Arch Linux (Magyar)

Az Arch Linux egy önállóan fejlesztett, x86-64 architektúrára épülő, általános célú GNU/Linux disztribúció, amely arra törekszik, hogy a legtöbb szoftverből a legfrissebb stabil verziókat biztosítsa gördülő kiadási modell követésével. Az alapértelmezett telepítés egy minimális alap operációs rendszer, amit a felhasználó saját maga állít be úgy, hogy csak a felhasználó által szükségesnek ítélt összetevőket adja hozzá.

Alapelvek

Egyszerűség

Az Arch Linux az egyszerűséget úgy határozza meg, mint felesleges kiegészítések vagy módosítások nélküli működést. A szoftvereket az eredeti fejlesztők által kiadott formában szállítja (azaz upstream forrásból), minimális disztribúcióspecifikus (downstream) módosításokkal: Az upstream által el nem fogadott javítások kerülve vannak, és az Arch downstream javításai szinte kizárólag visszafordított hibajavításokból állnak, amelyek a projekt következő kiadásával elavulnak.

Modernitás

Az Arch Linux arra törekszik, hogy a szoftvereiből a legfrissebb stabil kiadásokat tartsa fenn, amennyiben ez észszerűen megvalósítható anélkül, hogy rendszerszintű szoftvercsomagtörések lépnének fel. Az Arch gördülő kiadási rendszerre épül, amely lehetővé teszi az egyszeri telepítést folyamatos frissítésekkel.

Az Arch számos újabb funkciót tartalmaz, amelyek a GNU/Linux felhasználók számára érhetőek el, beleértve a systemd inicializáló rendszert, a modern fájlrendszereket, az LVM2 lemezkezelő rendszert, a szoftveres RAID tárolási technológiát, az udev támogatást és az initcpio szoftvert (az mkinitcpio szoftverrel együtt), valamint a legfrissebb elérhető kernelt.

Pragmatizmus (gyakorlatias gondolkodás)

Az Arch egy gyakorlatias disztribúció, nem pedig ideológiai alapú. Az itt megfogalmazott alapelvek csupán irányelvek. A végső tervezési döntések eseti alapon, a fejlesztők konszenzusával születnek. A bizonyítékokon alapuló technikai elemzés és vita számít, nem a politika vagy a népszerű vélemény.

Az Arch Linux különféle szoftvercsomag-tárolóiban található nagyszámú szoftvercsomag és build szkript ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket kínál azok számára, akik ezt részesítik előnyben, valamint szabadalmazott szoftvercsomagokat is kínál azoknak, akik a funkcionalitást előbbre helyezik az ideológiánál.

Felhasználó központúság

Míg sok GNU/Linux disztribúció arra törekszik, hogy felhasználóbarátabb legyen, az Arch Linux mindig is felhasználó-központú volt, és az is marad. A disztribúció célja, hogy azokat a személyeket szolgálja ki, akik hozzájárulnak a fejlesztéséhez, nem az a cél, hogy minél több felhasználóhoz szóljon. Elsősorban a tapasztalt GNU/Linux felhasználókra irányul, illetve azokra, akik csináld magad hozzáállással rendelkeznek, hajlandók elolvasni a dokumentációt, és saját maguk megoldani a felmerülő problémákat.

Minden felhasználót bátorítunk arra, hogy vegyen részt és járuljon hozzá a disztribúció fejlesztéséhez valamilyen módon. A hibák bejelentése és javításukban való segítségnyújtás nagyra értékelt, és a szoftvercsomagokat vagy a központi projekteket javító javításokat szívesen fogadjuk: Az Arch fejlesztői önkéntesek, és az aktív közreműködők gyakran a csapat tagjaivá válnak. Az Arch felhasználók szabadon hozzájárulhatnak szoftvercsomagokkal az Arch User Repository szoftvercsomag-tárolóhoz, javíthatják az ArchWiki dokumentációját, technikai segítséget nyújthatnak másoknak, vagy egyszerűen csak véleményt cserélhetnek a fórumokon, levelezőlistákon vagy IRC csatornákon. Az Arch Linux világszerte sokak számára a választott operációs rendszer, és számos nemzetközi közösség létezik, amelyek segítséget nyújtanak, és sokféle nyelven biztosítanak dokumentációt.

Sokoldalúság

Az Arch Linux egy általános célú disztribúció. A telepítés után csak egy parancssoros környezet áll rendelkezésre. Ahelyett, hogy a felesleges és nem kívánt szoftvercsomagokat kellene eltávolítani, a felhasználó lehetőséget kap arra, hogy egyéni operációs rendszert építsen fel a hivatalos szoftvercsomag-tárolókban elérhető több ezer, kiváló minőségű szoftvercsomag közül választva, amelyek mind az x86-64 architektúra számára vannak elkészítve.

Az Arch gördülő kiadású modellként működik, amelyet a pacman nevű könnyű, egyszerű és gyors szoftvercsomag-kezelő támogat, lehetővé téve a teljes operációs rendszer folyamatos frissítését egyetlen parancs kiadásának segítségével. Az Arch emellett biztosítja az Arch build rendszert, amely egy ports-szerű rendszer, megkönnyítve a szoftvercsomagok forráskódból történő összeállítását és telepítését, amit szintén szinkronizálni lehet egy parancs kiadásának a segítségével. Ezenfelül az Arch User Repository (AUR - Arch felhasználók által karbantartott szoftvercsomag-tároló) több ezer, a közösség által hozzájárult PKGBUILD szkriptet tartalmaz, amelyekkel a makepkg alkalmazás segítségével lefordíthatóak és telepíthetőek a szoftvercsomagok a forráskódjaikból. A felhasználók saját egyéni szoftvercsomag-tárolókat is létrehozhatnak és azokat könnyedén karbantartják.

Történet

Az Arch közösség fejlődése és éretté válása révén az egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású Linux-disztribúcióvá nőtte ki magát, amit az évek során kapott figyelem és értékelés is tanúsít.

Eltekintve néhány kivételes esettől, az Arch fejlesztők továbbra is fizetés nélküli, részmunkaidős önkéntesek, és nincs kilátás az Arch Linux kereskedelmi hasznosítására, így az minden értelemben ingyenes marad. Akik kíváncsiak az Arch fejlesztési történetének a részleteire, azok átböngészhetik az Arch bejegyzést az Internet Archive Wayback Machine-ben, valamint az Arch Linux hírek archívumát is megnézhetik.

Korai évek

Judd Vinet, egy kanadai programozó és alkalmi gitáros, 2001 elején kezdte fejleszteni az Arch Linux operációs rendszert. Első hivatalos kiadása, az Arch Linux 0.1, 2002. március 11-én jelent meg. Vinetet a Slackware, BSD, PLD Linux és CRUX elegáns egyszerűsége inspirálta, azonban csalódott volt abban, hogy ezek az akkori operációs rendszerek nem rendelkeztek szoftvercsomag-kezelővel, ezért saját disztribúciót épített hasonló elvek mentén. Emellett megírta a pacman nevű szoftvercsomag-kezelő szoftvert is, amely automatikusan kezeli a szoftvercsomag-függőségeket, a szoftvertelepítéseket, az szoftvereltávolításokat és a szoftverfrissítéseket is.

Középső évek

Az Arch korai közössége folyamatosan növekedett, amit a fórumbejegyzések, felhasználók és hibajelentések számát ábrázoló diagram is alátámaszt. Emellett már a kezdetektől fogva nyitott, barátságos és segítőkész közösségként volt ismert.

ArchWiki megszületése

2005. július 8-án az ArchWiki először a MediaWiki motoron került beüzemelésre.

A. Griffin korszakának hajnala

2007 végén Judd Vinet visszavonult az Arch fejlesztésében való aktív részvételtől, és zökkenőmentesen átadta a vezetést az amerikai programozónak, Aaron Griffinnek, más néven a Phrakture felhasználónak.

Arch telepítőszkriptek

A 2012. július 15-én kiadott telepítési lemez megszüntette a menüvezérelt Arch Installation Framework (AIF) használatát, helyette az Arch Install Scripts (arch-install-scripts) lett az új megoldás.

A systemd korszak

Between 2012 and 2013 the traditional System V init system was replaced by systemd.[1][2][3][4]

2012 és 2013 között a hagyományos System V init rendszert felváltotta a systemd init rendszer. [5][6][7][8]

Az i686 támogatás megszüntetése

2017. január 25-én be lett jelentve, hogy az i686 architektúra támogatása fokozatosan megszűnik, mivel az egyre kevésbé volt népszerű a fejlesztők és a közösség körében. 2017. november végére az összes i686 szoftvercsomagot eltávolították a tükörszerverekről.

Projektvezetői szerep és a választás felülvizsgálata

2020 elején az Arch Linux csapat közös munkával új eljárást dolgozott ki a jövőbeli vezetők kiválasztására, amelyet a DeveloperWiki:Project Leader dokumentumban rögzítettek.

Mivel Aaron Griffin úgy döntött, hogy visszalép a szerepétől, szavazást tartottak az utódjának megválasztására, és 2020. február 24-én közzétették az eredményeket, amellyel hivatalossá vált Polyák Levente megválasztása.

GitLab korszak

2023. májusában az Arch Linux áthelyezte szoftvercsomag-kezelő infrastruktúráját a GitLab platformra. Az átalakítás nemcsak belső változtatásokat és újításokat hozott, hanem a testing nevű szoftvercsomag-tárolónak a kettébontását is eredményezte core-testing nevűre és extra-testing nevűre. A staging szoftvercsomag-tároló pedig core-staging nevűre és extra-staging nevűre vált szét. Végül pedig a community szoftvercsomag-tároló összeolvadt az extra nevűvel. További részletek a [GitLab blogon] olvashatóak.

Néhány hónappal később, 2023 novemberében a régi hibakövető rendszer (Flyspray) átkerült a GitLab platformra, és annak együttműködési funkciói (hibajegyek és merge kérelmezések) megnyíltak a nyilvánosság számára. Archiválási célból a régi hibakövető rendszer egy statikus másolata is elérhető maradt, így például az olyan linkek, mint a véletlenszerűen kiválasztott FS#56716, továbbra is érvényesek.