Jump to content

Installation guide (Magyar)

From ArchWiki

Ez a dokumentum útmutató az Arch Linux telepítése számára egy hivatalos telepítőképfájlból készült telepítőmédiáról indított élő operációs rendszer használatával. A telepítőmédián akadálymentesítési funkciók találhatóak, amelyeket az Arch Linux telepítése akadálymentesítési beállításokkal oldalon ismertetünk. Alternatív telepítési módokért tekintse meg a Category:Installation process leírást.

Telepítés előtt ajánlott elolvasni a GYIK oldalt. A dokumentumban használt konvenciókat megtekintheti a Help:Reading oldalon. A kódpéldák tartalmazhatnak helyőrzőket (dőlt betűvel formázva), amelyeket manuálisan kell lecserélni.

Ez az útmutató tömören van megírva, és azt javasoljuk, hogy kövesse az utasításokat a szakaszonkénti sorrendben. Részletesebb utasításokért tekintse meg a megfelelő ArchWiki cikkeket vagy a különböző programok man súgóoldalait tekintse meg, amelyekre ez az útmutató hivatkozik. Interaktív segítségért elérhető az IRC csatorna és a fórum is.

Az Arch Linux operációs rendszernek bármilyen x86_64 architektúrával kompatibilis számítógépen futnia kell, legalább 512 MiB RAM memóriával, habár az élő operációs rendszernek több memóriára van szüksége amikor azt elindítjuk a telepítés érdekében.[1] Egy alaptelepítés kevesebb, mint 2 GiB területet igényel az adathordozón. Mivel a telepítési folyamatnak egy távoli szoftvercsomag-tárolóból kell letöltenie a szoftvercsomagokat, ezért ez az útmutató feltételezi, hogy Ön rendelkezik működő internetkapcsolattal.

Telepítés megkezdése előtt

Töltsön le egy telepítőképfájlt

Látogassa meg a Download oldalt, és a bootolási módtól függően töltse le az ISO képfájlt vagy egy netboot képfájlt, valamint töltse le a hozzátartozó PGP aláírásfájlt is.

Ellenőrizze az aláírást

A letöltött telepítőképfájl használata előtt ajánlott ellenőrizni a telepítőképfájl digitális aláírásának hitelességét, különösen amikor a letöltés HTTP tükörszerverről történik, ahol általában a letöltések könnyebben lehallgathatóak, manipulálhatóak, ezzel rosszindulatú képfájlokat terjesztve.

Az ellenőrzést Ön úgy végezheti el egy olyan operációs rendszeren ahol a GnuPG szoftver telepítve van, hogy letölti az ISO PGP aláírást (a Download weboldalon a Checksums and signatures alatt) a letöltött ISO telepítőképfájl könyvtárába, és ellenőrzi a telepítőképfájlt a következő parancs futtatásával: 

$ gpg --keyserver-options auto-key-retrieve --verify archlinux-verzió-x86_64.iso.sig

Alternatívaként, egy már feltelepített Arch Linux operációs rendszeren futtathatja a következő parancsot: 

$ pacman-key -v archlinux-verzió-x86_64.iso.sig
Note
  • Maga az aláírás manipulálható, amennyiben azt egy tüköroldalról töltjük le, ahelyett, hogy a fentiek szerint az archlinux.org weboldalról töltenénk le. Ebben az esetben győződjünk meg arról, hogy az aláírás dekódolásához használt nyilvános kulcs egy másik, megbízható kulccsal van aláírva. A gpg parancs a nyilvános kulcs ujjlenyomatát adja ki.
  • Az aláírás-hitelesség ellenőrzésének egy másik módszere annak a biztosítása, hogy a nyilvános kulcs ujjlenyomata megegyezzen az ISO-képfájlt aláíró Arch Linux fejlesztő kulcsujjlenyomatával. A kulcsok hitelesítésére szolgáló nyilvános kulcsú folyamattal kapcsolatos további információkért tekintse meg a Wikipedia:Nyilvános kulcsú titkosítás című részt.

Készítse elő a telepítő adathordozót

Az ISO telepítőképfájl USB flash adathordozón, optikai lemezen vagy PXE lehetőséggel ellátott hálózaton keresztül is elérhetővé tehető a célszámítógép számára: Kövesse a megfelelő cikket annak érdekében, hogy előkészítse a telepítő adathordozót az ISO képfájlból.

A netboot típusú operációsrendszer-képfájl esetén kövesse a Netboot (Magyar)#Bootolás USB flash adathordozóról útmutatót annak érdekében, hogy előkészítsen egy USB flash adathordozót a(z) UEFI bootolás számára.

Indítsa el a live telepítőkörnyezetet

Note Az Arch Linux telepítőkészletei nem támogatják a Secure Boot funkciót. A telepítő adathordozó bootolásakor Önnek le kell tiltania a Secure Boot funkciót a számítógépen. Szükség esetén a Secure Boot a telepítés befejezése után visszaállítható.
  1. A számítógépen irányítsa rá az aktuális boot adathordozót arra az adathordozóra amelyiken az Arch Linux telepítője található. Ez jellemzően egy billentyűgomb lenyomásával érhető el a POST fázisa alatt, a kezdőképernyőn jelzett módon. Részletekért tekintse meg az számítógép alaplapjának a kézikönyvét.
  2. Amikor megjelenik a telepítő adathordozó bootloader menüje,
    • Amennyiben Ön ISO képfájlt használt, akkor válassza az Arch Linux install medium lehetőséget, és nyomja meg az Enter billentyűgombot a telepítési környezetbe való belépéshez.
    • Amennyiben Ön a Netboot képfájlt használta, akkor válasszon egy földrajzilag közeli tükörszervert a Mirror menüből, majd válassza a Boot Arch Linux lehetőséget, és nyomja meg az Enter billentyűgombot.
      Tip
      • Az ISO a systemd-boot parancsot használja az UEFI, a syslinux parancsot pedig a BIOS indításához. Az e vagy a Tab billentyűgomb segítségével adhatja meg a bootolási paramétereket. A Netboot rendszerkép az iPXE-t használja, és a rendszerindítási paraméterek a Boot options menüben adhatóak meg. A listát megtekintheti a README.bootparams fájlban.
      • A manuális úton meghatározott boot paraméter egyik gyakori példája a betűméret. A HiDPI képernyőkön – amennyiben az operációs rendszer még nem ismeri fel őket automatikusan – a jobb olvashatóság érdekében segíthet az fbcon=font:TER16x32 használata. Részletes magyarázatért tekintse meg a HiDPI#Linux konzol (tty) leírást.
  4. Ön root felhasználóként fog bejelentkezni az első virtuális konzolra, és egy Zsh shell prompt jelenik meg.

Egy másik konzolablakra történő átváltás érdekében — például azért, hogy a Lynx böngésző telepítését követően ez az útmutató is megjeleníthető legyen — használja az Alt + nyíl billentyűgomb kombinációt. A beállításfájlok szerkesztéséhez az mcedit(1), a nano és a vim szövegszerkesztő érhető el. A telepítő adathordozón található szoftvercsomagok listáját megtekintheti a pkglist.x86_64.txt fájlban.

Állítsa be a parancssor billentyűzetkiosztását és betűtípusát

Az alapértelmezett konzol-billentyűzetkiosztás az US. A további elérhető billentyűzetkiosztás a következőképpen listázható ki a képernyőre: 

# localectl list-keymaps

Például egy magyar billentyűzetkiosztás beállításához Önnek a következő parancsot kell futtatnia: 

# loadkeys hu101

A Parancssor-betűtípusok a /usr/share/kbd/consolefonts/ könyvtárban találhatóak, és a setfont(8) paranccsal állíthatóak be az elérési út és a fájlkiterjesztés elhagyásával. Például a HiDPI képernyők számára alkalmas legnagyobb betűtípusok egyikének használatához futtassa a következő parancsot: 

# setfont ter-132b

Ellenőrizze le a bootolási módot

A bootolási mód ellenőrzéséhez ellenőrizze le az UEFI bitszámot: 

# cat /sys/firmware/efi/fw_platform_size
  • Ha a parancs futtatása 64 értéket ad vissza, akkor az operációs rendszer UEFI módban lett bootolva, és 64 bites x64 UEFI móddal rendelkezik.
  • Ha a parancs futtatása 32 értéket ad vissza, akkor az operációs rendszer UEFI módban lett bootolva, és 32 bites IA32 UEFI móddal rendelkezik. Bár ez a mód támogatott, a boot loader választási lehetőségeit azokra a lehetőségekre korlátozza, amelyek támogatják a vegyes módú bootolást.
  • Ha a parancs futtatása a Nincs ilyen fájl vagy könyvtár értéket adja vissza, akkor az operációs rendszer BIOS (vagy CSM) módban bootolhatott be.

Ha az operációs rendszer nem a kívánt módban (UEFI vs. BIOS) bootolt be, akkor tekintse meg a számítógép alaplapjához tartozó kézikönyvet.

Kapcsolódjon az internethez

A telepítő live környezetében a hálózati kapcsolat beállítása érdekében kövesse az alábbi lépéseket:

  1. Győződjön meg arról, hogy a hálózati interfész szerepel a listában és engedélyezve van. Például az ip-link(8) nevű szoftver használata esetén futtassa a következő parancsot: 
    # ip link
  2. A vezeték nélküli hálózati kártya és a WWAN hálózati kártya esetén győződjön meg arról, hogy a hálózati kártya nincs blokkolva az rfkill parancs által.
  3. Kapcsolódjon a hálózathoz:
    • Ethernet használata esetében — Csatlakoztassa az Ethernet kábelt a helyére.
    • Wi-Fi használata esetében — Hitelesítse magát a vezeték nélküli hálózaton az iwctl használatával.
    • Mobil széles sávú modem használata esetén — Kapcsolódjon a mobilhálózathoz az mmcli segédszoftver segítségével.
  4. Állítsa be az Ön hálózati kapcsolatát:
  5. A hálózati kapcsolat létrejötte a ping parancs segítségével ellenőrizhető le: 
    # ping archlinux.org
Note A telepítőképfájlban a systemd-networkd, a systemd-resolved, az iwd és a ModemManager alapértelmezés szerint előre be van állítva és előre engedélyezve van. A számítógépre feltelepített operációs rendszer esetében azonban ez nem így fog lenni.

Frissítse a rendszerórát

Live telepítőkörnyezetben a systemd-timesyncd alapértelmezés szerint engedélyezve van, és amint létrejön az internetkapcsolat az idő automatikusan szinkronizálódni fog.

Ön a timedatectl(1) segédszoftver használatával biztosíthatja a rendszeróra szinkronizálását: 

# timedatectl

Particionálja az adathordozókat

Amikor a live telepítő operációs rendszer felismeri az adathordozókat, akkor azok egy blokkadathordozóhoz vannak hozzárendelve. Például a /dev/sda, /dev/nvme0n1 vagy a /dev/mmcblk0 adathordozóhoz. Ezen adathordozók beazonosításához használja az lsblk vagy az fdisk parancsot. 

# fdisk -l

A rom, loop vagy airootfs végződésű eredményeket figyelmen kívül lehet hagyni. Az rpmb, boot0 és boot1 végződésű mmcblk* adathordozókat figyelmen kívül lehet hagyni.

Note Ha az adathordozó nem jelenik meg, akkor ellenőrizze, hogy az adathordozó vezérlője nincs RAID módban.
Tip Particionálás előtt ellenőrizze, hogy az NVMe típusú adathordozók és az Advanced Format adathordozók optimális logikai szektorméretet használnak-e.

A kiválasztott adathordozón szükség van a következő partíciók meglétére:

Használjon egy particionáló segédszoftvert, például az fdisk nevű segédszoftvert a partíciós táblázatok módosítása számára. Például: 

# fdisk /dev/a_particionálandó_adathordozó
Note
  • Szánjon időt egy hosszútávú particionálási terv létrehozására annak érdekében, hogy elkerülje a kockázatos és bonyolult átalakítási vagy újraparticionálási eljárásokat a jövőben.
  • Ha bármilyen egymásra rakott blokkadathordozó-tömböt szeretne létrehozni, például az LVM, operációs rendszer eltitkosítása vagy RAID érdekében, akkor tegye azt meg most.
  • Ha az adathordozón, amelyről bootolni szeretné az operációs rendszert már van EFI rendszerpartíció, akkor ne hozzon létre egy újat, hanem használja a már meglévő rendszerpartíciót.
  • A swap területet be lehet állítani egy swap fájlon az azt támogató fájlrendszerek esetében. Alternatív megoldásként az adathordozón alapuló swap teljesen elkerülhető azáltal, hogy az operációs rendszer telepítése után beállítjuk a swap területet a zram számára.

Példaelrendezések

UEFI GPT használatával
Csatolási pont a telepített rendszeren Partíció Partíció típusa Javasolt méret
/boot1 /dev/efi_system_partition EFI rendszerpartíció 1 GiB
[SWAP] /dev/swap_partition Linux swap Legkevesebb 4 GiB
/ /dev/root_partition Linux x86-64 root (/) Az adathordozó többi része. Legkevesebb 23-32 GiB.
  1. Más csatolási pontok, például az /efi is lehetségesek, feltéve, hogy a használt boot loader képes betölteni a kernelképfájlt és az initramfs kernelképfájlt a root kötetről. További részletekért tekintse meg a figyelmeztetést az Arch boot process#Boot loader leírásban.
BIOS MBR használatával
Csatolási pont a telepített rendszeren Partíció Partíció típusa Javasolt méret
[SWAP] /dev/swap_partition Linux swap Legkevesebb 4 GiB
/ /dev/root_partition Linux Az adathordozó többi része. Legkevesebb 23-32 GiB.

További részletekért tekintse meg a Partitioning (Magyar)#Példaelrendezések leírást.

Formázza a partíciókat

Miután a partíciók létrejöttek, minden újonnan létrehozott partíciót megfelelő fájlrendszerrel kell formázni. A részletekért tekintse meg a Fájlrendszer létrehozása című leírást.

Például futtassa a következő parancsot egy Ext4 fájlrendszer létrehozása érdekében a /dev/root_partíció esetében: 

# mkfs.ext4 /dev/root_partíció

Amennyiben Ön létrehozott egy partíciót a swap számára, akkor inicializálja azt az mkswap(8) paranccsal: 

# mkswap /dev/swap_partíció
Note Halmozott blokkadathordozó esetén a /dev/*_partíció részt cserélje le a megfelelő blokkadathordozó elérési útjára.

Ha EFI rendszerpartíciót hozott létre, akkor formázza FAT32 típusú fájlrendszerre az mkfs.fat(8) parancs segítségével.

Warning Kizárólag akkor formázza az EFI rendszerpartíciót, ha Ön azt a particionálási lépés során hozta létre. Ha korábban már volt egy EFI rendszerpartíció az adathordozón, akkor az újraformázása tönkreteheti a többi telepített operációs rendszer boot loader szoftverét.
# mkfs.fat -F 32 /dev/efi_rendszerpartíció

Csatolja fel a fájlrendszereket

Csatolja fel a root kötetet a /mnt könyvtárba. Ha például a root kötet a /dev/root_partíció helyen található, akkor Önnek a következő parancsot kell futtatnia: 

# mount /dev/root_partíció /mnt

Hozza létre a fennmaradó csatolási pontokat a /mnt könyvtár alatt (például /mnt/boot a /boot könyvtárban), és csatolja fel a köteteket a megfelelő hierarchikus sorrendben.

Tip Futtassa a mount(8) parancsot a --mkdir kapcsolóval a megadott csatolási pont létrehozása érdekében. Alternatív megoldásként Ön létrehozhatja azt előzőleg az mkdir(1) parancs használatával.

UEFI rendszerek esetén csatolja fel az EFI rendszerpartíciót: 

# mount --mkdir /dev/efi_rendszerpartíció /mnt/boot

Ha Ön létrehozott egy swap kötetet, akkor engedélyezze azt a swapon(8) paranccsal: 

# swapon /dev/swap_partíció

A genfstab(8) később fel fogja ismerni a felcsatolt fájlrendszereket és a swap területet is.

Telepítés

Válassza ki a tükörszervereket

A telepítendő szoftvercsomagokat tükörszerverekről kell letölteni, amely tükörszerverek a /etc/pacman.d/mirrorlist fájlban vannak definiálva. Éles operációs rendszeren az internetre való csatlakozás után a reflector frissíti a tükörszerverlistát a 20 legutóbb szinkronizált HTTPS tükörszerver kiválasztásával és a letöltési sebesség szerint rendezi el őket.

Minél előrébb helyezkedik el egy tükörszerver a listán, annál nagyobb prioritást kap egy szoftvercsomag letöltésekor. Érdemes lehet megvizsgálni a fájlt, hogy megbizonyosodjon arról, vajon megfelelő-e. Ha nem megfelelő, akkor ennek megfelelően szerkessze a fájlt, és helyezze a földrajzilag legközelebbi tükörszervereket a lista elejére, bár más kritériumokat is figyelembe kell venni.

Ezt a fájlt később a pacstrap fogja átmásolni az új operációs rendszerre, ezért érdemes jól csinálni.

Telepítse az alapvető szoftvercsomagokat

Note Semmilyen szoftver vagy beállítás (a /etc/pacman.d/mirrorlist kivételével) nem kerül át az élő telepítőkörnyezetből a feltelepített operációs rendszerre.

Ön a pacstrap(8) szkript segítségével telepítheti az base szoftvercsomagot, a Linux kernelt és a firmware szoftvert a gyakori hardverek számára: 

# pacstrap -K /mnt base linux linux-firmware
Tip
  • Ön helyettesítheti a linux kernelszoftvercsomagot egy másik kernelszoftvercsomaggal, vagy konténerbe történő telepítés esetén teljesen ki is kihagyhatja.
  • Virtuális számítógépbe vagy konténerbe történő telepítés esetén kihagyhatja a firmware-szoftvercsomag telepítését.

A base szoftvercsomag nem tartalmazza az élő telepítési környezet összes szoftverét, ezért a teljes funkcionalitású alaprendszer számára további szoftvercsomagok telepítése válhat szükségessé. Más szoftvercsomagok vagy szoftvercsomagcsoportok telepítése érdekében fűzze hozzá a neveket a fenti pacstrap parancshoz (szóközökkel elválasztva), vagy használja a pacman parancsot a telepítésükhöz. Mindezt akkor kell megtenni amikor a chroot parancs segítségével belépett a telepített operációs rendszeren belülre. Különösen a következő szoftvercsomagok feltelepítését érdemes megfontolni:

Összehasonlításképpen, az élő telepítőrendszerben elérhető szoftvercsomagok a pkglist.x86_64.txt fájlban találhatóak.

Állítsa be az operációs rendszert

Fstab

Hozzon létre egy fstab fájlt (a -U vagy -L kapcsolóval definiálhatja az UUID azonosítók vagy címkék alapján): 

# genfstab -U /mnt >> /mnt/etc/fstab

Ellenőrizze a létrejött /mnt/etc/fstab fájlt, és javítsa ki azt a hibák esetén.

Chroot

A live telepítő adathordozón tartózkodva most a Change root segítségével ugorjon bele az újonnan feltelepített operációs rendszerbe: 

# arch-chroot /mnt

Idő

Határozza meg az időzónát: 

# ln -sf /usr/share/zoneinfo/Régió/Város /etc/localtime

Futtassa a hwclock(8) parancsot annak érdekében, hogy létre legyen hozva a /etc/adjtime fájl: 

# hwclock --systohc

Ez a parancs feltételezi, hogy a hardveróra az UTC időszámításra van állítva. A részletekért tekintse meg a System time (Magyar)#Standard idő leírást.

Az órajel-eltolódás elkerülése és a pontos idő biztosítása érdekében állítsa be az időszinkronizálást egy Network Time Protocol (NTP) kliensszoftver, például a systemd-timesyncd használatával.

Nyelvterület beállítása

Szerkessze át a /etc/locale.gen fájlt, és vegye ki a megjegyzésből az en_US.UTF-8 UTF-8 és egyéb szükséges UTF-8 nyelvterület-beállításokat. A nyelvterület-beállításokat Ön a következő parancs futtatásával generálhatja le: 

# locale-gen

Hozza létre a locale.conf(5) fájlt, és ennek megfelelően állítsa be a LANG változót: 

/etc/locale.conf
LANG=hu_HU.UTF-8

Amennyiben Ön beállítja a parancssor billentyűzetkiosztását, akkor a változtatásokat rögzítse a vconsole.conf(5) fájlban: 

/etc/vconsole.conf
KEYMAP=hu101

Hálózat beállítása

Hozza létre a hostname fájlt: 

/etc/hostname
Az_Ön_számítógépének_a_neve_ide_kerül

Fejezze be az újonnan telepített környezet hálózatbeállítását. Ez magában foglalhatja a megfelelő hálózatkezelési szoftver feltelepítését, szükség esetén annak beállítását és a systemd unit engedélyezését annak érdekében, hogy a hálózatkezelő a bootoláskor automatikusan elinduljon.

Initramfs

Új binárisan futtatható initramfs képfájl létrehozása általában nem szükséges, mivel az mkinitcpio már lefutott amikor a pacstrap segítségével a kernelszoftvercsomag telepítve lett.

LVM esetén, az operációs rendszer titkosítása esetén vagy a RAID esetén módosítsa az mkinitcpio.conf(5) fájlt, és hozza létre újra a binárisan futtatható initramfs képfájlt: 

# mkinitcpio -P

Root jelszó

Állítsa be a root felhasználó jelszavát: 

# passwd

Boot loader

Válassz ki és telepítsen egy Linux rendszert használni tudó operációs rendszer betöltőt (bootloadert).

Indítsa újra a számítógépet

A lépjen ki a chroot környezetből az exit paranccsal vagy a Ctrl + d billentyűgomb-kombinációval.

Opcionálisan manuálisan is lecsatolhatja az összes partíciót az umount -R /mnt parancs segítségével: Ez az eljárás lehetővé teszi a "foglalt" partíciók észlelését, és az ok megtalálását a fuser(1) segítségével.

Végül indítsd újra a számítógépet a reboot parancs parancssorba történő beírásával: A még mindig csatlakoztatott partíciókat a systemd automatikusan leválasztja. Ne feledje el eltávolítani a telepítő adathordozót a számítógépből, majd az újraindítást követően jelentkezzen be az újonnan feltelepített operációs rendszerbe a root felhasználói fiókkal.

Telepítés után

A rendszerfelügyeleti utasításokkal és a feltelepítés utáni oktatóanyagokkal (például az emelt jogkörrel nem rendelkező felhasználói fiókok létrehozásával, grafikus felhasználói felület, hang vagy érintőpad beállításával) kapcsolatban tekintse meg az Általános ajánlások részt.

Az talán érdekesebb alkalmazásokat megtekintheti ebben a listában.

Retrieved from "https://wiki.archlinux.org/index.php?title=Installation_guide_(Magyar)&oldid=844310"