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579642Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T17:06:58Z<p>Admh: /* Gentoo */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisokból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=579640Arch compared to other distributions (Magyar)2019-08-12T16:43:36Z<p>Admh: /* Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage */ Elütés.</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[ar:Arch compared to other distributions]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hans:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-hant:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredetileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide_(Magyar)&diff=460089Installation guide (Magyar)2016-12-26T00:05:20Z<p>Admh: /* Billentyűzetkiosztás */ I am undoing my previous edit. Visszavonom előző szerkesztésemet.</p>
<hr />
<div>[[ Category: Magyar]]<br />
[[ar:Installation guide]]<br />
[[bg:Installation guide]]<br />
[[cs:Installation guide]]<br />
[[da:Installation guide]]<br />
[[de:Arch Install Scripts]]<br />
[[el:Installation guide]]<br />
[[en:Installation guide]]<br />
[[es:Installation guide]]<br />
[[fi:Installation guide]]<br />
[[fr:Arch install scripts]]<br />
[[hr:Installation guide]]<br />
[[id:Installation guide]]<br />
[[it:Installation guide]]<br />
[[ja:インストールガイド]]<br />
[[ko:Installation guide]]<br />
[[lt:Installation guide]]<br />
[[nl:Installation guide]]<br />
[[pl:Installation guide]]<br />
[[pt:Installation guide]]<br />
[[ro:Ghid de instalare]]<br />
[[ru:Installation guide]]<br />
[[sk:Installation guide]]<br />
[[sr:Installation guide]]<br />
[[th:Installation guide]]<br />
[[uk:Installation guide]]<br />
[[zh-cn:Installation guide]]<br />
[[zh-tw:Installation guide]]<br />
Ez a dokumentum végigvezet az [[Arch Linux (Magyar)|Arch Linux]] telepítésének folyamatán a live rendszer hivatalos telepítőképről történő indításától kezdve. Telepítés előtt ajánlott átfutni a [[FAQ|GYIK-et]]. Egy nagyon részletes, értelmező telepítési útmutatóhoz lásd az [[Beginners' guide (Magyar)|Útmutató kezdőknek]] oldalt. A [[:Category:Getting and installing Arch]] számos további telepítési útmutatót tartalmaz speciális esetekre.<br />
<br />
A közösség által karbantartott [[Main page|Arch wiki]] egy kiváló forrás, és probléma esetén ehhez javasolt fordulni. Az [[Wikipedia:IRC|IRC]] csatorna (irc://irc.freenode.net/#archlinux), és a [https://bbs.archlinux.org/ fórumok] szintén rendelkezésre állnak, ha a válasz nem található meg máshol. Szintén javasolt megnézni a {{ic|man}} oldalait bármely, általad nem ismert parancsnak; ez általában a {{ic|man ''parancs''}} paranccsal hívható elő.<br />
<br />
== Letöltés ==<br />
Töltsd le az új Arch Linux ISO-t az [https://www.archlinux.org/download/ Arch Linux letöltési oldaláról].<br />
* Egyetlen kép érhető el, ami egy i686 vagy x86_64 live rendszert képes indítani az Arch Linux hálózatról történő telepítéséhez. Olyan médium, amely tartalmazza a [core] tárolót, nem érhető el többé.<br />
* A telepítési képeket aláírták, és erősen javasolt az aláírások ellenőrzése használat előtt: ehhez töltsd le a ''.sig'' fájlt a letöltési oldalról (vagy az egyik ott felsorolt tükörről) az ''.iso'' fájllal megegyező könyvtárba, majd használd a {{ic|pacman-key -v ''iso-file''.sig}} parancsot.<br />
* A kép kiírható CD-re, felcsatolható ISO fájlként, vagy közvetlenül [[USB Installation Media|pendrive-ra írható]]. Ez csak új telepítésekhez szükséges; egy meglévő Arch Linux rendszer mindig frissíthető a {{ic|pacman -Syu}} paranccsal.<br />
<br />
== Telepítés ==<br />
<br />
=== Billentyűzetkiosztás ===<br />
<br />
Sok országhoz és billentyűzettípushoz a megfelelő kiosztás alapból elérhető. A magyar kiosztás betöltéséhez a {{ic|loadkeys hu}} parancs használható. További billentyűzetkiosztás-fájlok a {{ic|/usr/share/kbd/keymaps/}} könyvtárban találhatók (loadkeys használata esetén az útvonal és fájlkiterjesztés elhagyható).<br />
<br />
=== Lemezek particionálása ===<br />
Lásd a [[partitioning|particionálást]] részletekért. <br />
<br />
Ha szeretnél készíteni halmozott blokkeszközöket az [[LVM|LVM-hez]], [[disk encryption|lemeztitkosításhoz]] vagy [[RAID|RAID-hez]], akkor azt most tedd meg.<br />
<br />
Ha (U)EFI-t használsz, akkor valószínűleg szükséged lesz egy külön partícióra az UEFI rendszerpartíció számára. Lásd [[Unified Extensible Firmware Interface#EFI_System_Partition|UEFI rendszerpartició készítése Linuxon]]{{Broken section link}}.<br />
<br />
=== Partíciók formázása ===<br />
Lásd a [[File systems#Step_2:_create_the_new_file_system|fájlrendszereket]]{{Broken section link}} a részletekért.<br />
<br />
=== Partíciók csatolása ===<br />
Most fel kell csatolnod a root partíciót a {{ic|/mnt}} útvonalra. Ezután könyvtárakat kell létrehoznod minden egyéb partícióhoz ({{ic|/mnt/boot}}, {{ic|/mnt/home}}, ...), és fel kell csatolnod, valamint aktiválnod kell a [[swap]] partíciót, ha azt szeretnéd, hogy a ''genfstab'' felismerje azokat.<br />
<br />
=== Kapcsolódás az internetre ===<br />
Egy DHCP szolgáltatás alapból engedélyezve van az összes elérhető eszközhöz. Ha be kell állítanod egy statikus IP-t, vagy olyan kezelőeszközöket használsz mint a [[Netctl]], akkor először le kell állítanod ezt a szolgáltatást: {{ic|systemctl stop dhcpcd.service}}. További információért lásd [[configuring network|hálózat beállítása]].<br />
<br />
==== Vezeték nélküli hálózat ====<br />
Futtasd a {{ic|wifi-menu}} parancsot a vezeték nélküli hálózat beállításához. Részletekért lásd [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]] és [[Netctl]].<br />
<br />
=== Az alaprendszer telepítése ===<br />
Mielőtt telepítesz, érdemes szerkeszteni a {{ic|/etc/pacman.d/mirrorlist}} fájlt úgy, hogy az általad előnyben részesített [[Mirrors|tükör]] legyen az első helyen. A mirrorlist ezen példányát a {{ic|pacstrap}} az új rendszerre is telepíti, tehát érdemes ezt most beállítani.<br />
<br />
A [https://projects.archlinux.org/arch-install-scripts.git/tree/pacstrap.in pacstrap] szkript használatával telepítjük az alaprendszert.<br />
<br />
# pacstrap /mnt base<br />
<br />
Egyéb csomagok telepítéséhez add hozzá azok neveit az előbbi parancshoz (szóközökkel elválasztva), beleértve a boot loadert, ha szeretnéd.<br />
<br />
=== A rendszer beállítása ===<br />
* Generálj egy [[fstab]]-ot a következő paranccsal (ha előnyben részesíted az UUID-k vagy címkék használatát, add hozzá a {{ic|-U}} vagy {{ic|-L}} opciót annak megfelelően):<br />
:{{bc|# genfstab -p /mnt >> /mnt/etc/fstab}}<br />
* [[chroot]] az újonnan telepített rendszerünkbe:<br />
:{{bc|# arch-chroot /mnt}}<br />
* Írd a hostname-edet a {{ic|/etc/hostname}} fájlba.<br />
<br />
* Hozz létre szimbolikus linket a {{ic|/etc/localtime}} helyről a {{ic|/usr/share/zoneinfo/Zone/SubZone}} fájlra. Cseréld ki a {{ic|Zone}}-t és {{ic|Subzone}}-t a neked megfelelőre. Például Magyarország esetén:<br />
:{{bc|# ln -s /usr/share/zoneinfo/Europe/Budapest /etc/localtime}}<br />
<br />
* Engedélyezd a kiválasztott locale-t a {{ic|/etc/locale.gen}} fájlban, és generáld azt a {{ic|locale-gen}} paranccsal. Magyar nyelv esetén ehhez vedd ki a # jelet az alábbi sor elől:<br />
:{{bc|hu_HU.UTF-8 UTF-8}}<br />
<br />
* Állítsd be a [[Locale#Setting the system locale|locale]] beállításait a {{ic|/etc/locale.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sort:<br />
:{{bc|1=LANG=hu_HU.utf8}}<br />
<br />
* Add meg a [[KEYMAP|paranccsori billentyűzetkiosztás]] és [[Fonts#Console_fonts|betűkészlet]] beállításait a {{ic|/etc/vconsole.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sorokat:<br />
:{{bc|<nowiki>KEYMAP=hu<br />
FONT=lat2-16<br />
FONT_MAP=8859-2</nowiki>}}<br />
<br />
* Állítsd be az {{ic|/etc/mkinitcpio.conf}} fájlt szükség szerint (lásd [[mkinitcpio]]), és hozz létre egy kezdeti RAM lemezt az alábbi paranccsal:<br />
:{{bc|# mkinitcpio -p linux}}<br />
<br />
* Állíts be egy root jelszót a {{ic|passwd}} paranccsal.<br />
* Állítsd be a hálózatot újra az újonnan telepített környezetben. Lásd [[Network configuration|Hálózat beállítása]] és [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]].<br />
<br />
=== Boot loader telepítése és beállítása ===<br />
Lásd [[Boot loaders|Boot loaderek]] az elérhető választékért.<br />
<br />
=== Leválasztás és újraindítás ===<br />
Ha még mindig a chroot környezetben vagy, írd be a {{ic|exit}} parancsot, vagy nyomd le a {{ic|Ctrl+D}} billentyűkombinációt a kilépéshez.<br />
Korábban a {{ic|/mnt}} útvonal alá csatoltuk a partíciókat. Ebben a lépésben lecsatoljuk azokat:<br />
# umount -R /mnt<br />
<br />
Most indíts újra, majd jelentkezz be az új rendszerbe root felhasználóként.<br />
<br />
== Telepítés után ==<br />
<br />
Lásd az [[General recommendations|Általános ajánlásokat]] a rendszerkezelési irányelvekhez és a telepítés utáni útmutatókhoz mint például egy grafikus környezet, hang vagy érintőtábla beállítása.<br />
<br />
Alkalmazások listájához, amik érdekelhetnek, lásd [[List of applications|Alkalmazások listája]].</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460080Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:57:52Z<p>Admh: /* OpenBSD */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Az OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460079Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:55:04Z<p>Admh: /* NetBSD */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben az elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460078Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:53:14Z<p>Admh: /* NetBSD */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csomagokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460077Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:50:30Z<p>Admh: /* NetBSD */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minimalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460076Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:46:47Z<p>Admh: /* A *BSD-k */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szeretnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460075Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:40:02Z<p>Admh: /* Fedora */ fixd typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szertnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460074Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:37:19Z<p>Admh: /* Ubuntu */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átlagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szertnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460073Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:34:45Z<p>Admh: /* Slackware */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-csal is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átéagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szertnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Arch_compared_to_other_distributions_(Magyar)&diff=460072Arch compared to other distributions (Magyar)2016-12-25T20:21:13Z<p>Admh: fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:Magyar]]<br />
[[cs:Arch compared to other distributions]]<br />
[[da:Arch compared to other distributions]]<br />
[[de:Arch vs. Distribution X]]<br />
[[el:Arch compared to other distributions]]<br />
[[en:Arch compared to other distributions]]<br />
[[es:Arch compared to other distributions]]<br />
[[fa:آرچ در مقایسه با سایر توزیعها]]<br />
[[fi:Arch Compared to Other Distributions]]<br />
[[fr:Arch vs autres distributions]]<br />
[[id:Arch compared to other distributions]]<br />
[[it:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ja:Arch と他のディストリビューションの比較]]<br />
[[ko:Arch compared to other distributions]]<br />
[[lt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[nl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pl:Arch compared to other distributions]]<br />
[[pt:Arch compared to other distributions]]<br />
[[ro:Arch în comparație cu alte distribuții]]<br />
[[ru:Arch compared to other distributions]]<br />
[[sk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[th:Arch compared to other distributions]]<br />
[[tr:Arch ile diğer dağıtımların karşılaştırması]]<br />
[[uk:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-cn:Arch compared to other distributions]]<br />
[[zh-tw:Arch compared to other distributions]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Arch Linux}}<br />
{{Related|The Arch Way}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglalók törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.<br />
<br />
== Forráskód alapú disztribúciók ==<br />
<br />
A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.<br />
<br />
=== Gentoo ===<br />
<br />
Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.<br />
<br />
=== Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage ===<br />
<br />
Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az [[Arch Build System]] logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.<br />
<br />
A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).<br />
<br />
Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a [http://wiki.sourcemage.org/SourceMage/History SourceMage wiki]n található.<br />
<br />
== Minimalista ==<br />
<br />
A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.<br />
<br />
=== LFS ===<br />
<br />
Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony [[pacman]] csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. [[PKGBUILD]] szkriptek is elérhetők, amik az [[Arch Build System]]-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a [[makepkg]] eszközt is, ami {{ic|.pkg.tar.xz}} kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."<br />
<br />
=== CRUX ===<br />
<br />
Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az [[Arch Build System]]-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.<br />
<br />
Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott [[Arch User Repository]]. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.<br />
<br />
=== Slackware ===<br />
<br />
A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az [[Arch Build System]] és az [[AUR]] is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a [http://www.slackbuilds.org slackbuilds.org] oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-al is.<br />
<br />
== Grafikus ==<br />
<br />
Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.<br />
<br />
=== Ubuntu ===<br />
<br />
Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átéagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az [[Arch Build System]]-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.<br />
<br />
=== Fedora ===<br />
<br />
Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a [[pacman]]-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.<br />
<br />
=== Mandriva ===<br />
<br />
A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.<br />
<br />
=== openSUSE ===<br />
<br />
Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az [[The Arch Way|Arch módszer]]rel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.<br />
<br />
=== PCLinuxOS ===<br />
<br />
A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a [[pacman]], ami {{ic|.pkg.tar.xz}} csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut. <br />
<br />
== A *BSD-k ==<br />
<br />
A <nowiki>*</nowiki>BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább <tt>UNIX</tt>-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T <tt>UNIX</tt>-kódon alapulnak, így igazi <tt>UNIX</tt> örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szertnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.<br />
<br />
=== FreeBSD ===<br />
<br />
Az Arch és a [http://www.freebsd.org/about.html FreeBSD] is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a {{ic|/etc/rc.conf}} fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.<br />
<br />
=== NetBSD ===<br />
<br />
A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható <tt>UNIX</tt>-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a {{ic|/etc/rc.conf}} fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.<br />
<br />
=== OpenBSD ===<br />
<br />
Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, <tt>UNIX</tt>-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik. <br />
<br />
Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.<br />
<br />
=== Debian GNU/Linux ===<br />
<br />
A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni. <br />
<br />
=== Frugalware ===<br />
<br />
Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a [[pacman]]-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.<br />
<br />
== Külső linkek ==<br />
<br />
* [http://distrowatch.com/ DistroWatch.com]</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=460066ArchWiki:About (Magyar)2016-12-25T17:34:15Z<p>Admh: /* Elérhető */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[uk:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-cn:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az információt közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=460065ArchWiki:About (Magyar)2016-12-25T17:32:05Z<p>Admh: /* Elérhető */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[uk:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-cn:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az inforámciót közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=460063ArchWiki:About (Magyar)2016-12-25T16:18:44Z<p>Admh: /* Hogyan segíthetek? */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[uk:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-cn:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az informcáiót közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalakat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=460062ArchWiki:About (Magyar)2016-12-25T16:13:18Z<p>Admh: /* Hogyan segíthetek? */ fixed typo</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[uk:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-cn:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az informcáiót közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalkat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategóriákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=ArchWiki:About_(Magyar)&diff=460041ArchWiki:About (Magyar)2016-12-25T09:05:42Z<p>Admh: /* Tartalomkezelés */ I fixed the definite article. Kijavítottam a határozott névelőt.</p>
<hr />
<div>[[Category:ArchWiki (Magyar)]]<br />
[[en:ArchWiki:About]]<br />
[[es:ArchWiki:About]]<br />
[[id:ArchWiki:About]]<br />
[[it:ArchWiki:About]]<br />
[[ja:ArchWiki:About]]<br />
[[ru:ArchWiki:About]]<br />
[[uk:ArchWiki:About]]<br />
[[zh-cn:ArchWiki:About]]<br />
{{Related articles start}}<br />
{{Related|Help:Editing}}<br />
{{Related|Help:Reading}}<br />
{{Related articles end}}<br />
<br />
''Az Archwiki egy közösségi dokumentációs oldal. Tartalmát a közösség tagjai készítik a közzösség többi tagja számára.''<br />
<br />
==Célok==<br />
<br />
Az Archwiki elsődleges célja, hogy a legátfogóbb és legkönyebben hozzáférhető webes dokumentációt nyújtsa az [[Arch Linux]] közösség tagjai számára. Ez egy világméretű projekt, melyhez a világ minden részéről vannak hozzájárulók. Természetesen az "egyszerűséget", ami az [[The Arch Way|Az Arch Módszer]] egy fontos eleme, ez a wiki is követi. A hozzájárulásoknak köszönhetően az Archwiki folyamatosan növekszik.<br />
<br />
===Átfogó===<br />
<br />
Az Archwiki egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ''minden'' Arch Linux-szal megvalósítható dologról tartalmazzon információt. Legyen az egy médiacenter létrehozása, vagy hálózatkezelés, bármi, ami az Arch Linux-szal kivitelezhető, az az Archwiki érdeklődési területébe tartozik.<br />
<br />
===Elérhető===<br />
<br />
Az Archwiki célja elsőre grandiózusnak tűnhet, és így megvalósításához cikkek ezreire van szükség, de ennek ellenére olyan módon kell az informcáiót közölnie, hogy az mindenki számára könnyen elérhető és érthető legyen. Ez nem egyszerű feladat, de az Arch zsenialitás és leleményesség segíthet megoldani.<br />
<br />
Az {{Pkg|arch-wiki-docs}} csomag formájában, ami a [community] tárolóból elérhető, bárki letöltheti az ArchWiki tartalmát. Látogass el [https://bbs.archlinux.org/viewtopic.php?id=94201 ebbe] a fórumtopicba a részletekért.<br />
<br />
==Hogyan működik?==<br />
<br />
Az Archwikit számos [[ContactList|adminisztrátor]] és [[Special:ListUsers|hozzájárulók]] ezrei tartják karban. A felhasználók szerkesztik és rendszerezik az oldalakat, hogy az olvasók számára a legjobb Arch Linux dokumentációt nyújtsák. A cikkek nagy részét nem egy ember írja, hanem az emberek azon egyre halmozódó igényének megtestesülése, hogy a téves információkat helyesbítsék, az elavult oldalakat naprakésszé tegyék, vagy hogy tovább növeljék az Archwiki által lefedett információk halmazát.<br />
<br />
==Hogyan segíthetek?==<br />
<br />
Az Archwikit önkéntesek működtetik. A karbantartók mindig kevesen vannak, így segítségre mindig szükség van. Ha képesnek érzed magad arra, hogy wiki oldalkat szerkessz, akkor fontold meg, hogy a szabadidőd egy részét rászánd arra, hogy a közösséget segítsd!<br />
<br />
Látogasd meg a [[Getting involved#Wiki|Vegyél részt benne! oldal Wiki fejezetét]]{{Broken section link}}, ha szeretnéd tudni, hogyan segíthetsz! Az Archwikin durván az alábbi kategórákra lehet felosztani a feladatokat: <br />
<br />
===Technikai karbantartás===<br />
<br />
Jelenleg ez jelenti a legnagyobb prolémát, ugyanis kevés a technikai karbantartónk, így ezen a téren szívesen veszünk minden hozzájárulást. Keresd fel [[User:Rasat|Rasat]]-t vagy [[User:Dusty|Dusty]]-t, ha adminisztrátori jogokat szeretnél, vagy javításokkal szeretnél segíteni! Grafikusok szintén az adminokat keressék!<br />
<br />
===Tartalomkezelés===<br />
<br />
A wiki karbantartói számára az egyik legnagyobb feladattá a cikkek rendszerezése és kategorizálása vált, főleg a [[Table of contents|Kategória Fa]] létrehozása és fejlesztése miatt.<br />
<br />
===Tartalom szerkesztése===<br />
<br />
A tartalmak szerkesztése, ellenőrzése és frissítése egy wikin állandó feladat. Ha segíteni szeretnél regisztrálj, és tegyél hozzá te is! A részletekért látogass el ide: [[Help:Editing]].<br />
<br />
===Tartalom létrehozása===<br />
<br />
Ha tartalmat szeretnél létrehozni keresd fel az [[ContactList|adminok vagy rendszergazdák]] egyikét! Mindig tartsd a szemed előtt az Archwiki filozófiáját és gondolkozz el azon is, vajon másoknak mire lehet szüksége (nézd meg például a [[Requests|Kérések listáját]] ötletekért)! Mint már korábban említésre került, a wiki elég tág célt fogalmazott meg magának. Nézd meg [[:Category:Help|Segítség kategóriát]] is tartalom létrehozásáról szóló cikkekért!<br />
<br />
===Ötletelés ("Brainstorming")===<br />
<br />
Ha nem vagy biztos benne, hogyan kezdj neki, vagy épp furának tartod, hogy mások munkájába belepiszkálj, akkor segíthetsz azzal is, ha megosztod másokkal ötleteidet. Javaslatokat tehetsz az [https://bbs.archlinux.org/ Arch Linux Fórum] [https://bbs.archlinux.org/viewforum.php?id=13 Forum & Wiki discussion] szekciójában.<br />
<br />
==Kapcsolat==<br />
<br />
Nézd meg a [[ContactList|Kontaktok listáját]] az Archwiki koordinátorainak listájáért.<br />
<br />
==Köszönet==<br />
<br />
* A tárhely nagylelkű felajánlója az [https://www.archlinux.org/ Arch Linux] csapat<br />
<br />
* Az Archwikit [http://www.mediawiki.org/wiki/MediaWiki MediaWiki] motor hajtja<br />
<br />
* Köszönettel tartozunk az összes [[Special:ListUsers|hozzájárulónak és támogatónak]]!</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Main_page_(Magyar)&diff=460039Main page (Magyar)2016-12-25T08:09:19Z<p>Admh: I fixed a typo. Kijavítottam egy elgépelést.</p>
<hr />
<div>__NOTOC__ __NOEDITSECTION__<br />
[[ar:Main Page]]<br />
[[bg:Main Page]]<br />
[[cs:Main Page]]<br />
[[da:Main Page]]<br />
[[de:Hauptseite]]<br />
[[el:Main Page]]<br />
[[en:Main Page]]<br />
[[es:Main Page]]<br />
[[fa:صفحهٔ_اصلی]]<br />
[[fi:Etusivu]]<br />
[[fr:Accueil]]<br />
[[he:Main Page]]<br />
[[hr:Main Page]]<br />
[[id:Main Page]]<br />
[[it:Main Page]]<br />
[[ja:メインページ]]<br />
[[ko:Main Page]]<br />
[[lt:Main Page]]<br />
[[nl:Main Page]]<br />
[[pl:Main Page]]<br />
[[pt:Main Page]]<br />
[[ro:Pagina principală]]<br />
[[ru:Main Page]]<br />
[[sk:Main Page]]<br />
[[sr:Main Page]]<br />
[[sv:Huvudsida]]<br />
[[th:Main Page]]<br />
[[tr:Ana_sayfa]]<br />
[[uk:Main Page]]<br />
[[zh-CN:Main Page]]<br />
[[zh-TW:Main Page]]<br />
[[Category:Magyar]]<br />
'''Üdvözlünk az [[ArchWiki:About (Magyar)|ArchWikin]]: az Arch Linux dokumentációd forrása a weben.'''<br />
<br />
Az ArchWiki kategóriák listájáért látogasd meg a '''[[Table of contents|Tartalomjegyzéket]].'''<br />
<br />
==A disztribúció==<br />
<br />
<div style="float: left; width: 49%"><br />
; [[Arch Linux (Magyar)|Arch Linux]]: Tömör áttekintés az Arch Linuxról, amely leírja, mi várható egy Arch Linux rendszertől.<br />
<br />
; [[Frequently asked questions|Gyakran ismételt kérdések]]: Főbb kérdések és tények a disztribúcióról.<br />
<br />
; [[Arch compared to other distributions (Magyar)|Az Arch más disztribúciókkal összehasonlítva]]: Összefoglalja az Arch Linux és más disztribúciók közti hasonlóságokat és különbségeket.<br />
</div><br />
<br />
<div style="float: left; width: 50%;"><br />
<br />
; [[Installation guide (Magyar)|Telepítési útmutató]]: Végigvezet az Arch Linux telepítésének folyamatán.<br />
<br />
; [[General recommendations|Általános ajánlások]]: Telepítés utáni útmutatók és más népszerű cikkek rövid magyarázatokkal tűzdelt jegyzéke.<br />
<br />
; [[List of applications|Alkalmazások listája]]: A jelentősebb hivatalos és AUR csomagok kategorizált bemutatása.<br />
</div><br />
<br />
<div style="clear: both;"></div><br />
<br />
==Közösségünk==<br />
<br />
<div style="float: left; margin-right: 1%; width: 49%;"><br />
<br />
; [[Code of conduct|Magatartási kódex]]: Útmutatók az Arch közösségnek.<br />
<br />
; [[Getting involved|Vegyél részt benne!]]: Leírja, hogy a felhasználók milyen módon járulhatnak hozzá az Arch közösséghez.<br />
<br />
; [[ArchWiki:Contributing|ArchWiki:Hozzájárulás]]: Ha szeretnél és tudsz is hozzájárulni a wikihez, akkor kérünk, nézd meg ezt a cikket ötletekért.<br />
<br />
</div><br />
<br />
<div style="float: left; width: 50%;"><br />
<br />
; [[Help:Editing|Segítség:Szerkesztés]]: Rövid kalauz az Arch Linux wiki szerkesztéséhez, és a hozzájáruláshoz.<br />
<br />
; [[International communities|Nemzetközi közösségek]]: Hivatkozások gyűjteménye az Arch Linux közösségekhez szerte a világon.<br />
<br />
; [[IRC channels|IRC csatornák]]: Lépj kapcsolatba más Arch felhasználókkal egy jó beszélgetésre.<br />
</div><br />
<br />
<div style="clear: both;"></div><br />
<br />
== Segítség ==<br />
<br />
Az ArchWiki oldalak egy sajátos konvenciót követnek, így ha gondot okoz számodra az ArchWiki olvasása, vagy néhány utasítás megértése, akkor tisztázásképpen lásd a [[Help:Reading|Segítség:Olvasás]] oldalt.<br />
<br />
Ha valami konkrét információra lenne szükséged, használd a bal oldalon lévő keresőmezőt. Használhatod kedvenc webes keresőmotorodat is, ami valószínűleg biztosít egy speciális szintaxist az eredmények megadott webhelyre történő korlátozásához (általában a {{ic|site:wiki.archlinux.org}} hozzáfűzése a keresési kifejezéshez elég). Lásd a [[Help:Searching|Segítség:Keresés]] oldalt további tippekért.</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide_(Magyar)&diff=459733Installation guide (Magyar)2016-12-22T06:03:18Z<p>Admh: /* Billentyűzetkiosztás */ I corrected my previous edit. Korábbi szerkesztésemet helyesbítettem.</p>
<hr />
<div>[[ Category: Magyar]]<br />
[[ar:Installation guide]]<br />
[[bg:Installation guide]]<br />
[[cs:Installation guide]]<br />
[[da:Installation guide]]<br />
[[de:Arch Install Scripts]]<br />
[[el:Installation guide]]<br />
[[en:Installation guide]]<br />
[[es:Installation guide]]<br />
[[fi:Installation guide]]<br />
[[fr:Arch install scripts]]<br />
[[hr:Installation guide]]<br />
[[id:Installation guide]]<br />
[[it:Installation guide]]<br />
[[ja:インストールガイド]]<br />
[[ko:Installation guide]]<br />
[[lt:Installation guide]]<br />
[[nl:Installation guide]]<br />
[[pl:Installation guide]]<br />
[[pt:Installation guide]]<br />
[[ro:Ghid de instalare]]<br />
[[ru:Installation guide]]<br />
[[sk:Installation guide]]<br />
[[sr:Installation guide]]<br />
[[th:Installation guide]]<br />
[[uk:Installation guide]]<br />
[[zh-cn:Installation guide]]<br />
[[zh-tw:Installation guide]]<br />
Ez a dokumentum végigvezet az [[Arch Linux (Magyar)|Arch Linux]] telepítésének folyamatán a live rendszer hivatalos telepítőképről történő indításától kezdve. Telepítés előtt ajánlott átfutni a [[FAQ|GYIK-et]]. Egy nagyon részletes, értelmező telepítési útmutatóhoz lásd az [[Beginners' guide (Magyar)|Útmutató kezdőknek]] oldalt. A [[:Category:Getting and installing Arch]] számos további telepítési útmutatót tartalmaz speciális esetekre.<br />
<br />
A közösség által karbantartott [[Main page|Arch wiki]] egy kiváló forrás, és probléma esetén ehhez javasolt fordulni. Az [[Wikipedia:IRC|IRC]] csatorna (irc://irc.freenode.net/#archlinux), és a [https://bbs.archlinux.org/ fórumok] szintén rendelkezésre állnak, ha a válasz nem található meg máshol. Szintén javasolt megnézni a {{ic|man}} oldalait bármely, általad nem ismert parancsnak; ez általában a {{ic|man ''parancs''}} paranccsal hívható elő.<br />
<br />
== Letöltés ==<br />
Töltsd le az új Arch Linux ISO-t az [https://www.archlinux.org/download/ Arch Linux letöltési oldaláról].<br />
* Egyetlen kép érhető el, ami egy i686 vagy x86_64 live rendszert képes indítani az Arch Linux hálózatról történő telepítéséhez. Olyan médium, amely tartalmazza a [core] tárolót, nem érhető el többé.<br />
* A telepítési képeket aláírták, és erősen javasolt az aláírások ellenőrzése használat előtt: ehhez töltsd le a ''.sig'' fájlt a letöltési oldalról (vagy az egyik ott felsorolt tükörről) az ''.iso'' fájllal megegyező könyvtárba, majd használd a {{ic|pacman-key -v ''iso-file''.sig}} parancsot.<br />
* A kép kiírható CD-re, felcsatolható ISO fájlként, vagy közvetlenül [[USB Installation Media|pendrive-ra írható]]. Ez csak új telepítésekhez szükséges; egy meglévő Arch Linux rendszer mindig frissíthető a {{ic|pacman -Syu}} paranccsal.<br />
<br />
== Telepítés ==<br />
<br />
=== Billentyűzetkiosztás ===<br />
<br />
Sok országhoz és billentyűzettípushoz a megfelelő kiosztás alapból elérhető. A magyar kiosztás betöltéséhez a {{ic|loadkeys hu}} parancs használható. További billentyűzetkiosztás-fájlok a {{ic|/usr/share/kbd/keymaps/}} könyvtárban találhatók (loadkeys használata esetén az útvonal és fájlkiterjesztés elhagyható).<br />
<br />
Magyar font állítható be a $ fontconfig LatArCyrHeb-19 -m 8859-2 paranccsal.<br />
<br />
=== Lemezek particionálása ===<br />
Lásd a [[partitioning|particionálást]] részletekért. <br />
<br />
Ha szeretnél készíteni halmozott blokkeszközöket az [[LVM|LVM-hez]], [[disk encryption|lemeztitkosításhoz]] vagy [[RAID|RAID-hez]], akkor azt most tedd meg.<br />
<br />
Ha (U)EFI-t használsz, akkor valószínűleg szükséged lesz egy külön partícióra az UEFI rendszerpartíció számára. Lásd [[Unified Extensible Firmware Interface#EFI_System_Partition|UEFI rendszerpartició készítése Linuxon]]{{Broken section link}}.<br />
<br />
=== Partíciók formázása ===<br />
Lásd a [[File systems#Step_2:_create_the_new_file_system|fájlrendszereket]]{{Broken section link}} a részletekért.<br />
<br />
=== Partíciók csatolása ===<br />
Most fel kell csatolnod a root partíciót a {{ic|/mnt}} útvonalra. Ezután könyvtárakat kell létrehoznod minden egyéb partícióhoz ({{ic|/mnt/boot}}, {{ic|/mnt/home}}, ...), és fel kell csatolnod, valamint aktiválnod kell a [[swap]] partíciót, ha azt szeretnéd, hogy a ''genfstab'' felismerje azokat.<br />
<br />
=== Kapcsolódás az internetre ===<br />
Egy DHCP szolgáltatás alapból engedélyezve van az összes elérhető eszközhöz. Ha be kell állítanod egy statikus IP-t, vagy olyan kezelőeszközöket használsz mint a [[Netctl]], akkor először le kell állítanod ezt a szolgáltatást: {{ic|systemctl stop dhcpcd.service}}. További információért lásd [[configuring network|hálózat beállítása]].<br />
<br />
==== Vezeték nélküli hálózat ====<br />
Futtasd a {{ic|wifi-menu}} parancsot a vezeték nélküli hálózat beállításához. Részletekért lásd [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]] és [[Netctl]].<br />
<br />
=== Az alaprendszer telepítése ===<br />
Mielőtt telepítesz, érdemes szerkeszteni a {{ic|/etc/pacman.d/mirrorlist}} fájlt úgy, hogy az általad előnyben részesített [[Mirrors|tükör]] legyen az első helyen. A mirrorlist ezen példányát a {{ic|pacstrap}} az új rendszerre is telepíti, tehát érdemes ezt most beállítani.<br />
<br />
A [https://projects.archlinux.org/arch-install-scripts.git/tree/pacstrap.in pacstrap] szkript használatával telepítjük az alaprendszert.<br />
<br />
# pacstrap /mnt base<br />
<br />
Egyéb csomagok telepítéséhez add hozzá azok neveit az előbbi parancshoz (szóközökkel elválasztva), beleértve a boot loadert, ha szeretnéd.<br />
<br />
=== A rendszer beállítása ===<br />
* Generálj egy [[fstab]]-ot a következő paranccsal (ha előnyben részesíted az UUID-k vagy címkék használatát, add hozzá a {{ic|-U}} vagy {{ic|-L}} opciót annak megfelelően):<br />
:{{bc|# genfstab -p /mnt >> /mnt/etc/fstab}}<br />
* [[chroot]] az újonnan telepített rendszerünkbe:<br />
:{{bc|# arch-chroot /mnt}}<br />
* Írd a hostname-edet a {{ic|/etc/hostname}} fájlba.<br />
<br />
* Hozz létre szimbolikus linket a {{ic|/etc/localtime}} helyről a {{ic|/usr/share/zoneinfo/Zone/SubZone}} fájlra. Cseréld ki a {{ic|Zone}}-t és {{ic|Subzone}}-t a neked megfelelőre. Például Magyarország esetén:<br />
:{{bc|# ln -s /usr/share/zoneinfo/Europe/Budapest /etc/localtime}}<br />
<br />
* Engedélyezd a kiválasztott locale-t a {{ic|/etc/locale.gen}} fájlban, és generáld azt a {{ic|locale-gen}} paranccsal. Magyar nyelv esetén ehhez vedd ki a # jelet az alábbi sor elől:<br />
:{{bc|hu_HU.UTF-8 UTF-8}}<br />
<br />
* Állítsd be a [[Locale#Setting the system locale|locale]] beállításait a {{ic|/etc/locale.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sort:<br />
:{{bc|1=LANG=hu_HU.utf8}}<br />
<br />
* Add meg a [[KEYMAP|paranccsori billentyűzetkiosztás]] és [[Fonts#Console_fonts|betűkészlet]] beállításait a {{ic|/etc/vconsole.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sorokat:<br />
:{{bc|<nowiki>KEYMAP=hu<br />
FONT=lat2-16<br />
FONT_MAP=8859-2</nowiki>}}<br />
<br />
* Állítsd be az {{ic|/etc/mkinitcpio.conf}} fájlt szükség szerint (lásd [[mkinitcpio]]), és hozz létre egy kezdeti RAM lemezt az alábbi paranccsal:<br />
:{{bc|# mkinitcpio -p linux}}<br />
<br />
* Állíts be egy root jelszót a {{ic|passwd}} paranccsal.<br />
* Állítsd be a hálózatot újra az újonnan telepített környezetben. Lásd [[Network configuration|Hálózat beállítása]] és [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]].<br />
<br />
=== Boot loader telepítése és beállítása ===<br />
Lásd [[Boot loaders|Boot loaderek]] az elérhető választékért.<br />
<br />
=== Leválasztás és újraindítás ===<br />
Ha még mindig a chroot környezetben vagy, írd be a {{ic|exit}} parancsot, vagy nyomd le a {{ic|Ctrl+D}} billentyűkombinációt a kilépéshez.<br />
Korábban a {{ic|/mnt}} útvonal alá csatoltuk a partíciókat. Ebben a lépésben lecsatoljuk azokat:<br />
# umount -R /mnt<br />
<br />
Most indíts újra, majd jelentkezz be az új rendszerbe root felhasználóként.<br />
<br />
== Telepítés után ==<br />
<br />
Lásd az [[General recommendations|Általános ajánlásokat]] a rendszerkezelési irányelvekhez és a telepítés utáni útmutatókhoz mint például egy grafikus környezet, hang vagy érintőtábla beállítása.<br />
<br />
Alkalmazások listájához, amik érdekelhetnek, lásd [[List of applications|Alkalmazások listája]].</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide_(Magyar)&diff=459732Installation guide (Magyar)2016-12-22T05:58:40Z<p>Admh: /* Billentyűzetkiosztás */ I showed how to set up Hungarian fonts. Megmutattam, hogyan állítható be magyar betűtípus (font).</p>
<hr />
<div>[[ Category: Magyar]]<br />
[[ar:Installation guide]]<br />
[[bg:Installation guide]]<br />
[[cs:Installation guide]]<br />
[[da:Installation guide]]<br />
[[de:Arch Install Scripts]]<br />
[[el:Installation guide]]<br />
[[en:Installation guide]]<br />
[[es:Installation guide]]<br />
[[fi:Installation guide]]<br />
[[fr:Arch install scripts]]<br />
[[hr:Installation guide]]<br />
[[id:Installation guide]]<br />
[[it:Installation guide]]<br />
[[ja:インストールガイド]]<br />
[[ko:Installation guide]]<br />
[[lt:Installation guide]]<br />
[[nl:Installation guide]]<br />
[[pl:Installation guide]]<br />
[[pt:Installation guide]]<br />
[[ro:Ghid de instalare]]<br />
[[ru:Installation guide]]<br />
[[sk:Installation guide]]<br />
[[sr:Installation guide]]<br />
[[th:Installation guide]]<br />
[[uk:Installation guide]]<br />
[[zh-cn:Installation guide]]<br />
[[zh-tw:Installation guide]]<br />
Ez a dokumentum végigvezet az [[Arch Linux (Magyar)|Arch Linux]] telepítésének folyamatán a live rendszer hivatalos telepítőképről történő indításától kezdve. Telepítés előtt ajánlott átfutni a [[FAQ|GYIK-et]]. Egy nagyon részletes, értelmező telepítési útmutatóhoz lásd az [[Beginners' guide (Magyar)|Útmutató kezdőknek]] oldalt. A [[:Category:Getting and installing Arch]] számos további telepítési útmutatót tartalmaz speciális esetekre.<br />
<br />
A közösség által karbantartott [[Main page|Arch wiki]] egy kiváló forrás, és probléma esetén ehhez javasolt fordulni. Az [[Wikipedia:IRC|IRC]] csatorna (irc://irc.freenode.net/#archlinux), és a [https://bbs.archlinux.org/ fórumok] szintén rendelkezésre állnak, ha a válasz nem található meg máshol. Szintén javasolt megnézni a {{ic|man}} oldalait bármely, általad nem ismert parancsnak; ez általában a {{ic|man ''parancs''}} paranccsal hívható elő.<br />
<br />
== Letöltés ==<br />
Töltsd le az új Arch Linux ISO-t az [https://www.archlinux.org/download/ Arch Linux letöltési oldaláról].<br />
* Egyetlen kép érhető el, ami egy i686 vagy x86_64 live rendszert képes indítani az Arch Linux hálózatról történő telepítéséhez. Olyan médium, amely tartalmazza a [core] tárolót, nem érhető el többé.<br />
* A telepítési képeket aláírták, és erősen javasolt az aláírások ellenőrzése használat előtt: ehhez töltsd le a ''.sig'' fájlt a letöltési oldalról (vagy az egyik ott felsorolt tükörről) az ''.iso'' fájllal megegyező könyvtárba, majd használd a {{ic|pacman-key -v ''iso-file''.sig}} parancsot.<br />
* A kép kiírható CD-re, felcsatolható ISO fájlként, vagy közvetlenül [[USB Installation Media|pendrive-ra írható]]. Ez csak új telepítésekhez szükséges; egy meglévő Arch Linux rendszer mindig frissíthető a {{ic|pacman -Syu}} paranccsal.<br />
<br />
== Telepítés ==<br />
<br />
=== Billentyűzetkiosztás ===<br />
<br />
Sok országhoz és billentyűzettípushoz a megfelelő kiosztás alapból elérhető. A magyar kiosztás betöltéséhez a {{ic|loadkeys hu}} parancs használható. További billentyűzetkiosztás-fájlok a {{ic|/usr/share/kbd/keymaps/}} könyvtárban találhatók (loadkeys használata esetén az útvonal és fájlkiterjesztés elhagyható).<br />
<br />
Magyar font állítható be a $ {{ic||fontconfig}} LatArCyrHeb-19 -m 8859-2 paranccsal.<br />
<br />
=== Lemezek particionálása ===<br />
Lásd a [[partitioning|particionálást]] részletekért. <br />
<br />
Ha szeretnél készíteni halmozott blokkeszközöket az [[LVM|LVM-hez]], [[disk encryption|lemeztitkosításhoz]] vagy [[RAID|RAID-hez]], akkor azt most tedd meg.<br />
<br />
Ha (U)EFI-t használsz, akkor valószínűleg szükséged lesz egy külön partícióra az UEFI rendszerpartíció számára. Lásd [[Unified Extensible Firmware Interface#EFI_System_Partition|UEFI rendszerpartició készítése Linuxon]]{{Broken section link}}.<br />
<br />
=== Partíciók formázása ===<br />
Lásd a [[File systems#Step_2:_create_the_new_file_system|fájlrendszereket]]{{Broken section link}} a részletekért.<br />
<br />
=== Partíciók csatolása ===<br />
Most fel kell csatolnod a root partíciót a {{ic|/mnt}} útvonalra. Ezután könyvtárakat kell létrehoznod minden egyéb partícióhoz ({{ic|/mnt/boot}}, {{ic|/mnt/home}}, ...), és fel kell csatolnod, valamint aktiválnod kell a [[swap]] partíciót, ha azt szeretnéd, hogy a ''genfstab'' felismerje azokat.<br />
<br />
=== Kapcsolódás az internetre ===<br />
Egy DHCP szolgáltatás alapból engedélyezve van az összes elérhető eszközhöz. Ha be kell állítanod egy statikus IP-t, vagy olyan kezelőeszközöket használsz mint a [[Netctl]], akkor először le kell állítanod ezt a szolgáltatást: {{ic|systemctl stop dhcpcd.service}}. További információért lásd [[configuring network|hálózat beállítása]].<br />
<br />
==== Vezeték nélküli hálózat ====<br />
Futtasd a {{ic|wifi-menu}} parancsot a vezeték nélküli hálózat beállításához. Részletekért lásd [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]] és [[Netctl]].<br />
<br />
=== Az alaprendszer telepítése ===<br />
Mielőtt telepítesz, érdemes szerkeszteni a {{ic|/etc/pacman.d/mirrorlist}} fájlt úgy, hogy az általad előnyben részesített [[Mirrors|tükör]] legyen az első helyen. A mirrorlist ezen példányát a {{ic|pacstrap}} az új rendszerre is telepíti, tehát érdemes ezt most beállítani.<br />
<br />
A [https://projects.archlinux.org/arch-install-scripts.git/tree/pacstrap.in pacstrap] szkript használatával telepítjük az alaprendszert.<br />
<br />
# pacstrap /mnt base<br />
<br />
Egyéb csomagok telepítéséhez add hozzá azok neveit az előbbi parancshoz (szóközökkel elválasztva), beleértve a boot loadert, ha szeretnéd.<br />
<br />
=== A rendszer beállítása ===<br />
* Generálj egy [[fstab]]-ot a következő paranccsal (ha előnyben részesíted az UUID-k vagy címkék használatát, add hozzá a {{ic|-U}} vagy {{ic|-L}} opciót annak megfelelően):<br />
:{{bc|# genfstab -p /mnt >> /mnt/etc/fstab}}<br />
* [[chroot]] az újonnan telepített rendszerünkbe:<br />
:{{bc|# arch-chroot /mnt}}<br />
* Írd a hostname-edet a {{ic|/etc/hostname}} fájlba.<br />
<br />
* Hozz létre szimbolikus linket a {{ic|/etc/localtime}} helyről a {{ic|/usr/share/zoneinfo/Zone/SubZone}} fájlra. Cseréld ki a {{ic|Zone}}-t és {{ic|Subzone}}-t a neked megfelelőre. Például Magyarország esetén:<br />
:{{bc|# ln -s /usr/share/zoneinfo/Europe/Budapest /etc/localtime}}<br />
<br />
* Engedélyezd a kiválasztott locale-t a {{ic|/etc/locale.gen}} fájlban, és generáld azt a {{ic|locale-gen}} paranccsal. Magyar nyelv esetén ehhez vedd ki a # jelet az alábbi sor elől:<br />
:{{bc|hu_HU.UTF-8 UTF-8}}<br />
<br />
* Állítsd be a [[Locale#Setting the system locale|locale]] beállításait a {{ic|/etc/locale.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sort:<br />
:{{bc|1=LANG=hu_HU.utf8}}<br />
<br />
* Add meg a [[KEYMAP|paranccsori billentyűzetkiosztás]] és [[Fonts#Console_fonts|betűkészlet]] beállításait a {{ic|/etc/vconsole.conf}} fájlban. Magyar nyelv esetén add hozzá az alábbi sorokat:<br />
:{{bc|<nowiki>KEYMAP=hu<br />
FONT=lat2-16<br />
FONT_MAP=8859-2</nowiki>}}<br />
<br />
* Állítsd be az {{ic|/etc/mkinitcpio.conf}} fájlt szükség szerint (lásd [[mkinitcpio]]), és hozz létre egy kezdeti RAM lemezt az alábbi paranccsal:<br />
:{{bc|# mkinitcpio -p linux}}<br />
<br />
* Állíts be egy root jelszót a {{ic|passwd}} paranccsal.<br />
* Állítsd be a hálózatot újra az újonnan telepített környezetben. Lásd [[Network configuration|Hálózat beállítása]] és [[Wireless Setup|Vezeték nélküli hálózat beállítása]].<br />
<br />
=== Boot loader telepítése és beállítása ===<br />
Lásd [[Boot loaders|Boot loaderek]] az elérhető választékért.<br />
<br />
=== Leválasztás és újraindítás ===<br />
Ha még mindig a chroot környezetben vagy, írd be a {{ic|exit}} parancsot, vagy nyomd le a {{ic|Ctrl+D}} billentyűkombinációt a kilépéshez.<br />
Korábban a {{ic|/mnt}} útvonal alá csatoltuk a partíciókat. Ebben a lépésben lecsatoljuk azokat:<br />
# umount -R /mnt<br />
<br />
Most indíts újra, majd jelentkezz be az új rendszerbe root felhasználóként.<br />
<br />
== Telepítés után ==<br />
<br />
Lásd az [[General recommendations|Általános ajánlásokat]] a rendszerkezelési irányelvekhez és a telepítés utáni útmutatókhoz mint például egy grafikus környezet, hang vagy érintőtábla beállítása.<br />
<br />
Alkalmazások listájához, amik érdekelhetnek, lásd [[List of applications|Alkalmazások listája]].</div>Admhhttps://wiki.archlinux.org/index.php?title=Zsh&diff=459723Zsh2016-12-21T23:45:02Z<p>Admh: I fixed two indefinite articles.</p>
<hr />
<div>[[Category:Command shells]]<br />
[[cs:Zsh]]<br />
[[de:Zsh]]<br />
[[es:Zsh]]<br />
[[fr:Zsh]]<br />
[[ja:Zsh]]<br />
[[ru:Zsh]]<br />
[[zh-CN:Zsh]]<br />
[http://zsh.sourceforge.net/Intro/intro_1.html Zsh] is a powerful [[shell]] that operates as both an interactive shell and as a scripting language interpreter. While being compatible with [[Bash]] (not by default, only if issuing {{ic|emulate sh}}), it offers advantages such as improved [http://zsh.sourceforge.net/Guide/zshguide06.html tab completion] and [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Expansion.html globbing].<br />
<br />
The [http://zsh.sourceforge.net/FAQ/zshfaq01.html#l4 Zsh FAQ] offers more reasons to use Zsh.<br />
<br />
== Installation ==<br />
<br />
Before starting users may want to see what shell is currently being used:<br />
<br />
$ echo $SHELL<br />
<br />
[[Install]] the {{Pkg|zsh}} package. For additional completion definitions, install the {{pkg|zsh-completions}} package as well.<br />
<br />
=== Initial configuration ===<br />
<br />
Make sure that Zsh has been installed correctly by running the following in a terminal:<br />
<br />
$ zsh<br />
<br />
You should now see ''zsh-newuser-install'', which will walk you through some basic configuration. If you want to skip this, press {{ic|q}}. If you did not see it, you can invoke it manually with<br />
<br />
$ zsh /usr/share/zsh/functions/Newuser/zsh-newuser-install -f<br />
<br />
=== Making Zsh your default shell ===<br />
<br />
See [[Command-line shell#Changing your default shell]].<br />
<br />
{{Tip|If replacing {{Pkg|bash}}, users may want to move some code from {{ic|~/.bashrc}} to {{ic|~/.zshrc}} (e.g. the prompt and the [[Bash#Aliases|aliases]]) and from {{ic|~/.bash_profile}} to {{ic|~/.zprofile}} (e.g. [[xinitrc#Autostart X at login|the code that starts the X Window System]]).}}<br />
<br />
== Startup/Shutdown files ==<br />
<br />
{{Tip|See [http://zsh.sourceforge.net/Guide/zshguide02.html A User's Guide to the Z-Shell] for explanation on interactive and login shells, and what to put in your startup files.}}<br />
<br />
{{Note|<br />
* If {{ic|$ZDOTDIR}} is not set, {{ic|$HOME}} is used instead.<br />
* If option {{ic|RCS}} is unset in any of the files, no configuration files will be sourced after that file.<br />
* If option {{ic|GLOBAL_RCS}} is unset in any of the files, no global configuration files ({{ic|/etc/zsh/*}}) will be sourced after that file.<br />
}}<br />
<br />
When starting Zsh, it'll source the following files in this order by default:<br />
<br />
;{{ic|/etc/zsh/zshenv}}:Used for setting system-wide [[environment variables]]; it should not contain commands that produce output or assume the shell is attached to a tty. This file will '''''always''''' be sourced, this cannot be overridden.<br />
;{{ic|$ZDOTDIR/.zshenv}}:Used for setting user's environment variables; it should not contain commands that produce output or assume the shell is attached to a tty. This file will '''''always''''' be sourced.<br />
;{{ic|/etc/zsh/zprofile}}:Used for executing commands at start, will be sourced when starting as a '''''login shell'''''. Please note that on Arch Linux, by default it contains [https://projects.archlinux.org/svntogit/packages.git/tree/trunk/zprofile?h=packages/zsh one line] which source the {{ic|/etc/profile}}.<br />
:;{{ic|/etc/profile}}:This file should be sourced by all Bourne-compatible shells upon login: it sets up {{ic|$PATH}} and other environment variables and application-specific ({{ic|/etc/profile.d/*.sh}}) settings upon login.<br />
;{{ic|$ZDOTDIR/.zprofile}}:Used for executing user's commands at start, will be sourced when starting as a '''''login shell'''''.<br />
;{{ic|/etc/zsh/zshrc}}:Used for setting interactive shell configuration and executing commands, will be sourced when starting as an '''''interactive shell'''''.<br />
;{{ic|$ZDOTDIR/.zshrc}}:Used for setting user's interactive shell configuration and executing commands, will be sourced when starting as an '''''interactive shell'''''.<br />
;{{ic|/etc/zsh/zlogin}}:Used for executing commands at ending of initial progress, will be sourced when starting as a '''''login shell'''''.<br />
;{{ic|$ZDOTDIR/.zlogin}}:Used for executing user's commands at ending of initial progress, will be sourced when starting as a '''''login shell'''''.<br />
;{{ic|$ZDOTDIR/.zlogout}}:Will be sourced when a '''''login shell''''' '''exits'''.<br />
;{{ic|/etc/zsh/zlogout}}:Will be sourced when a '''''login shell''''' '''exits'''.<br />
<br />
{{Note|<br />
* The paths used in Arch's {{Pkg|zsh}} package are different from the default ones used in the [[man page]]s ({{Bug|48992}}).<br />
* {{ic|/etc/profile}} is not a part of the regular list of startup files run for Zsh, but is sourced from {{ic|/etc/zsh/zprofile}} in the {{Pkg|zsh}} package. Users should take note that {{ic|/etc/profile}} sets the {{ic|$PATH}} variable which will overwrite any {{ic|$PATH}} variable set in {{ic|$ZDOTDIR/.zshenv}}. To prevent this, please set the {{ic|$PATH}} variable in {{ic|$ZDOTDIR/.zprofile}}.<br />
}}<br />
<br />
{{Warning|It is not recommended to replace the default [https://projects.archlinux.org/svntogit/packages.git/tree/trunk/zprofile?h&#61;packages/zsh one line] in {{ic|/etc/zsh/zprofile}} with something other, it will break the integrality of other packages which provide some scripts in {{ic|/etc/profile.d}}.}}<br />
<br />
== Configure Zsh ==<br />
<br />
Although Zsh is usable out of the box, it is almost certainly not set up the way most users would like to use it, but due to the sheer amount of customization available in Zsh, configuring Zsh can be a daunting and time-consuming experience.<br />
<br />
=== Simple .zshrc ===<br />
<br />
Included below is a sample configuration file, it provides a decent set of default options as well as giving examples of many ways that Zsh can be customized. In order to use this configuration save it as a file named {{ic|.zshrc}}.<br />
<br />
{{Tip|Apply the changes without needing to logout and then back in by running {{ic|source ~/.zshrc}}.}}<br />
<br />
Here is a simple {{ic|.zshrc}}:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
autoload -Uz compinit promptinit<br />
compinit<br />
promptinit<br />
<br />
# This will set the default prompt to the walters theme<br />
prompt walters<br />
}}<br />
<br />
=== Configuring $PATH ===<br />
<br />
Normally, the path should be set in {{ic|~/.zshenv}}, but Arch Linux sources {{ic|/etc/profile}} after sourcing {{ic|~/.zshenv}}.<br />
<br />
To prevent your {{ic|$PATH}} being overwritten, set it in {{ic|~/.zprofile}}.<br />
<br />
{{hc|~/.zprofile|2=<br />
typeset -U path<br />
path=(''~/bin'' ''/other/things/in/path'' $path[@])<br />
}}<br />
<br />
See also [http://zsh.sourceforge.net/Guide/zshguide02.html#l24 A User's Guide to the Z-Shell] and the note in [[#Startup/Shutdown files]].<br />
<br />
=== Command completion ===<br />
<br />
Perhaps the most compelling feature of Zsh is its advanced autocompletion abilities. At the very least, enable autocompletion in {{ic|.zshrc}}. To enable autocompletion, add the following to your {{ic|~/.zshrc}}:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
autoload -Uz compinit<br />
compinit<br />
}}<br />
<br />
The above configuration includes ssh/scp/sftp hostnames completion but in order for this feature to work, users need to prevent ssh from hashing hosts names in {{ic|~/.ssh/known_hosts}}.<br />
<br />
{{Warning|This makes the computer vulnerable to [http://blog.rootshell.be/2010/11/03/bruteforcing-ssh-known_hosts-files/ "Island-hopping" attacks]. In that intention, comment the following line or set the value to {{ıc|no}}:<br />
<br />
{{hc|/etc/ssh/ssh_config|<br />
#HashKnownHosts yes<br />
}}<br />
<br />
And move {{ic|~/.ssh/known_hosts}} somewhere else so that ssh creates a new one with un-hashed hostnames (previously known hosts will thus be lost). For more information, see the SSH readme for [http://nms.lcs.mit.edu/projects/ssh/README.hashed-hosts hashed-hosts].<br />
}}<br />
<br />
For autocompletion with an arrow-key driven interface, add the following to:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
zstyle ':completion:*' menu select<br />
}}<br />
<br />
:''To activate the menu, press tab twice.''<br />
<br />
For autocompletion of command line switches for aliases, add the following to:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
setopt COMPLETE_ALIASES<br />
}}<br />
<br />
=== Key bindings ===<br />
<br />
Zsh does not use [[readline]], instead it uses its own and more powerful Zsh Line Editor, ZLE. It does not read {{ic|/etc/inputrc}} or {{ic|~/.inputrc}}.<br />
ZLE has an [[emacs]] mode and a [[vi]] mode. If one of the {{ic|$VISUAL}} or {{ic|$EDITOR}} environment variables contain the string {{ic|vi}} then vi mode will be used; otherwise, it will default to emacs mode. Set the mode explicitly with {{ic|bindkey -e}} or {{ic|bindkey -v}} respectively for emacs mode or vi mode.<br />
<br />
See also [http://zshwiki.org/home/zle/bindkeys zshwiki: bindkeys].<br />
<br />
=== History search ===<br />
<br />
Add these lines to .zshrc<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<nowiki><br />
autoload -Uz up-line-or-beginning-search down-line-or-beginning-search<br />
zle -N up-line-or-beginning-search<br />
zle -N down-line-or-beginning-search<br />
<br />
[[ -n "${key[Up]}" ]] && bindkey "${key[Up]}" up-line-or-beginning-search<br />
[[ -n "${key[Down]}" ]] && bindkey "${key[Down]}" down-line-or-beginning-search<br />
</nowiki>}}<br />
<br />
Doing this, only past commands matching the current line up to the current cursor position will be shown.<br />
<br />
=== Prompts ===<br />
<br />
==== Prompt themes ====<br />
<br />
There is a quick and easy way to set up a colored prompt in Zsh. Make sure that prompt theme system is set to autoload in {{ic|.zshrc}}. This can be done by adding these lines to:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
autoload -Uz promptinit<br />
promptinit<br />
}}<br />
<br />
Available prompt themes are listed by running the command:<br />
<br />
$ prompt -l<br />
<br />
For example, to use the {{ic|walters}} theme, enter:<br />
<br />
$ prompt walters<br />
<br />
To preview all available themes, use this command:<br />
<br />
$ prompt -p<br />
<br />
==== Customized prompt ====<br />
<br />
For users who are dissatisfied with the prompts mentioned above (or want to expand their usefulness), Zsh offers the possibility to build a custom prompt. Zsh supports a left- and right-sided prompt additional to the single, left-sided prompt that is common to all shells. Customize it by using {{ic|1=PROMPT=}} with prompt escapes.<br />
<br />
See [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Prompt-Expansion.html Prompt Expansion] for a list of prompt variables and conditional substrings, or take a look at the {{man|1|zshmisc|url=}} manpage.<br />
<br />
===== Colors =====<br />
<br />
Zsh sets colors differently than [[Color_Bash_Prompt|Bash]].<br />
<br />
See [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Prompt-Expansion.html#Visual-effects Visual effects] in {{man|1|zshmisc|url=}} for prompt escapes to set foreground color, background color and other visual effects.<br />
<br />
Colors can be specified by [https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/1/15/Xterm_256color_chart.svg numeric color code] or by name (see {{man|1|zshzle|url=}} section [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Zsh-Line-Editor.html#Character-Highlighting CHARACTER HIGHLIGHTING]). Most terminals support the following colors by name:<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
|-<br />
! colspan="2" | Possible color values<br />
|-<br />
| {{ic|black}} or {{ic|0}} || {{ic|red}} or {{ic|1}}<br />
|-<br />
| {{ic|green}} or {{ic|2}} || {{ic|yellow}} or {{ic|3}}<br />
|-<br />
| {{ic|blue}} or {{ic|4}} || {{ic|magenta}} or {{ic|5}}<br />
|-<br />
| {{ic|cyan}} or {{ic|6}} || {{ic|white}} or {{ic|7}}<br />
|}<br />
<br />
{{Note| Bold text does not necessarily use the same colors as normal text. For example, {{ic|%F{yellow}''text''%f}} looks brown or a very dark yellow, while {{ic|%F{yellow}%B''text''%b%f}} looks like bright or regular yellow.}}<br />
<br />
{{Tip|Prompt escapes can be tested with command {{ic|print -P ''"prompt escapes"''}}, for example:<br />
<br />
$ print -P '%B%F{red}co%F{green}lo%F{blue}rs%f%b'<br />
<br />
}}<br />
<br />
===== Example =====<br />
<br />
This is an example of a two-sided prompt:<br />
<br />
PROMPT='%F{red}%n%f@%F{blue}%m%f %F{yellow}%1~%f %# '<br />
RPROMPT='[%F{yellow}%?%f]'<br />
<br />
And here's how it will be displayed:<br />
<br />
username@host ~ % [0]<br />
<br />
=== Sample .zshrc files ===<br />
<br />
* A package in offical repository named {{Pkg|grml-zsh-config}} comes from https://grml.org/zsh and provides a zshrc file that includes many tweaks for Zshell. This is the default configuration for the [https://www.archlinux.org/download/ monthly ISO releases].<br />
* https://github.com/MrElendig/dotfiles-alice/blob/master/.zshrc - basic setup, with dynamic prompt and window title/hardinfo.<br />
* https://github.com/slashbeast/things/blob/master/configs/DOTzshrc - zshrc with multiple features, be sure to check out comments into it. Notable features: confirm function to ensure that user want to run poweroff, reboot or hibernate, support for GIT in prompt (done without vcsinfo), tab completion with menu, printing current executed command into window's title bar and more.<br />
<br />
See [[dotfiles#Repositories]] for more.<br />
<br />
=== Configuration Frameworks ===<br />
<br />
* {{App|Antigen|A plugin manager for zsh, inspired by oh-my-zsh and vundle.|https://github.com/zsh-users/antigen|{{AUR|antigen-git}}}}<br />
* {{App|oh-my-zsh|A popular, community-driven framework for managing your Zsh configuration. It comes bundled with a ton of helpful functions, helpers, plugins, themes.|https://github.com/robbyrussell/oh-my-zsh|{{AUR|oh-my-zsh-git}}}}<br />
<br />
:{{Note|For themes to work you may need to set {{ic|setopt NO_GLOBAL_RCS}} in the {{ic|~/.zshenv}} file, otherwise changes to some variables (such as {{ic|$PROMPT}}) may be overwritten.}}<br />
<br />
* {{App|Prezto|A configuration framework for Zsh. It comes with modules, enriching the command line interface environment with sane defaults, aliases, functions, auto completion, and prompt themes.|https://github.com/sorin-ionescu/prezto|{{AUR|prezto-git}}}}<br />
<br />
== Tips and tricks ==<br />
<br />
=== Autostart X at login ===<br />
<br />
See [[Xinitrc#Autostart X at login]].<br />
<br />
=== The "command not found" hook ===<br />
<br />
[[pkgfile]] includes a "command not found" hook that will automatically search the official repositories, when entering an unrecognized command.<br />
<br />
You need to [[source]] the hook to enable it, for example:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
source /usr/share/doc/pkgfile/command-not-found.zsh<br />
}}<br />
<br />
=== The ttyctl command ===<br />
<br />
[http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Shell-Builtin-Commands.html#index-tty_002c-freezing] describes the {{ic|ttyctl}} command in Zsh.<br />
This may be used to "freeze/unfreeze" the terminal.<br />
Many programs change the terminal state, and often do not restore terminal settings on exiting abnormally.<br />
To avoid the need to manually reset the terminal, use the following:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
ttyctl -f<br />
}}<br />
<br />
=== Remembering recent directories ===<br />
<br />
==== Dirstack ====<br />
<br />
Zsh can be configured to remember the DIRSTACKSIZE last visited folders. This can then be used to ''cd'' them very quickly. You need to add some lines to your configuration file:<br />
<br />
{{hc|.zshrc|<nowiki><br />
DIRSTACKFILE="$HOME/.cache/zsh/dirs"<br />
if [[ -f $DIRSTACKFILE ]] && [[ $#dirstack -eq 0 ]]; then<br />
dirstack=( ${(f)"$(< $DIRSTACKFILE)"} )<br />
[[ -d $dirstack[1] ]] && cd $dirstack[1]<br />
fi<br />
chpwd() {<br />
print -l $PWD ${(u)dirstack} >$DIRSTACKFILE<br />
}<br />
<br />
DIRSTACKSIZE=20<br />
<br />
setopt AUTO_PUSHD PUSHD_SILENT PUSHD_TO_HOME<br />
<br />
## Remove duplicate entries<br />
setopt PUSHD_IGNORE_DUPS<br />
<br />
## This reverts the +/- operators.<br />
setopt PUSHD_MINUS<br />
</nowiki>}}<br />
<br />
Now use<br />
<br />
$ dirs -v<br />
<br />
to print the dirstack. Use {{ic|cd -<NUM>}} to go back to a visited folder. Use autocompletion after the dash. This proves very handy if using the autocompletion menu.<br />
<br />
{{Note|This will not work if you have more than one ''zsh'' session open, and attempt to {{ic|cd}}, due to a conflict in both sessions writing to the same file.}}<br />
<br />
==== cdr ====<br />
<br />
cdr allows you to change the working directory to a previous working directory from a list maintained automatically. It stores all entries in files that are maintained across sessions and (by default) between terminal emulators in the current session.<br />
<br />
See [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/User-Contributions.html#Recent-Directories Remembering Recent Directories] in {{man|1|zshcontrib|url=}}.<br />
<br />
=== Help command ===<br />
<br />
Zsh {{ic|help}} command is called {{ic|run-help}}. Unlike [[bash]], ''zsh'' does not enable it by default. To use {{ic|help}} in zsh, add following to your {{ic|zshrc}}:<br />
<br />
{{bc|1=<br />
autoload -Uz run-help<br />
unalias run-help<br />
alias help=run-help<br />
}}<br />
<br />
{{ic|run-help}} will invoke ''man'' for external commands. Default keyboard shortcut is {{ic|Alt+h}} or {{ic|Esc+h}}.<br />
<br />
{{ic|run-help}} has helper functions, they need to be enabled separately:<br />
<br />
{{bc|1=<br />
autoload -Uz run-help-git<br />
autoload -Uz run-help-ip<br />
autoload -Uz run-help-openssl<br />
autoload -Uz run-help-p4<br />
autoload -Uz run-help-sudo<br />
autoload -Uz run-help-svk<br />
autoload -Uz run-help-svn<br />
}}<br />
<br />
For example {{ic|run-help git commit}} command will now open the man page {{man|1|git-commit}} instead of {{man|1|git}}.<br />
<br />
=== Fish-like syntax highlighting ===<br />
<br />
[[Fish]] provides a very powerful shell syntax highlighting. To use this in zsh, you can install {{pkg|zsh-syntax-highlighting}} from offical repository and add following to your zshrc:<br />
<br />
source /usr/share/zsh/plugins/zsh-syntax-highlighting/zsh-syntax-highlighting.zsh<br />
<br />
=== Persistent rehash ===<br />
<br />
Typically, compinit will not automatically find new executables in the {{ic|$PATH}}. For example, after you install a new package, the files in /usr/bin would not be immediately or automatically included in the completion. Thus, to have these new exectuables included, one would run:<br />
<br />
$ rehash<br />
<br />
This 'rehash' can be set to happen automatically. Simply include the following in your {{ic|zshrc}}:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<br />
zstyle ':completion:*' rehash true<br />
}}<br />
<br />
{{Note|This hack has been found in a [https://github.com/robbyrussell/oh-my-zsh/issues/3440 PR for Oh My Zsh].}}<br />
<br />
=== Bind key to ncurses application ===<br />
<br />
Bind a ncurses application to a keystoke, but it will not accept interaction. Use {{ic|BUFFER}} variable to make it work. The following example lets users open ncmpcpp using {{ic|Alt+\}}:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|2=<br />
ncmpcppShow() { BUFFER="ncmpcpp"; zle accept-line; }<br />
zle -N ncmpcppShow<br />
bindkey '^[\' ncmpcppShow<br />
}}<br />
<br />
An alternate method, that will keep everything you entered in the line before calling application:<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|2=<br />
ncmpcppShow() { ncmpcpp <$TTY; zle redisplay; }<br />
zle -N ncmpcppShow<br />
bindkey '^[\' ncmpcppShow<br />
}}<br />
<br />
=== File manager key binds ===<br />
<br />
Key binds like those used in graphic file managers may come handy. The first comes back in directory history ({{ic|Alt+Left}}), the second let the user go to the parent directory ({{ic|Alt+Up}}). They also display the directory content.<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<nowiki><br />
cdUndoKey() {<br />
popd > /dev/null<br />
zle reset-prompt<br />
echo<br />
ls<br />
echo<br />
}<br />
<br />
cdParentKey() {<br />
pushd .. > /dev/null<br />
zle reset-prompt<br />
echo<br />
ls<br />
echo<br />
}<br />
<br />
zle -N cdParentKey<br />
zle -N cdUndoKey<br />
bindkey '^[[1;3A' cdParentKey<br />
bindkey '^[[1;3D' cdUndoKey<br />
</nowiki>}}<br />
<br />
=== xterm title ===<br />
<br />
xterm title is set with [http://tldp.org/HOWTO/Xterm-Title-3.html#ss3.1 xterm escape sequences]. For example:<br />
<br />
print -n '\e]2;My xterm title\a'<br />
<br />
will set the title to<br />
<br />
My xterm title<br />
<br />
An simple way to have a dynamic title is to set the title in a [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Functions.html#Hook-Functions hook function], particularly {{ic|precmd}} and {{ic|preexec}}.<br />
<br />
By using {{ic|print -P}} you can take advantage of prompt escapes. Title printing can be split up in multiple commands as long as they are sequential.<br />
<br />
{{hc|~/.zshrc|<nowiki><br />
autoload -Uz add-zsh-hook<br />
<br />
function xterm_title_precmd () {<br />
print -Pn '\e]2;%n@%m %1~\a'<br />
}<br />
<br />
function xterm_title_preexec () {<br />
print -Pn '\e]2;%n@%m %1~ %# '<br />
print -n "${(q)1}\a"<br />
}<br />
<br />
if [[ "$TERM" == (screen*|xterm*|rxvt*) ]]; then<br />
add-zsh-hook -Uz precmd xterm_title_precmd<br />
add-zsh-hook -Uz preexec xterm_title_preexec<br />
fi<br />
</nowiki>}}<br />
<br />
{{Warning|<br />
* Do not use {{ic|-P}} option of {{ic|print}} when printing variables to prevent them from being parsed as prompt escapes.<br />
* Use {{ic|q}} [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/Expansion.html#Parameter-Expansion-Flags parameter expansion flag] when printing variables to prevent them from being parsed as escape sequences.<br />
}}<br />
<br />
== Uninstallation ==<br />
<br />
Change the default shell before removing the {{Pkg|zsh}} package.<br />
<br />
{{Warning|Failure to follow the below procedure may result in users no longer having access to a working shell.}}<br />
<br />
Run following command:<br />
<br />
$ chsh -s /bin/bash ''user''<br />
<br />
Use it for every user with ''zsh'' set as their login shell (including root if needed). When completed, the {{Pkg|zsh}} package can be removed.<br />
<br />
Alternatively, change the default shell back to Bash by editing {{ic|/etc/passwd}} as root.<br />
<br />
{{Warning|It is strongly recommended to use {{ic|vipw}} when editing {{ic|/etc/passwd}} as it helps prevent invalid entries and/or syntax errors.}}<br />
<br />
For example, change the following:<br />
<br />
''username'':x:1000:1000:''Full Name'',,,:/home/''username'':/bin/zsh<br />
<br />
To this:<br />
<br />
''username'':x:1000:1000:''Full Name'',,,:/home/''username'':/bin/bash<br />
<br />
== See also ==<br />
<br />
* [http://zsh.sourceforge.net/Guide/zshguide.html A User's Guide to ZSH]<br />
* [http://zsh.sourceforge.net/Doc/Release/index-frame.html The Z Shell Manual] (different format available [http://zsh.sourceforge.net/Doc/ here])<br />
* [http://zsh.sourceforge.net/FAQ/zshfaq01.html Zsh FAQ]<br />
* {{man|1|zsh-lovers|url=https://grml.org/zsh/zsh-lovers.html}} (available as {{pkg|zsh-lovers}} package)<br />
* [http://zshwiki.org/home/ Zsh Wiki]<br />
* [[Gentoo: Zsh/Guide]]<br />
* [http://www.bash2zsh.com/zsh_refcard/refcard.pdf Bash2Zsh Reference Card]</div>Admh