Arch compared to other distributions (Magyar)

From ArchWiki
Jump to: navigation, search

Related articles

Ez az oldal megpróbálja felvázolni az Arch Linux és más népszerű GNU/Linux disztribúciók, illetve UNIX-szerű operációs rendszerek közti hasonlóságokat és különbségeket. A következő leírások csak rövid összefoglalók, melyek célja, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy az Arch Linux megfelel-e igényeinek. Még ha ezek az összefoglaló törekednek is a minél jobb leírásra, a döntést a rendszer tényleges kipróbálása után érdemes meghozni.

Forráskód alapú disztribúciók

A forráskód alapú disztribúciók legnagyobb előnye rugalmasságuk, hiszen a rendszer teljesen személyre szabható azáltal, hogy az egész operációs rendszer, valamint az alkalmazások a konkrét számítógép-architektúrára, és a felhasználási igényeknek megfelelően kerülnek telepítésre. Hátrányt jelent azonban a forráskódból való fordítás időigényes volta. Az Arch Linux és összes csomagja kifejezetten i686 és x86-64 architektúrájú számítógépekre készülnek. Így más i386/i486/i586 alapú bináris disztribúciókkal szemben nagyobb teljesítményt biztosítanak, és egyszerűen telepíthetők.

Gentoo

Mind az Arch Linux, mind a Gentoo "rolling release" típusú disztribúciók, ami azt jelenti, hogy az egyes csomagok röviddel azután megjelennek a disztribúció tárolóiban, hogy a fejlesztők kiadják a programot. A Gentoo csomagok és az alaprendszer is forráskód formájában elérhető, azaz fordítással kerülnek telepítésre a számítógépre, aminek folyamatát a felhasználó az ún. "USE-flag"-ek segítségével befolyásolhatja. Az Arch Linux lehetőséget ad hasonlóan forrásból való telepítésre, de alapvetően úgy tervezték, hogy előre lefordított binárisoból telepítsék a rendszert. Emiatt az Arch Linux rendszer felépítése és karbantartása sokkal gyorsabb folyamat, ugyanakkor a Gentoo Linux rendszer egységes személyre szabása jóval egyszerűbb. Az Arch hivatalosan az i686 és x86-64, míg a Gentoo az x86, ppc, sparc, alpha, amd64, arm, mips, hppa, s390, sh, és itanium architektúrákat támogatja. Mivel a Gentoo és az Arch telepítője is csak egy alaprendszert telepít, így mindkettő nagymértékben személyre szabható. A Gentoot használók az Arch Linux-szal is jól meglesznek.

Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage

Sorcerer/Lunar-Linux/Source Mage (SLS) mind forráskód alapú disztribúciók, amik eredtileg egy projektként indultak. Az SLS disztrók egyszerű script fájlokat használnak a csomagleírások készítéséhez, a fordítás beállításait pedig egy globális konfigurációs fájlban tárolják, ami nagyon hasonló az Arch Build System logikájához. Az SLS telepítő eszközei teljes függőségi vizsgálatot végeznek (opcionális lehetőségeket is támogatnak), és a csomagok követése, eltávolítása és frissítése is elvégezhető velük. Nincsenek bináris csomagok ezen disztribúciókhoz. Előnyük, hogy könnyen vissza lehet térni régebbi verziójú csomagok használatához.

A rendszer-installálás az alaprendszer telepítését jelenti terminál és ncurses menük használatával, majd ezután van lehetőség az alaprendszer újrafordítására. Az Arch-hoz hasonlóan nincs "standard" grafikus felület, és az alap telepítőben a Xorg sincs benne. Számos X server alternatíva rendelkezésre áll (X.Org 6.8 vagy 7, XFree86).

Az SLS története elég komplikált, valószínűleg a legjobb leírás a SourceMage wikin található.

Minimalista

A minimalista disttribúciók könnyen összehasonlíthatók az Arch-al, mert sok a hasonlóság köztük: mindegyiket technikai szempontból egyszerűnek tekintik.

LFS

Az LFS (vagy teljes nevén: Linux From Scratch) valójában csak egy dokumentáció. A könyv instrukciókat ad arra, hogy a felhasználó hogyan tud a semmiből, alapvető rendszercsomagok telepítése segítségével létrehozni egy működő GNU/Linux OS-t, majd frissíteni és beállítani azt. Az Arch alaprendszerként ugyanezen csomagokat nyújtja, plusz néhány extra eszközt, köztük a rendkívül hatékony pacman csomagkezelőt, mindet i686/x86_64-re lefordítva. Az LFS-nek nincsenek online tárolói, a forrásokat különböző helyekről kell megszerezni, majd 'make' segítségével lefordítani és telepteni. (Csomagkezelésre számos manuális megoldás létezik, melyeket az LFS dokumentum megjegyzései közt meg lehet találni.) A minimailsta Arch Linux rendszer mellett az Arch közösség csomagok ezreit tartja karban, melyeket a pacman csomagkezelő segítségével lehet telepíteni. Emellett ún. PKGBUILD szkriptek is elérhetők, amik az Arch Build System-mel használhatók ki. Az Arch tartlmazza a makepkg eszközt is, ami .pkg.tar.xz kiterjesztésű csomagok létrehozását és módosítását teszi lehetővé, amik utána pacman-nel egyszerűen telepíthetők. Judd Vinet és az LFS-hez hasonlóan építette fel rendszerét, majd C-ben megírta a pacman-t. Régebben poénból gyakran emlegették az Arch-ot úgy, mint egy "Linux, okos csomagkezelővel."

CRUX

Az Arch egy teljesen függtelenül fejlesztett rendszer, egy másik GNU/Linux disztribúció sem képezi alapját. Az Arch elkészítése előtt maga Judd Vinet is a Crux-ot használta, ami egy Per Lidén által fejlesztett minimalista disztró. Annak idején az Arch elkészítését a Crux inspirálta, teljesen a nulláról kezdték felépítését, majd C-ben megírták hozzá a pacman-t. A két rendszer hasonló alapelveket vall: mindkettő architektúra-optimalizált, minimalista és a K.I.S.S. elvét követi. Mindkettő előre portolt rendszert használ, *BSD stílusú init-tel, és a BSD-khez hasonlóan csak egy alaprendszert kínál, amire később építkezni lehet. Az Arch csomagkezelője a pacman, ami bináris csomagokat használ, és jól együttműködik az Arch Build System-mel. A Crux egy közösség által létrehozott csomagkezelőt, a 'prt-get'-et használja, ami kezeli a függőségeket, és a csomagokat forrásból telepíti (maga a Crux alaprendszer azonban i686 binárisként települ). Az Arch hivatalosan x86-64 és i686 architektúrákat támogatja, míg a Crux csak i686-ot.

Az Arch 'rolling-release' rendszer, és sok csomagot tartalmazó tárolókkal rendelkezik, ami kiegészít a felhasználók által fenntartott Arch User Repository. A Crux-nak mind a hivatalos, mind a közösségi tárolója szerényebb méretű.

Slackware

A Slackware és az Arch nagyon hasonlítanak abban, higy mindkettő egyszerűnek titulált disztribúció abban a tekintetben, hogy az eleganciára és minimalizmusra koncentrálnak. Slackware híres arról, hogy módosítás nélkül használ fel rendszerében minden programot, a kernelen kívül. Az Arch tipikusan csak akkor módosít, ha súlyos hibák merülnek fel, vagy anélkül nem lehet lefordítani a forrást. Mindkettő BSD-stílusú init-szkripteket használ. Az Arch fejlett csomagkezlő rendszere, a pacman, a Slackware eszközeivel ellentétben, automatikus függőség-kezelést és könnyebb rendszerfrissítést biztosít. A Slackware használói általában preferálják az ő manuális függőségkezelésük, ami nagyfokú befolyást tesz lehetővé. Az Arch rolling-release disztró. A Slackware ilyen szempontból konzervatívabb, hiszen adott időközöként adnak ki frissítéseket, előnyben részesítve így a stabilnak bizonyult csomagok kiadását. Ilyen szempontból az Arch naprakészebb. Az Arch hivatalos tárolói csomagok ezreit biztosítják, a Slackware tárolói valamivel szegényebbek. Az Arch esetében még ott van az Arch Build System és az AUR is, amelyek nagyszámú PKGBUILD-eket biztosítanak, főleg felhasználóknak köszönhetően. A Slackware esetében is van hasonló kezdeményezés, mely elérhető a slackbuilds.org oldalon, és egy olyan félhivatalos tároló, mely az Arch-féle PKGBUILD-ekhez nagyon hasonló Slackbuild-eket tárolja. A Slackware felhasználók valószínűleg könnyen megbarátkoznak az Arch-al is.

Grafikus

Gyakran "újonc" disztribúcióknak is hívják őket, hisz a legújabb generációt képviselik. Sok köztük a hasonlóság, az Arch-tól azonban számos dologban eltérnek. Az Arch akkor jobb választás, ha szeretnél a GNU/Linux rendszerekről sokmindent megtanulni azáltal, hogy egy minimális alapról kell a rendszeredet felépíteni, hiszen a grafikus disztrókhoz mérten csak nagyon kevés dolog települ alapból. A grafikus disztribúciók általában grafikus telepítővel rendelkeznek (pl. az Anaconda a Fedora esetében), és a rendszerbeállítások többségére is rendelkezésre áll valamilyen grafikus felületű program (pl. a YaST a SUSE esetében). A lényegesebb különségek a grafikus disztrók között a folytatásban kerülnek tárgyalásra.

Ubuntu

Az Ubuntu egy nagyon népszerű, Debian-alapú, a Canonical által üzletileg támogatott disztribúció, míg az Arch független. A két projektnek eltérő céljai és megcélzott felhasználói bázisa van. Az Arch-ot azoknak tervezték, akik inkább a csináld-magad megközelítés hívei, míg az Ubuntu egy automatikusan beállított rendszert ad, ami ezáltal inkább ajánlott az átéagos felhasználók többségének. Ha gyorsan egy működő rendszerre van szükséged, és nem szeretnél a rendszer állítgatásával foglalkozni, az Ubuntu inkáb neked való. Az Arch sokkal minimalistább, az alaprendszer telepítése után nagyrészt a felhasználóra hárul a feladat, hogy igényeinek megfelelően alakítsa rendszerét. A fejlesztőknek az Arch jobban megfelel, de sok jelenlegi Arch felhasználó kezdte Ubuntuval a Linux-szal való ismerkedést. Az Ubntunak 6 hónaponta jelenik meg új kiadása, míg az Arch rolling-release típusú. Az Arch esetében van lehetőség forrásból való telepítésre, portolásra az Arch Build System-nek köszönhetően, míg az Ubuntuban nincs. A közözzégeikben is van eltérés: az Arch közösség jóval kisebb, így nagy szükség van az aktív részvételre, ami nagy arányban igaz is. Ezzel szemben, az Ubuntu közösség relatíve nagy, így úgy is képes működni, ha a nem-aktív felhasználók aránya nagy.

Fedora

Fedora a Red Hat disztribúcióból vált ki, és napjainkig az egyik legnépszerűbb disztribúció. A Fedora-t gyyakran tekintik úgy mint egy naprakész teszt- és kiadó-rendszer, minthogy sok Fedora csomag és projekt végül átkerül a RHEL-be (Red Hat Enterprise Linux), ahonan pedig számos disztribúció átveszi. Az Arch-ot is nagyon naprakésznek tekintik, de rolling-release, és nem képezi teszt alapját egy más disztribúciónak sem. A Fedora hatalmas közösséggel, sok előre lefordított csomaggal és széleskörű támogatással büszkélkedhet. A Fedora csomagjai RPM-ek, és a csomagkezelője a YUM. Az Arch a pacman-t használja a tar kiterjesztésű csomagja kezelésére. A Fedora híres arról, hogy nem támogatja az mp3 formátumot bizonyos szabadalmi okok miatt. Az Arch ilyen szempontból engedékenyebb. A Fedora grafikus felületű és szöveges telepítést is lehetővé tesz. Az Arch-nak nincs grafikus telepítője, csak ncurses alapú, ami a felhasználótól több interakciót igényel. A Fedora-nak ütemezett kiadási folyamata van, míg az Arch rolling-release. Az Arch sokkal inkább az minimalista eleganciára, mint az automatizmusra koncentrál. A Fedora számos innováció elkezdője, így a közösségek körében elismert. Ilyen az SELinux integrációja, vagy a GCJ-vel fordított csomagok létrehozása, hogy megszűnjön a Sun (most már Oracle) JRE (Java Runtime Environment)-tól való függés. Emellett számos egyéb szabad szoftveres projektet támogat. A Fedora alapból sem a JFS-t sem a ReiserFS fájlrendszereket nem támogatja, míg az Arch igen.

Mandriva

A Mandriva Linux-ot (vagy korábbi nevén Mandrake Linux-ot) 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy olyan GNU/Linux disztribúció legyen, amit bárki könnyen használni tud. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch kisebb célt tűzött ki, így szöveg alapú telepítővel rendelkezik, és jobban hagyatkozik a felhasználó tudására, így elsősorban a közepes vagy nagyobb tudással rendelkező felhasználókat célozza meg.

openSUSE

Az openSUSE alapja az RPM csomagformátum és a méltán elismert, grafikus felületű csomagkezelője és konfigurációs eszköze, a YaST2. Az Arch nem biztosít ilyen eszközt, mivel az az Arch módszerrel ellentétes. Az OpenSUSE így inkább való kevésbé tapasztalt felhasználóknak, vagy azoknak, akik grafikus felületű eszközöket szeretnének, és jobban rászorulnak az automatikus konfigurációra.

PCLinuxOS

A PCLinuxOS egy olyan népszerű Mandriva alapú disztribúció, mely teljes grafikus felületet kinál. Kifejezetten felhasználóbarát disztróként fejlesztik és egyszerűnek mondják, de az ő esetükben mást jelent az egyszerűség, mint az Arch Linux-nál. Az Arch egy egyszerű alaprendszer, amit az alapoktól személyre lehet szabni, így a nagyobb tudású felhasználóknak van szánva. A PCLOS az apt csomagkezelőt használja az RPM-ek kezelésére. Az Arch a saját, függetlenül fejlesztett csomagkezelője a pacman, ami .pkg.tar.xz csomagokkal dolgozik. A PCLOS sokmindenhez nyújt grafikus felületet: hardverek beállítása, a Synaptic csomagkezelőt az apt frontendjeként, és gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség shell parancsok kiadására. Az Arch parancssoros megközelítést használ, így közvetlenebb rendszerkezeléssel dolgozik. A PCLOS 256MB RAM-ot ajánl minimum rendszerkövetelményként. Az Arch ennél jóval kevesebb rendszermemóriával rendelkező PC-ken is elfut, egy i686-os telepítés esetén mindössze 64MB-ot igényel, gyorsab gépeken pedig gond nélkül fut.

A *BSD-k

A *BSD-k mind a UC Berkeley egyetemen kifejlesztett operációs rendszer leszármazottai. A projekt célja olyan UNIX operációs rendszer készítése volt, ami szabadon terjeszthető és ingyenes. Ezek nem GNU/Linux disztribúciók, inkább UNIX-szerű operációs renszereknek lehet őket hívni. Tehát bár az Arch és a *BSD-k is nagyon hasonló elveken működnek ('ports'-rendszer, hasonló init-környezet), mégis forráskód szempontjából semmi közük egymáshoz. A *BSD-k az eredeti AT&T UNIX-kódon alapulnak, így igazi UNIX örökségnek számítanak. Ha részletesebb információt szertnél kapni a *BSD-kről, akkor látogasd meg saját weboldalaikat.

FreeBSD

Az Arch és a FreeBSD is lehetővé teszi a programok mind bináris csomagként való telepítését, mind forrásból való telepítését ('ports' stílusú rendszereiknek köszönhetően). Mindkettő nagyon hasonló 'init' rendszert használ. A többi *BSD-hez hasonlóan a FreeBSD-t is alapvetően úgy fejlesztik, hogy egységes egészként működjön, minden programot a FreeBSD-re portolnak, meggyőzödve helyes működésükről. Ezzel szemben a GNU/Linux disztribúciók, mint az Arch, különböző forrásokból származó egységek fúziójaként jönnek létre. Az Arch és a FreeBSD is a /etc/rc.conf fájlt használja globális konfigurációs fájlként. A FreeBSD licensze inkább a kód íróját védi, míg a GPL inkább magát a forráskódot. Az Arch GPL licensz alatt áll. A FreeBSD-ben is, az Arch-hoz hasonlóan, a felhasználónak kell számos dologban döntés hoznia. Ilyen szempontból talán a legérdemesebb összehasonlítani, mert fej-fej mellett haladnak, ami a csomagok frissességét és a közösség aktívságát és mértetét illeti. A két rendszer sok hasonlóságot mutat, így a FreeBSD-t használók könnyen elboldolgulnak az Arch rendszerrel is.

NetBSD

A NetBSD egy ingyenes, biztonságos és könnyen portolható UNIX-szerű, nyílt forráskodú operációs rendszer. Több, mint 50 platformra elérhető, a 64-bites Opteron gépektől kezdve a személyi számítógépeken át a hordozható eszközökig. Az átláthatósága és fejlettsége kiváló eszközzé teszi mind az ipari mind a kutatási felhasználásokhoz. A teljes forrákódja elérhető bárki számára. Sok program gyorsan és könnyen elérhető a pkgsrc segítségével, ami a NetBSD csomaggyűjteménye (NetBSD Packages Collection). Az Arch ugyan nem érhető el annyi fajta eszközre, azonban i686 archiketúrára több programot kínál. Emellett a pkgsrc-ben a elsődleges telepítési forma a forrás letöltése és lefordítása, míg az Arch bináris csomagokat kínál. Sok hasonlóságot mutatnak egymással, például mindkettőben a /etc/rc.conf fájl az elsődleges konfigurációs fájl, mindkettő manuális beállítást igényel, minmalisták, ports-stílusú rendszert és bináris csoamgokat is kínálnak, és mindkettőnek aktív közössége van. Az Arch és a NetBSD is ugyanazzal az init rendszerrel működik.

OpenBSD

Az OpenBSD projekt egy ingyenes, multi-platform, 4.4BSD alapú, UNIX-szerű operációs rendszert készít. A legfontosabb céljaik az átportolás, sztandardizálás, kódhelyesség, biztonság és integrált kriptográfia. Ezzel szemben az Arch sokkal inkább az egyszerűségre, eleganciára, minimalizmusra és naprakészségre koncentrál. Au OpenBSD támogatja számos SVR4-ről (Solaris), FreeBSD-ről, GNU/Linux-ról, BSD/OS-ről, SunOS-ről és HP-UX-ről származó program bináris emulációját. Az OpenBSD-t gyakran "a legbiztonságosabb operációs rendszerként" emlegetik.

Az Arch-hoz hasolóan az OpenBSD is egy kicsi, elegáns alap telepítését kínálja egy olyan csomagkezelő rendszerrel, mellyel könnyen telepíthető és kezelhető, az alaprendszerbe nem integrált csomagrendszert kapunk. Az Arch-hoz hasonló GNU/Linux rendszerekkel szemben, de a többi BSD rendszerhez hasonlóan, az OpenBSD kernelje és legalapvetőbb programjai (mint az ls, cp, cat és ps) együtt kerülnek fejlesztésre.

Egyéb

Ezeket az operációs renszereket nem igazán lehet a többi kategóriába besorolni.

Debian GNU/Linux

A Debian egy sokkal nagyobb projekt, sokkal nagyobb közösséggel. Különböző ágai vannak: "stabil" (stable), "tesztelés alatt" (testing), "nem-stabil" (unstable); így több, mint 20000 csomag érhető el. Mivel az Arch nem különíti el így a csomagjait ("-dev","-common"), így tárolói sokkal kisebbnek tűnhetnek. A Debian sokkal inkább koncentrál a szabad szoftverek használatára, míg az Arch engedékenyebben kezeli a GNU által "nem-szabad" szoftverként definiált programokat. A Debiannak sokkal inkább célja a stabilitás és a szigorú tesztelés. Az Arch inkább az egyszerűség és minimalizmus filozófiájára koncentrál, és így sokkal naprakészebb szoftvereket kínál. Az Arch csomagjai frisebbek a Debian Testing és Stable ágánál, körülbelül az Unstable ággal egyezik meg naprakészségük. A Debian és az Arch is elismert csomagkezelő rendszert használ. Az Arch "rolling-release", míg a Debian "lefagyasztott" csomagokkal dolgozik. A Debian számos architektúrára elérhető: alpha, arm, hppa, i386, x86_64, ia64, m68k, mips, mipsel, powerpc, s390, és sparc; míg az Arch csak i686 és x86-64-re. Az Arch jobban támogatja a külső forrásokból fordított csomagok telepítését, a "ports" stílusú renszerének köszönhetően. A Debian ilyen rendszerrel nem rendelkezik, sokkal inkább támaszkodik a saját, hatalmas mérteű, bináris tárolóira. Az Arch telepítő csak egy alaprendszert kínál, aminek telepítése végig átláthatóan történik. A Debian ennél jóval automatikusabb telepítést végez, de számos alternatív megoldással is rendelkezik. A Debian init rendszere a SysVinit, míg az Arch az egyszerűbb *BSD-stílusút használja. Az Arch a lehető legkevesebb módosítást viszi a porgramokba, hogy ne hozzanak létre olyan csomagokat, amik forrását az eredeti fejlesztők már nem tudják átlátni.

Frugalware

Az Arch szöveges alapú, parancssoros megközelítést használ. A Frugalware átvette az Arch csomagkezelőjét, a pacman-t, de bzip tömörítésű tar csomagokat használ. Az Arch xz tömörített (lzma) tar fájlokat használ a telepítés egyszerűsége érdekében. A Frugalware alapból nem támogatja a JFS fájlrendszert. A Frugalware már nem a Slackware-n alapuló disztribúció, mostanra önállóvá vált, és alapvetően i686 architektúrára készül. Az Arch alapvetően más megközelítést használ, hisz csak egy alaprendszer települ, és a pacman segítségével az kerül bővítésre a felhasználó igényeinek és döntéseinek megfelelően. A Frugalware telepítője DVD méretű, már előre kiválasztott grafikus környezettel (DE - Desktop Environment) és programokkal. A Frugalware-nek ütemezett kiadásai vannak. Ismét csak az mondható el, hogy az Arch sokkal inkább koncentrál az egyszerűségre, minimalizmusra, kódhelyességre és naprakész csomagokra, ahogy ezt a rolling-release megköveteli.

Külső linkek