Arch Linux (Magyar)
Az Arch Linux egy függetlenül fejlesztett, x86-64 architektúrára épülő, általános célú GNU/Linux disztribúció, amely arra törekszik, hogy a legtöbb szoftverből a legfrissebb stabil verziókat biztosítsa gördülő kiadási modell követésével.
Az alapértelmezett telepítés egy minimális alap-operációsrendszer, amit a felhasználó saját maga állít be úgy, hogy csak a felhasználó által szükségesnek ítélt összetevőket adja hozzá.
Alapelvek
Egyszerűség
Az Arch Linux az egyszerűséget úgy határozza meg, mint felesleges kiegészítések nélküli vagy felesleges módosítások nélküli. A szoftvereket úgy szállítja, ahogyan azokat az eredeti fejlesztők — upstream — kiadták, minimális disztribúció-specifikus downstream változtatásokkal. Az upstream által el nem fogadott szoftverfoltozásokat kerüli, és az Arch downstream foltozásai szinte teljes egészében "visszavitt hibajavításokból" (backported bug fixes) állnak, amelyeket a projekt következő kiadása elavulttá tesz. (Fordítói megjegyzés: A "backported bug fix" egy olyan hibajavítás, amelyet eredetileg a szoftver újabb verziójához készítettek, de visszaviszik -backportolják- egy régebbi szoftververzióba is).
Hasonló módon, az Arch az upstream által biztosított beállításfájlokat olyan változtatásokkal szállítja, amelyek a disztribúció-specifikus problémákra korlátozódnak, mint például a rendszerfájl elérési útvonalainak módosítása. Nem ad hozzá automatizálási funkciókat, mint például egy szolgáltatás engedélyezése pusztán azért, mert a szoftvercsomag telepítve lett. A szoftvercsomagokat kizárólag akkor osztják fel, amikor meggyőző előnyök állnak fenn, például a adathordozó területének megtakarítása különösen rossz pazarlási esetekben.
Az Arch Linux hivatalos szoftvercsomagjai nem biztosítanak operációs rendszerre kiterjedő GUI (grafikus felhasználói felülettel rendelkező) beállító segédszoftvereket (azaz nincsen sem GUI telepítővarázsló, sem GUI operációs rendszert beállító szoftver, és az Arch disztribúcióként nem támogatja a GUI szoftvereket az operációs rendszer beállításához), ösztönözve a felhasználókat, hogy az operációs rendszer beállításainak a nagy részét egy parancssori shell környezetből és egy szövegszerkesztőből végezzék el.
Modernitás
Az Arch Linux arra törekszik, hogy fenntartsa a szoftvereinek legújabb stabil kiadású verzióit, amennyiben ez észszerűen megvalósítható anélkül, hogy rendszerszintű szoftvercsomagtörések lépnének fel. Az Arch egy gördülő kiadási rendszeren alapul, amely lehetővé teszi az egyszeri telepítést folyamatos frissítésekkel.
Az Arch Linux magába foglalja a legújabb elérhető kerneleket, valamint a GNU/Linux felhasználók számára elérhető funkciókat, többek között:
- A systemd init rendszert.
- A modern fájlrendszereket.
- Az LVM2 keretrendszert.
- A szoftveres RAID technológiát.
- Az felhasználói térben működő udev rendszert.
- Az initcpio keretrendszert (amely az mkinitcpio szkriptet használja).
Amennyiben léteznek modern, jövőbiztos és jobb lehetőségek, akkor az Arch Linux nem tartja fenn a régi dolgokat.
Gyakorlatias gondolkodásmód
Az Arch egy gyakorlatias gondolkodásmódot képviselő (pragmatikus) disztribúció, nem pedig ideologikus. Az itt szereplő alapelvek csupán hasznos iránymutatások. Végső soron a tervezési döntések eseti alapon, fejlesztői konszenzussal születnek. A bizonyítékokon alapuló műszaki elemzés és vita a fontos, nem a politika vagy a népszerű vélemény.
A különböző Arch Linux szoftvercsomag-tárolókban lévő nagyszámú szoftvercsomag és szoftvercsomagot létrehozó build szkript kínál szabad és nyílt forráskódú szoftvereket azok számára, akik ezt részesítik előnyben, valamint szabadalmaztatott szoftvercsomagokat is kínál azok számára, akik a funkcionalitást előbbre helyezik az ideológiánál.
Felhasználóközpontúság
Míg sok GNU/Linux disztribúció arra törekszik, hogy felhasználóbarátabb legyen, az Arch Linux mindig is felhasználó-központú volt, és az is marad:
- A disztribúció célja, hogy kielégítse azon felhasználók igényeit, akik hozzájárulnak a fejlesztéséhez, ahelyett, hogy megpróbálna a lehető legtöbb felhasználó számára vonzó lenni.
- A képzett GNU/Linux felhasználókat célozza meg, vagy bárkit, aki a "csináld magad" hozzáállást követi, hajlandó elolvasni a dokumentációt és hajlandó megoldani a saját maga problémáit.
Minden felhasználót arra bátorítunk, hogy vegyen részt és járuljon hozzá a disztribúció fejlesztéséhez. A hibák bejelentése és javításukban való segítségnyújtás nagyra értékelt, és a szoftvercsomagokat vagy a központi projekteket javító javításokat szívesen fogadjuk: Az Arch fejlesztői önkéntesek, és az aktív hozzájárulók gyakran válnak a csapat tagjaivá. Az Arch felhasználók szabadon hozzájárulhatnak szoftvercsomagokkal az Arch User Repository szoftvercsomag-tárolóhoz, fejleszthetik az ArchWiki dokumentációját, technikai segítséget nyújthatnak másoknak, vagy egyszerűen csak véleményt cserélhetnek a fórumon, levelezőlistákon vagy IRC csatornákon. Az Arch Linux világszerte sokak számára a választott operációs rendszer, és számos nemzetközi közösség létezik, amelyek segítséget nyújtanak, és sokféle nyelven biztosítanak dokumentációt.
Sokoldalúság
Az Arch Linux egy általános célú disztribúció. A telepítéskor csak parancssori környezetet áll rendelkezésre. Ahelyett, hogy el kellene távolítani a felesleges és nem kívánt szoftvercsomagokat, a felhasználó lehetőséget kap, hogy egyéni operációs rendszert építsen fel a hivatalos szoftvercsomag-tárolókban elérhető több ezer, kiváló minőségű szoftvercsomag közül választva, amelyek mind az x86-64 architektúra számára vannak elkészítve.
Az Arch gördülő kiadású modellként működik, amelyet a pacman nevű könnyű, egyszerű és gyors szoftvercsomag-kezelő támogat, lehetővé téve a teljes operációs rendszer folyamatos frissítését egyetlen parancs kiadásával. Az Arch emellett biztosítja az Arch build rendszert, amely egy ports-szerű rendszer, megkönnyítve a szoftvercsomagok forráskódból történő összeállítását és telepítését, amit szintén szinkronizálni lehet egyetlen parancs kiadásával. Ezenfelül az Arch User Repository (AUR - Arch felhasználók által karbantartott szoftvercsomag-tároló) több ezer, a közösség által hozzájárult PKGBUILD szkriptet tartalmaz, amelyekkel a makepkg alkalmazás segítségével lefordíthatóak és telepíthetőek a szoftvercsomagok a forráskódjaikból. A felhasználók saját egyéni szoftvercsomag-tárolókat is létrehozhatnak és azokat könnyedén karbantartják.
Történet
Az Arch közösség fejlődése és éretté válása révén az egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású Linux-disztribúcióvá nőtte ki magát, amit az évek során kapott figyelem és értékelés is tanúsít.
Eltekintve néhány kivételes esettől, az Arch fejlesztők továbbra is fizetés nélküli, részmunkaidős önkéntesek, és nincs kilátás az Arch Linux kereskedelmi hasznosítására, így az minden értelemben ingyenes marad. Akik kíváncsiak az Arch fejlesztési történetének a részleteire, azok átböngészhetik az Arch bejegyzést az Internet Archive Wayback Machine-ben, valamint az Arch Linux hírek archívumát is megnézhetik.
Korai évek
Judd Vinet — kanadai programozó és alkalmi gitáros — 2001 elején kezdte fejleszteni az Arch Linux operációs rendszert. Első hivatalos kiadása, az Arch Linux 0.1, 2002. március 11-én jelent meg. Vinetet a Slackware, BSD, PLD Linux és CRUX elegáns egyszerűsége inspirálta, azonban csalódott volt abban, hogy ezek az akkori operációs rendszerek nem rendelkeztek szoftvercsomag-kezelővel, ezért saját disztribúciót épített hasonló elvek mentén. Emellett, írt egy pacman nevű szoftvercsomag-kezelő szoftvert is, a szoftvercsomag-függőségek feloldásának, szoftvercsomagok telepítésének, eltávolításának és frissítésének automatikus kezelésére.
Középső évek
Az Arch korai közössége folyamatosan növekedett, amit a fórumbejegyzések, felhasználók és hibajelentések számát ábrázoló diagram is alátámaszt. Emellett már a kezdetektől fogva nyitott, barátságos és segítőkész közösségként volt ismert.
ArchWiki megszületése
Az ArchWiki először 2005. július 8-án a MediaWiki motoron került beüzemelésre.
Aaron Griffin korszakának hajnala
2007 végén Judd Vinet visszavonult az Arch fejlesztőjeként való aktív részvételtől, és zökkenőmentesen átadta az irányítást az amerikai programozónak, Aaron Griffin-nek, aki Phrakture néven is ismert.
A Hivatalos Arch Linux Logóverseny ugyanebben az időben zajlott. A beküldött munkák itt érhetőek el.
Arch telepítőszkriptek
A 2012. július 15-én kiadott telepítési lemez megszüntette a menüvezérelt Arch Installation Framework (AIF) használatát, helyette az Arch Install Scripts (arch-install-scripts) lett az új megoldás.
A systemd korszak
2012 és 2013 között a hagyományos UNIX System V init rendszert felváltotta a systemd. [1][2][3][4]
Az i686 támogatás megszüntetése
2017. január 25-én be lett jelentve, hogy az i686 architektúra támogatása fokozatosan megszűnik mivel az egyre kevésbé volt népszerű a fejlesztők és a közösség körében. 2017. november végére el lett távolítva minden i686 szoftvercsomag a tükörszerverekről.
Projektvezetői szerep és a választás felülvizsgálata
2020 elején az Arch Linux csapat közös munkával új eljárást dolgozott ki a jövőbeli vezetők kiválasztására, amelyet a DeveloperWiki:Project Leader dokumentumban rögzítettek.
Mivel Aaron Griffin úgy döntött, hogy visszalép a szerepétől, szavazást tartottak az utódjának megválasztására, és 2020. február 24-én közzétették az eredményeket, amellyel hivatalossá vált Polyák Levente megválasztása.
GitLab korszak
2023. májusában az Arch Linux áthelyezte szoftvercsomag-kezelő infrastruktúráját egy saját üzemeltetésű GitLab platformra. Az belső változások és újítások mellett ez azzal is járt, hogy a testing szoftvercsomag-tároló kettévált core-testing és extra-testing részekre, a staging szoftvercsomag-tároló core-staging és extra-staging részekre, végül pedig a community összeolvadt az extra szoftvercsomag-tárolóval.
Néhány hónappal később, 2023 novemberében a régi Flyspray hibakövető rendszert bugs.archlinux.org átköltöztették a gitlab.archlinux.org hibakövető rendszerbe, és annak együttműködési funkciói (hibajegyek és merge kérelmezések) nyilvánosan megnyíltak a nyilvánosság számára. Archiválási okokból megmaradt a régi hibakövető rendszer statikus másolata, így a hivatkozások (például a véletlenszerűen kiválasztott FS#56716) továbbra is érvényesek.